A populáris kultúrában a kém természetes környezete a hidegháború – a nyílt akciózás helyett a megtévesztés, a gyakorlatban a buta és bunkó szovjetek átverése a feladata. Ezzel el is érkeztünk Budapest kémfővárosi minőségének első magyarázatához. A magyar főváros a hidegháború klasszikus helyszíne, Kelet és Nyugat ütközőzónája, két érdekszféra találkozási pontja. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a Budapestnek arculatot adó századfordulós épületek állagmegóvására és felújítási munkálataira a rendszerváltás óta egyetlen városvezetési garnitúra sem lehet büszke – durvábban: pusztulófélben vannak a házak –, akkor látjuk, hogy Budapesten nemcsak kosztümös, tehát a hidegháborús múltban játszódó történetet lehet remekül forgatni ( München, Suszter, szabó, baka, kém), hanem a hidegháborús konfliktusok továbbéléséről, örökségéről szóló filmeket is ( Kémjátszma, Vörös veréb). München. Fotó: Archive du 7eme Art Photo Budapest olyan hatékonyan eleveníti fel a hidegháború hangulatát, hogy a korszakhoz leggyakrabban társított városokat is gond nélkül helyettesíti.
A Koszorúslányokkal és a Női szervekkel ellentétben nem az alpári humorra helyeződött a hangsúly, hanem végre valami hozzá méltó szöveget adott a szájába. Harmadszor, mivel a film a 16 éven felüli korosztály számára ajánlott, feltételezhetően mégis akadhatnak benne olyan poénok, amelyek a felnőtt korosztályt célozzák meg. Azonban ezekkel sem estek szerencsére túlzásokba a készítők, csak abból csináltak viccet, ami arra érdemes. Amikor a macsóságot és a kémfilmeket parodizálja valaki, elengedhetetlen néhány hímsoviniszta vicc. És ha már a hímsovinizmus megjelent, akkor érdemes a másik oldalnak is odaszúrni egy kis toaletthumort. Mindemellett A kém azért is működik nagyszerűen, mert remek a szereplőgárda, mindhárom sztár abszolút testreszabott karaktereket játszik. Melissa McCarthy rutinosan alakítja a nagydumás, ámde szerethető tramplit és végre nem valamilyen gusztustalanság marad meg az emlékeinkben róla, hanem például az, milyen viccesen repesztett azzal a robogóval Budapest utcáin. A szmokingos Jude Law alakja egyértelműen James Bondot idézi, habár a jelleme már kevésbé.
A kém (Spy) - Paul Feig - Melissa McCarthy Budapestről mesél - YouTube
Viszont ahogy a Vörös veréb szinte turisztikai imázsfilmként is működött volna, olyan sok mindent lehetett tisztán felismerni a ráérősen fényképezett jelenetekben ( erről ebben a cikkünkben írtunk meg mindent), addig a Kém, aki dobott engem gyakorlatilag a másik véglet. Már csak az akciófilmes vágás miatt is: a filmben talán egyetlen, tizenöt másodpercesnél hosszabb snitt sincs, az átlag inkább az egy másodpercet közelíti. ( Kritikánk itt. ) Szóval ez nem az a film lesz, ami miatt bármelyik amerikai nézőnek megjönne a kedve Magyarországra jönni nyaralni, de még csak kinyitni a Lonely Planet európai kiadását sem. Olyan jelenet, amelyikben ténylegesen éppen Budapesten játszódik a cselekmény, egyetlen egy van, ráadásul az is olyan, mintha csak valami szerződésnek kellett volna megfelelni vele, mert igazából semmi értelme nincs, a főszereplők közül a sztori szerint senki sincs Magyarországon, és az sem logikus, hogy a bérgyilkos, aki a jelenetben szerepel, mit keres Széchenyi fürdőben. Vagy a vágóasztalon kikerült a filmből az összes környező jelenet, mert a bérgyilkos az előző jelenetben még Berlinben van, a következőben Prágában, szóval elég rossz GPS-programot használhat, ha pont útba esett neki a Városliget.
(I mean how is that good enough? ) Or: Krisztina: Why did you agree to deliver the letter? Why can't you ever just say no? Gordon: I wasn't in the position to say no. (No further explanation. ) Apart from some weak dialogues, the story is very interesting historically, and it is a good quick read. I recommend it... Sajnos már az évből és a címből is lehetett sejteni, hogy túl nagyot akar markolni a szerző, alvilági krimi helyett nemzetközi háborús kémregénybe keveredik Gordon, és ezt a szintet nem nagyon tudja megugrani. A cselekményt nehéz komolyan venni, a bekevert valós személyek lógnak a levegőben, és a könyvnek csak 60%-a játszódik Budapesten, de a megszokott stílus azért jelen van, és továbbra is tökéletesen szórakoztató az írás. Nov 24, 2017 Gabor Nyiro A regényciklus első két kötete után ez a harmadik határozottan kevesebb élményt ad. A cselekmény sokkal laposabb, és a megszokott, a Budapestet olyan érezhetően megjelenítő hangulat sincs jelen. Másik problémám a múltból felbukkanó (és az előzményeket nem ismerőknek érthetetlen) szereplők semmibe tartó, és totál felesleges jelenléte.
Mindenesetre a színésznek roppant jól áll ez a szerep, és érdemes lenne talán többször is komédiáznia – ha belegondolunk, ezenkívül csak egyetlen vígjátékban (Holiday) láthattuk eddig. Jason Statham ezúttal önmagát parodizálja, afféle Chuck Norris poénokat mondogat megállás nélkül. Aki már végignézett akár egyetlen Statham-akciófilmet, biztosan megérti mekkora fricska egy olyan szerep számára, amiben ehhez hasonló mondatok tömkelegét lövi el: "Egyszer leszakadt a karom, de visszatettem. A saját kezemmel". Végül, de nem utolsó sorban, azért is említésre méltó A kém, mert a magyar helyszínek óriási pluszértéket adnak az alkotáshoz. Szinte az összes külső felvétel hazánkban készült, így fordulhatott elő az is, hogy például az Operaház római kaszinóként funkcionál. A történet szerinti budapesti helyszínek viszont már önmagukat alakítják, így végre megszületett az első olyan külföldi produkció, amelyben teljes valójában díszeleg fővárosunk. Mi több, a Balaton is, amiről kiderül, hogy egy tó – mert bizony ezt sem tudja mindenki.