( 1Móz. 9. 11) "Szövetségre lépek veletek, és semmi sem pusztul el többé özönvíz miatt, mert nem lesz többé özönvíz a föld elpusztítására… véleményem, hogy a szövetséget meggyalázó országok, nemzetek számára küld az Isten egyértelmű jelzést arra vonatkozóan, hogy ennek milyen következményei lehetnek. " Nehéz helyzetben van a zsűri, mert nemcsak ostobasággal állunk szemben (ne buzuljatok, mert isten nem szereti a buzikat), hanem a valódi keresztényi gondolkodástól amúgy távoli gonoszsággal és érzéketlenséggel is. Ez Jurák Kata borzalmas világa, aki megérdemelt büntetésként értelmezi sok ember halálát, az elpusztult falvakat, városokat. Ez jön le a tévében látott rémségekből ennek az embertársunknak. Morvai Krisztinát zavarta A mi kis falunk forgatása, ezért a Magyar Idők szellemi honvédelmet hirdetett | 24.hu. Aki, nem mellesleg honfitársunk, ugyanaz a himnusza, mint nekünk, többi magyaroknak, akik most szomorúak vagyunk, és szorítunk, hogy az eltűntek közül minél többen kerüljenek elő élve. Jurák Kata bizonyára jó keresztény és igazi polgár. Ha nem így volna, nem dolgozhatna a PestiSrácoknál, sem a Pesti TV-nél, mely orgánumok már számos alkalommal bizonyították, hogy könyörületességért és szeretetért nem kell a szomszédba menniük.
Úgy tűnik, a felhívás célba ért, ugyanis csütörtökön délután több százan gyűltek össze a Google budapesti irodája előtt, hogy tiltakozzanak a techcég cenzúrája ellen. A tüntetésen meglepetésvendégként beszédet mondott Schiffer András, az LMP alapítója, egykori elnöke is, aki ugyancsak tiltakozott az önkényes cenzúra ellen. Képek, amik olyan nyugalmat árasztanak, hogy a legidegesebb embert is képesek elcsendesíteni. A demonstráción rajta kívül felszólalt Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője, Jurák Kata, a PestiSrá főmunkatársa, Vajda Mikló s, a Karc FM törzshallgatóinak doyenje, Stefka István, a PestiSrá lapigazgatója, Huth Gergely, a PestiSrá főszerkesztője, valamint Szarvas Szilveszter főszerkesztő-helyettes. A tüntetésen továbbá fellépett Varga Miklós is. A képei a rendezvényről:
Lapunk megkeresésére Halász Júlia közölte, hogy a tegnapi tárgyaláson történteket egyelőre nem kívánja kommentálni. A rágalmazással vádolt újságírót Hüttl Tivadar, a TASZ ügyvédje, valamint a 444 kötelékében dolgozó Palatics Edit védi a bíróságon.
Erre a stílusra, hangvételre gondolt Gulyás miniszter, amikor a fenti emlékezetes mondatot megosztotta a nyilvánossággal, vagy inkább arra, amikor Jurák szellemi előfutára, Bayer Zsolt demens vén marhának nevezte Ferenc pápát? Nem isten küldött jelzést az embereknek, hanem a Jurák Katák megszólalásán keresztül a polgári értékrendnek hazudott szentfazék mentalitás leplezte le saját embertelen voltát.
A mozgalom közösségi oldalára egy fotó is felkerült, ezen pedig a két politikus látható, akik – a képaláírás szerint – a külügyminisztérium épületében tartózkodnak. Majd arról lehetett olvasni, milyen sikeresnek értékelték a találkozót, a 168 Órának adott interjúban Márki-Zay Péter például arról beszélt, hogy a delegáció élénk figyelemmel hallgatta beszámolóját az orosz befolyás alá került Magyarországról. Márki-Zay Péter és Kész Zoltán amerikai politikusokkal és tisztviselőkkel történt tárgyalása. Márkiék eddig senkinek nem árulták el, valójában kik fogadták őket. Fotó:Facebook A hazai balliberális média természetesen kiemelt fontosságú hírként számolt be Márki-Zay Péter és Kész Zoltán washingtoni haknizásáról, bár azt egyik portál sem fedte fel, hogy pontosan kikkel is találkozik a Mindenki Magyarországa Mozgalom speciális különítménye Washingtonban. A PestiSrá keddi írásában már felhívtuk a figyelmet arra, hogy az amerikai delegáció tagjainak kilétét gyanús homály övezi, most pedig az is kiderült, hogy miért.
A két hantaboy washingtoni küldetése A Mindenki Magyarországa Mozgalom képviselői nemhogy a külügyminisztérium szakértőivel nem találkoztak, de még csak az amerikai külügyminisztérium épületében sem jártak – legalábbis erre a következtetésre jutott a Facebookra feltöltött fotó alapján a spot. A blogger szerint a kép bal felső sarkában, Kész feje fölött látható logó – ami valóban hasonlít a külügyminisztérium jelképéhez – feliratán az "American Foreign Asssociation" szerepel, ami viszont nem azonos az US Department of State-tel, mely viszont a külügy hivatalos logóján szereplő felirat. Az Amerikai Külügyminisztérium hivatalos logója Az American Foreign Service Association szintén Washingtonban található, ez a logó szerepel Márki-Zayék fotóján "Amerikai idő szerint ma délelőtt újabb tárgyaláson vett részt a Külügyminisztériumban Márki-Zay Péter és Kész Zoltán Mozgalmunk elnökségi tagjai. Most úton vannak a Kongresszus épületébe. " Forrás: Facebook A Márki-Zayék által feltöltött fotón látható logó viszont – a blogger állítása szeeint – azé az Amerikai Külügyi Szolgálat Egyesületé (AFSA), mely bár nevében és logójában is az Amerikai Külügyminisztériuméra hajaz, de mégsem az.
Az Ártatlanok temetője. Théodore Hoffbauer rézmetszete 1787-ben Az ártatlanok temetője és a templom helyén egy hatalmas piacot alakítottak ki, A Marché des Innocents-t (Az ártatlanok piaca). Egy Quatremère de Quincy nevű mérnöknek az utolsó pillanatban sikerült a szökőkutat megmentenie. Óvatosan elbontották a szökőkutat, leválasztották róla a szobrokat és a díszeket. Mivel az eredeti kútnak csak három oldalán voltak szobrok, új domborműveket kellett készíteni, hogy mind a négy oldal megkapja díszítését. Paris a középkorban. Ezt a munkát Augustin Pajou végezte el. A szökőkút az új piac közepén kapott helyet. Az Ártatlanok piaca a szökőkúttal. John James Chalon festménye A szökőkutat mai helyére 1860-ban helyezték el. Illusztráció: La fontaine des Innocents (Ellen Houghton illusztrációjának felhasználásával) A weboldalon cookie-kat használunk annak érdekében, hogy megkönnyítsük Önnek az oldal használatát. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az oldal további használata a cookie-k használatára vonatkozó beleegyezését jelenti.
A normann stílusban épült templomaik a földközi-tengeri kalandjuk maradandó emlékei, távoli rokonuk, Vasbordájú Björn vakmerő kalandjának halvány visszhangja. Forrás:
A város hajléktalanjai azzal a feltétellel tartózkodhattak itt, ha imádkoznak a halottak lelki üdvéért. Saját maga tervezte meg a sírkövét A házaspár gazdagsága és jótékonykodása is annak a legendának a részévé vált, amely Flamel "posztumusz" alkimista hírnevét övezi. Történészek úgy vélik, hogy jótékony cselekedeteiknek az az egyik lehetséges magyarázata, hogy soha nem született gyermekük, és ezért megengedhették maguknak, hogy karitatív munkákra és monumentális műalkotásokra költsék a vagyonukat. A középkor nem is volt olyan sötét, mint gondolná – Összegyűjtöttük a jellemző tévhiteket. Az ilyen jó cselekedetek ráadásul azt is biztosították, hogy Flamelre és feleségére a haláluk után is emlékezzen az utókor. Nicolas Flamel 1410-ben tervezte meg saját sírkövét Forrás: Origo A feljegyzések szerint Flamel 1418-ban halt meg: Párizsban temették el egy általa tervezett sírkő alá a Saint-Jacques-de-la-Boucherie-templomban. Az épület a 18. század vége felé azonban megsemmisült, és Flamel sírköve kissé bizarr módon vágódeszka lett egy párizsi élelmiszerboltban (ma a Musée de Clunyban, a párizsi középkori múzeumban látható).
885 novemberében a mindössze egy apró szajnai szigetre kiterjedő Párizs már nem először találkozott a Skandináviából kirajzó viking portyázókkal. A kis mezőváros ügyes tervezésnek és védői kitartásának köszönhetően csaknem egy éven át ellenállt az északiak ostromának. 885 egyik november végi napján a helyi püspök kezében egy feszületet szorongatva tekintett le rezidenciája tetejéről az Île de la Cité-re (Párizs központjában álló Cité-sziget). Miután megszemlélte az idegenek Szajna-parton növekvő csoportját, a keresztet visszatette a helyére, és felkapta íját, tegezét, valamint csatabárdját. Ezekben a vészterhes időkben nem ő volt az egyetlen egyházi méltóság, aki így cselekedett. Nem ez volt az első alkalom, hogy a vikingek meglátogatták a Szajna-parti mezővárost. Ki volt a rejtélyes férfi, aki Párizs legrégibb házát birtokolta? - Ectopolis Magazin. Párizst 845-ben is kifosztották, sőt, Frankföldre már 799-ben betették a lábukat. "A középkorban a legtöbb ember abban a faluban, városban hunyt el, amelyikben született, és a két időpont között sem sűrűn hagyta el a település határát.