Egy nagyobb és egy kisebb étteremmel, konyhával, zárt kocsibeállóval, emeleti üzletekkel, reumatológiával, fodrászattal, pedikűr-manikűr üzlettel, cukrászattal, irodákkal, rendezvénytermekkel, és saját mosodával rendelkezik az épület. " A Tisza Szálló a írása alapján tíz éve került egy kínai tulajdonú cég birtokába. A szálló eladásáról szóló ingatlanhirdetést a Mi folyik Szolnokon? Facebook-csoportban is megosztották, ahol igencsak kiakadtak a kommentelők, akik szerint lepusztult állapotban van az épület: "Vegye meg valaki és tegye rendbe… borzasztó ahogy ez most kinéz" – írja az egyik hozzászóló, míg egy másik kommentelő így fogalmaz: "Ez kb 20 éve nézett igy ki, mint a fotókon… azóta csak lepusztult sajnos. " "Ez Szolnok szégyene, egy ilyen patinás szállodát hagytak tönkre menni" – olvasható egy másik hozzászólásban. Fotó: Tisza Szálló és Gyógyfürdő
A háromcsillagos kategóriába tartozik. Közvetlen összeköttetésben áll a gyógyfürdővel, amelyet a szálló vendégei ingyenesen igénybe vehetnek. Összesen 73 főt képes vendégül látni 33 szobával. A szobák pedig 4 kategóriába sorolhatóak. Deluxe szobák Superior szobák Standard szobák Manzárd szobák Külső hivatkozások [ szerkesztés] Régi kép a fürdőről A szolnoki Tisza Szálló története
Leírás A Tisza Szálló és Gyógyfürdő a Tisza folyó partján, Szolnok belvárosában, parkosított környezetben található. A szállodát 1928-ban Hegedűs Ármin tervei alapján neobarokk stílusban építették, és az épület azóta is ennek szellemiségében, eredeti értékeit és hangulatát megőrizve fejlődött. Reméljük Önt is vendégül láthatjuk! 33 darab szobánk 3 emeleten, és 3-féle kategóriában hivatott vendégeink igényeit minél jobban kielégíteni. A szállodai szobák felszereltsége a háromcsillagos sztenderdnek megfelel, minden szoba fürdőszobás, valamint LCD Tv-vel, telefonnal, minibárral szolgálja az ide látogatók kényelmét. Superior szobáink a földszinten, és az első emeleten találhatóak, barokk stílusú bútorzattal rendelkeznek. Standard és manzárd szobáink a második és a harmadik emeleten találhatóak. Lift kialakítására ez idáig még nem került sor, de a jövőbeni tervekben szerepel, az épület műemlék jellegének figyelembevételével. Szobáink többsége kétágyas szoba, de a felsőbb emeleteken már három és négyágyas szobák is a vendégek rendelkezésére állnak.
Fizetett hirdetés Kapcsolódó Szolnoki Sörfesztivál 2009-ben június első hétvégén zajlik a hűs-habos Szolnoki Sörfesztivál. A kesernyés aranyló ned... Tisza Park A Tisza-parti sétányon a Verseghy park mellet találhatjuk szép zöld ligetes környezetéve...... Nemzeti Szálloda Szolnokon a Szapáry utca egyik legimpozánsabb épülete, a kétemeletes, téglaarchitektúrá...... Verseghy park Szolnokon, a Tisza-parti sétány mellette terül el szép parkos környezetével, színes vir Még több Látnivaló Szolnokon Verseghy Ferenc szobra Verseghy Ferenc, Szolnok híres szülötte 1757 április 3-án látta meg a napvilágot.
A Randivonal segít Neked ebben is. Ha egy lehangolt délután szeretnél egy kicsit felvidulni, olvass el egy pár elcseszett randit, hogy lásd, néha nem épp pozitívan sülnek el az első találkák. De tudd, hogy bár néha nem könnyű a randizás, mindenkinek megvan a párja valahol! Ne add fel, ha egy kis reményre vágysz, olvasd el sikertörténeteinket és vesd bele magad újra az ismerdekésbe!
2016. aug 29. Csalódott vagyok. És a csalódottságomat ráhúzhatnám az Ady-féle "Valaki útra vált belőlünk" sorra. Rácibálhatnám, de minek? Persze igen patetikus lenne, és naná, hogy tökéletesen passzolna egy futós bloghoz. Meg ha valami hollywoodi filmben lennénk. De ezt kérem, az élet írta. A tegnapi posztom kapcsán Laci, a futótársam felvetette, hogy ő még hisz az emberek jóságában, a jó szándékban. Ezen hosszan gondolkodtam. Én sok mindenben még mindig olyan naivan szemlélem a világot. Azt hiszem, a futásban is. De itt is elmondom: hidd el, Laci, én is hiszek még ebben a dologban. Sőt! Hiszek abban, hogy a futótársak, a közösségek, amelyekben mozgunk hasonlóan működnek, éreznek. Nem tudok másként gondolni a futásra, és a velük kapcsolatban állókra, mint szeretettel. És ebben benne van mindannyiunk hibája, emberi mivolta, botlások és tévedések. Hogy néha vannak kisebb csalódások. És nagyobbak. Na, tessék. Azzal kezdem, hogy nem leszek patetikus, most meg mégis. Szóval, mindez benne foglaltatik.
Mindkét vers nyelvi eszközrendszere Adyra jellemző: szóismétlések, motívumismétlések, mondatrészismétlések, figura etymologica, fokozások, egyéni szóalkotások, szókapcsolatok. A formai hasonlóságok megfigyelhetők a versszakok hasonló felépítésében, metrikai jellegében, rímelésében. Mindkét vers váltakozó sorszámú szakaszokból áll. A versszakok 8 és 9, illetve 10 és 11 szótagú – négyes és ötödfeles, illetve ötös és ötödfeles – jambikus, de ütemhangsúlyos ritmusúként is tagolható sorokból állnak. Mindkét versre a ritka rímkapcsolatok (ölelkező rímek, félrímek, ritkábban páros rímek), illetve a rímtelen sorok nagy száma jellemző. A hosszú sorok amúgy sem erős ritmikai egységeit tovább lágyítják a versmondatok áthajlásai, az enjambement-ok. Mindkét vers meghatározó mozzanata a narráció, a lírai beszélő beszédmódja. A Valaki útravált belőlünk többes szám első személyű beszélőjének keserűségét, fájdalmát, magányának súlyát, elviselhetetlenségét mintegy föloldja a másik ember (talán a vers ajánlásában szereplő Schöpflin Aladár) állapotának azonossága; a közös sors (férfisors), a hasonló helyzet, az egyféle érzések megteremtik a "szenvedők közösségét", az elhagyott szeretők közösségét.
Hirdetés Jöjjön Ady Endre – Valaki útravált belőlünk verse. Schöpflin Aladárnak küldöm. Unatkozók s halálra-untak, Bolondosan furcsák vagyunk, Fájdalmasak és búcsuzók S milyen furcsán nézzük magunkat S milyen furcsán néznek most minket. Csalódás-kő ránk nem zuhant S mégis sujtódottan, szédülten, Sustorgó ázott-fák a tűzben, Panasszal égünk, lángtalan. Mint elárvult pipere-asztal, Mint falnak forditott tükör, Olyan a lelkünk, kér, marasztal Valakit, ki már nincs velünk, Ki után ájult búval nézünk. Egy régi, kényes, édes dámát, Kegyetlen szépet siratunk, Bennünksarjadtat: asszony-részünk. Valakit, kiért hiúk voltunk, Apródok s cifra dalnokok S kit udvarunkban udvaroltunk. Ingunk s mint rossz tornyok, bedőlünk, Nagy termeink üresen kongnak, Kölykösen úszók szemeink: Valaki útravált belőlünk S nem veszi észre senki más, Milyen magános férfi-porta Lett a szemünk, lett a szivünk, Szemünknek és szivünknek sorsa, Mert asszony-részünk elhagyott. Nem tudjuk szeretni magunkat És nem hisszük el, hogy szeretnek, Ákombákomos szépeket Idegen, váró embereknek A régi tussal nem irunk, Mert mi csak magunknak bókoltunk, Asszony-énünkért, szertelen, Érte voltunk jók, ha jók voltunk És kacérok és hűtlenek És most sírva megözvegyedtünk.
Feszült politikai légkör fogadta itthon. Ellenfelei érthetetlenséggel, erkölcstelenséggel és hazafiatlansággal, árulással vádolták. Az igazságtalan vádaskodások meggyűlöltették vele Magyarországot, és feldúlta menekült vissza Párizsba 1906 júniusában. Ott már nemcsak Léda szerelme várta, hanem az a Bakony is, ahol régi betyárok módjára megbújhatott üldözői elől. Most több mint egy évig maradt távol hazájától. 1904 és 1911 között hétszer járt Párizsban, de Lédával másutt, itthon is találkozott. Ezek a párizsi tartózkodások egyre rövidültek: a Léda szerelem lassan kezdett kihűlni. A Lédával való áldatlan viszony formálisan 1912 áprilisában szakadt meg.