Litvániában az Ignalinai atomerőmű 1-es blokkját 2004 -ben, a 2-es blokkját (a tervezett üzemidő lejárta előtt) 2009 -ben állították le. Ez viszont súlyos energiahiányt jelentett az ország számára. A csernobili baleset óta a működő RBMK reaktorokon számos biztonságnövelő intézkedést hajtottak végre, jelenleg (2020-ban) három oroszországi erőműben összesen 9 db RBMK–1000 blokk üzemel. 2018 decemberében leállították a Leningrad–1 erőművi blokkot, 2020 novemberében pedig Leningrad-2 blokkot. [2] Jegyzetek ↑ A könnyűvíz közönséges víz, amely nem tartalmaz nagy mennyiségben deutériumot, ami a nehézvíz fő alkotóeleme. A közönséges vízzel azonos fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkezik. A könnyűvíz fontos szerepet játszik a nukleáris energia előállításában, mivel moderátorként és hűtőközegként szolgálhat a nukleáris folyamatok által előállított energia szállítására. ↑, The Washington Times: Russia shuts down Soviet-built nuclear reactor (amerikai angol nyelven). The Washington Times. (Hozzáférés: 2019. Közérthetően az atomenergiáról - Paks2. június 2. )
Arabic Bulgarian Chinese Croatian Czech Danish Dutch English Estonian Finnish French German Greek Hebrew Hindi Hungarian Icelandic Indonesian Italian Japanese Korean Latvian Lithuanian Malagasy Norwegian Persian Polish Portuguese Romanian Russian Serbian Slovak Slovenian Spanish Swedish Thai Turkish Vietnamese definition - RBMK definition of Wikipedia Wikipedia A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Az RBMK (orosz betűszó, Reaktor Bolsoj Mosnosztyi Kanalnij, jelentése "Csatorna-típusú, nagy energiakimenetű reaktor", oroszul: Реактор Большой Мощности Канальный) reaktor ma már elavult típus, viszont még mindig üzemel egy pár Oroszországban, és Litvániában. Moderátora grafit, hűtése könnyűvíz. Atomerőmű - Energiaforrások - Energiapédia. Előnye, hogy természetes uránnal is működik, tehát nincs szükség drága dúsítóüzemekre. A reaktor működése Az RBMK reaktorok működését szemléltető vázlatos rajz A működési elve megegyezik a forralóvizes reaktoréval, azzal a különbséggel, hogy a neutronokat grafittal lassítják. Ennek van egy lényeges hátránya.
Az RBMK (oroszul: РБМК – Реактор Большой Мощности Канальный, magyar átírásban: Reaktor Bolsoj Mosnosztyi Kanalnij, magyarul: Csatorna-típusú, nagy energiakimenetű reaktor) szovjet grafitmoderátoros atomreaktor, melynek hűtőközege nyomás alatti csövekben elgőzölgő könnyűvíz. [1] Ma már – döntően biztonsági kockázatai miatt – elavult konstrukciónak számít, csupán Oroszországban üzemel a típus. Előnye, hogy természetes uránnal is működik, így nincs szükség drága dúsítóüzemekre. Ennél a típusnál nincs szükség zárt reaktortartályra, így elvileg igen nagyméretű reaktorok is építhetők, továbbá a hűtési rendszere miatt a fűtőelemkötegek működés közben is cserélhetők. Története [ szerkesztés] Kifejlesztése az 1960-as évek közepén kezdődött el Nyikolaj Dollezsal vezetésével az NII–8 intézetben. A reaktor működése [ szerkesztés] Az RBMK reaktorok hűtési rendszerének vázlata A működési elve megegyezik a forralóvizes reaktoréval, azzal a különbséggel, hogy a neutronokat grafittal lassítják. Ennek van egy lényeges hátránya.
Az atomerőművek olyan hőerőművek, amelyek a hőenergiát nem bizonyos energiahordozó elégetésével nyerik, hanem annak reaktorában történő nukleáris láncreakcióval, atomok hasításával. Fissziós, azaz nagy tömegszámú atommagok hasításának elvén működő reaktorok azonban már több mint fél évszázada állnak az emberiség szolgálatában. Az első elektromosságot generáló nukleáris erőmű – kísérleti jelleggel – 1952. december 20-án készült el, az Amerikai Egyesült Államokban, Idaho államban, Arco város mellett. Az első közszolgálati atomerőművet Obnyinszkban (Oroszország) állították üzembe, 1954-ben. Az első generációs atomerőmű típusok még képlékeny konfigurációit megszilárdítva jöttek létre a ma is sok helyen üzemelő második generációs atomerőművek (Paks I). Nyomottvizes atomerőmű 1. Reaktortartály 2. Fűtőelem 3. Szabályzórúd 4. Szabályozórúd hajtás 5. Nyomástartó 6. Gőzfejlesztő 7. Tápvíz 8. Nagynyomású gőzturbina 9. Kisnyomású gőzturbina 10. Generátor 11. Gerjesztőgép 12. Kondenzátor 13. Hűtővíz 14.
Éppen ezért nagyon fontos a primerköri nyomás tartása, amelyet a nyomástartó berendezés végez. Nyomáscsökkenéskor villamos fűtőtestek kapcsolnak be, míg nyomás növekedéskor a gőztérbe fecskendeznek be vizet valamelyik keringető hurok hideg ágából és így állítják helyre a nyomást. A primerköri víz gőzfejlesztőkben adja át a hőt a szekunder köri tápvíznek elforralva azt, a keletkezett gőzt azután a turbinákba vezetik. Ezzel biztosítható, hogy a reaktor aktív zónájával érintkező (és így radioaktív elemeket tartalmazó) primer köri víz zárt rendszerben kering. A primerköri rendszerek a 20-as jelű konténmentben helyezkednek el. Forralóvizes atomerőmű 1. Szabályozórúd 4. Keringetőszivattyú 5. Szabályozórúd hajtás 6. Friss gőz 7. Gőzturbina nagynyomású ház 9. Gőzturbina kisnyomású ház 10. Tápvíz előmelegítő 15. Betonsugárvédelem 18. Villamos távvezeték A forralóvizes reaktor (angolul Boiling Water Reactor, BWR) egy könnyűvizes atomreaktor, amelyben az aktív zóna hűtését és a neutronok lassítását is a víz végzi.
Ma már elavult típusnak számít. Csak Oroszországban üzemel a típus. Előnye, hogy természetes uránnal is működik, így nincs szükség drága dúsítóüzemekre. Ennél a típusnál nincs szükség zárt rekatortartályra, így elvileg igen nagyméretű reaktorok is építhetők, továbbá a hűtési rendszere miatt a fűtőelemkötegek működés közben is cserélhetők. A működési elve megegyezik a forralóvizes reaktoréval, azzal a különbséggel, hogy a neutronokat grafittal lassítják. Ennek van egy lényeges hátránya. Ha a reaktor teljesítménye hirtelen megnövekszik, a nyomottvizes reaktor esetében a hűtővízben buborékok keletkeznek. A vízgőz-buborékokban a neutronok nem lassulnak le a termikus sebességükre, a buborékok arányának növekedésével a hasadások száma tehát csökken. Ez egy negatív visszacsatolás. A forraltvizes reaktor így sokkal biztonságosabb. Természetesen az RBMK esetében más módszerekkel szabályozzák a reaktor teljesítményét (szabályzórudak, a vízbe kevert bórsav), de ott a láncreakció elszaladásakor a már említett negatív visszacsatolás – a víz anyagú moderátor hiányában – nem jelentkezik.