Baleset történt a derecskei csomópont után az M3-as felé az M35-ös autópályán, ezért az 56-os kilométernél lezárták a külső sávot – írja az az Útinform. Nagy már a torlódás a hegyeshalmi határátkelő előtt is. Mint írják, a várakozó kocsisor hossza az M1-es autópályán már 4-5 kilométer hosszú. Javítják a védőkorlátot az M3-as és az M30-as autópálya csomópontjában, ezért várhatóan reggel fél 8-tól lezárják az egyik csomóponti ágat. Így az M30-as autópályáról az M3-ra Debrecen, valamint Nyíregyháza felé nem lehet majd felhajtani. Az M30-asról a Nyíregyháza felé tartó felhajtót lezárják, így a Miskolc felől érkezők az M3-as autópályán Budapest felé haladva a 139-es jelű mezőnagymihályi csomópontnál tudnak majd visszafordulni Nyíregyháza, illetve Debrecen felé.
Az M0-ás autóúton, az M1-es autópálya felé vezető oldalon, Dunaharaszti és Halásztelek között a nagy tranzit forgalom valamint a 16-os km-nél, egy műszaki hibás autó miatt torlódik a forgalom. Hegyeshalomnál a határátkelő kilépő oldalon a személyforgalomban 1 km-es a torlódás - figyelmeztet az Útinform. QP | Quality Placement Kapcsolódó Ma sem működik Röszke A magyar-szerb határszakaszon Röszkénél a belépő oldalon, 2 órát kell várakozni a személygépkocsiknak.
1. Végtag és csontfájdalom Ez a tünet főleg őszi, téli időszakban tapasztalható. Reggel nehezen kelsz ki az ágyból és nehezen indul a nap. A D vitamin a vér kalcium szintjének szabályozásában segít, ezért az egészséges csontok és izomműködéshez elengedhetetlen. Az alacsony D vitamin szint ezért csont, izom és végtag fájdalomhoz vezet. Ezért érezzük magunkat télen gyengének és kimerültnek. 2. Hízás A magas testzsír százalék hatással van a vér D vitamin szintjére. Kutatók meggyőződése, hogy a D vitamin zsíroldó hatású. Egyszerűen kifejezve, minél kövérebbek vagyunk, annál inkább felhígul testünk vitamin mennyisége. Így értelemszerűen magasabb testsúly esetén több D vitaminra van szükségünk. 3. Gyakori megfázás A megfelelő D vitamin szint az egészséges immunrendszer feltétele. D vitamin hiány esetén az immunrendszer gyengül, így kevésbé képes felvenni a harcot a kórokozókkal szemben. Ezért D vitamin hiány esetén gyakrabban megfázunk. 4. Erős izzadás a fejen Ez a tünet furcsán hangzik. A homlok és halánték izzadás a D vitamin hiány jele.
A B12 vitamin – más néven kobalamin – fontos szerepet játszik az ember központi idegrendszerének és az agy megfelelő működésének fenntartásában. Az emberi szervezet nem képes szintetizálni a vitamint, így a táplálékkal veszi fel a szükséges mennyiséget. A B12 vitamin nélkülözhetetlen a szöveti – és sejtregenerációhoz, valamint a DNS szintézishez. A folsav és a B12 vitamin – az idegrendszer megfelelő működése mellett – elengedhetetlenül szükségesek a sejtosztódáshoz, ezért rendkívül fontosak a magzati fejlődés során. Ezen felül részt vesz a fehérjeszintézisben és a sejtek anyagcseréjében. Mit mutat a vizsgálat? A vizsgálat alkalmas a szervezetben lévő B12 vitamin hiány kiszűrésére. Milyen esetben javasolt a vizsgálat elvégzése? A vizsgálatot leggyakrabban akkor rendelik el, ha vérkép vizsgálat során kimutatható a normálisnál nagyobb vörösvértestek jelenléte és csökkent a hemoglobin koncentráció. A vizsgálat segítségével diagnosztizálhatók a makrocyter anémiák (vérszegénység). Segíthet a neuropátiák (végtag zsibbadás, égő, bizsergő érzés) okának tisztázásában.
A megfigyeléses vizsgálatok interpretációs hibái A másik problematikus kérdés, hogy az evidenciák főként megfigyeléses adatokon alapulnak. A serum 25(OH)D-szintet befolyásolja a testtömegindex, a fizikai aktivitás, az étrend, melyek a betegségkimenetelt is befolyásolják. A zavaró tényezők teljes körű kiküszöbölése majdnem lehetetlen. Ha nincsenek prospektív (vizsgálati) adatok, szinte képtelenség megállapítani, hogy pl. az alacsony 25(OH)D-érték a betegség előzménye volt vagy annak következménye. Egy újabb meta-analízisben pl. a 25(OH)D-szint és az emlőrák között fennálló evidencia ereje csökkent, amint a vizsgálati elrendezés minőségjavítása megtörtént. Az irodalomban számos példa található, ahol a megfigyeléses vizsgálatban észlelt betegség esetén szupplementációt alkalmaztak, de az eredménytelen volt, vagy éppen a várttal ellentétes eredményt hozott (pl. antioxidánsok adása, béta-karotin, HRT, homocystein alkalmazás). A D-vitamin tekintetében azt mondhatjuk, hogy a csontokra és az elesésekre gyakorolt hatás látszik igazoltnak randomizált, kontrollált vizsgálatok alapján, a többi betegségben eseti és nem konzisztens az összefüggés.