redOrbit, 2007. július 18. ) [ halott link] ↑ Student dig unearths ancient gum (angol nyelven). BBC News, 2007. augusztus 20. október 3. ) ↑ a b Lorenzi, Rossella: Stone Age chewing gum, one careful owner (angol nyelven). ABC Science, 2007. augusztus 21. október 6. ) ↑ Mathews, Jennifer P. Adventi naptár – 24 imádnivaló belevaló | GASZTROajándék. : The Birth of the Chewing Gum Tree (angol nyelven). Aztecs at Mexicolore, 2009 (Hozzáférés: 2012. október 7. ) ↑ A rágózás káros? Íme, a pozitív és negatív hatásai. ↑ Jön a lebomló rágógumi Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine -benGreenfo ↑ Nem ragadó rágógumi Nagy-Britanniában Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine -benGreenfo Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Chewing gum című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. További információk [ szerkesztés] Mathews, Jennifer P: Chicle: The Chewing Gum of the Americas, From the Ancient Maya to William Wrigley.
Házi meggybor készítése 10. nap - YouTube
7. A meggybor első és második lefejtése Amikor úgy ítéljük meg, hogy a meggybor leülepedett, szívjuk le az üledék felett lévő tiszta, vörös folyadékot. Ezt a lefejtett bort egy új edényben hagyjuk ülepedni további 10-15 napon keresztül, míg a meggybor kristálytiszta nem lesz. Ekkor újra meg kell ismételnünk a meggybor lefejtését, ám ekkor már jöhet is a meggybor palackozása: lehetőleg borosüvegekbe töltsük és zárjuk le jól! 8. Fogyasszuk egészséggel! A meggybor tipikus nyári/nyárvégi finomság, ami tökéletes frissítő egy fülledt kertipartin, vagy langyos nyári estéken. Kínáljuk hidegre lehűtve, áttetsző poharakban, hogy a zamatos íz élvezete mellett a mély színeket is megcsodálhassuk! Címlapkép: Getty Images
Az alja halványbarna, gyűretlen, megkopogtatva dobszerű hangot ad. Bele finoman likacsos. Alapanyaga hazánkban sokféle lehet, szinte tájegységenként változik. Legeléterjedtebb a búzából őrölt lisztből, de a Nyugat-Dunántúlon, a Duna-Tisza közén rozsból, a Székelyföldön árpából, Erdély más területein kukoricából volt szokás kenyeret sütni. A kenyér eleink életében is nagy szerepet játszott. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a rengeteg szokás, hiedelem, ami a kenyérrel kapcsolatos, a szertartások, amik a termésbőséget biztosítják, a közmondások, szokások nyelvi kifejezések. Legszentebb imádságunkat is így fohászkodjuk: "mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. " Keresztény családokban a kenyér aljára megszegés előtt késsel ma is keresztet rajzolnak, jelezve, hogy az Isten adománya. A kenyér becsben tartása, tisztelete még a XX. Tej története | MÓRICH Kft.. században is elevenen élt. Nem volt szabad rálépni, eldobni, gyermekkoromban, ha egy szelet kenyeret véletlenül elejtettem, meg kellett csókolnom mielőtt megettem.
Hatásos a rossz varázs ellen. Ha a pénztárcánkban három darab kenyérmorzsát hordunk, megakadályozzuk, hogy gonosz varázslók eltüntethessék belőle a pénzt. A felfordítva asztalra tett kenyér a "hóhér kenyere", és rosszat jelent. Magyarázata- egykor a hóhér a várostól kapott napi egy kenyeret plusz fizetségként. Kenyérsütés és a hozzá fűződő hiedelmek | www.termelotol.hu. A pék pedig, azért, hogy ne maradjon kenyér nélkül a hóhér, egyet megfordított, azt tilos volt másnak adni. A kenyér készítője a sütés minden fázisában "varázsolt". Például dagasztás után cuppogtak a kenyérnek, keresztet vetettek a tésztára, és a kemence szájára. Az egyik kenyérbe ujjal lyukat nyomtak, és az így megjelölt kenyérrel a hit szerint tűzvészt lehetett elhárítani. Az új házba vitt kenyér és só, a lakók boldog, és gazdag életét akarta kívánta biztosítani. Hasonló szerepe volt a kenyérnek lakodalomkor, mikor az új asszonyt kenyér alatt vezették be. Ükanyáink kenyérsütéskor a gyerekek kedvéért kiszakítottak egy darabot a megkelt tésztából, kinyújtották és kisütötték a kemencében és tejfölt, sajtot, hagymát, szalonnát-amit találtak otthon-szórtak rá.
). A lepénykenyérfélékkel kapcsolatban szórványosan egész Európában ismertek bizonyos "áldozati" jellegű cselekmények, hiedelmek, amelyek gyakran a → halottkultusz hoz kapcsolódnak és főleg a téli napforduló ( → napfordulók) körüli ünnepeken jelennek meg. A magyar adatok közül a D-alföldi talán közvetlen kapcsolatban vannak a gazdag balkáni anyaggal. – Irod. Kretzenbacher, Leopold: Das slowenische Luzienbrot ("Lućijščak")... (Slovenski Etnograf, 1953–54. Lepénykenyér árpalisztből (Dunakiliti, Győr-Sopron m. ) Paleoós lepénykenyér készítés itt:
A magyar szürke egyébként sem adott nagyon sok tejet, viszont magas volt a zsírtartalma. Néhány fejős tehenet azért tartottak a szállás körül, aminek tejével fedezték saját szükségleteiket. A szállásokon élő gulyások, juhászok a tejfeldolgozás többféle módját alkalmazták. Alföldi gulyások készítették a tarhót, ami tulajdonképpen joghurt. Ehhez a tejet először egy nagy fémbográcsban felforralták, s kavargatva főzték, míg a habját el nem főtte. Ekkor átöntötték egy fadézsába. Mikor annyira kihűlt, hogy a kéz még állta, oltóanyagot kevertek bele. A dézsát lezárták, és alaposan betakarták, bebugyolálták, hogy minél lassabban hűljön le. Ennek az edénynek általában külön helye volt a szálláson. Szélvédett helyen ástak neki gödröt, s bundával ki is bélelték. 3-4 óra alatt a tarhó megaludt. Az eljárás során savanykás ízű, sűrű kocsonyás termék keletkezett. A pásztorok szívesen ették kenyérrel, kásával, vagy magában is. Az oltóanyagot (tarhómagot) az előző tarhóból tették félre. Pásztorok készítették a gomolyát juhtejből.