A magyar nyelv napja annak emlékére, hogy 1844-ben e napon fogadták el a magyart hivatalos nyelvvé tevő törvényt. 2011. szeptember 26-án az Országgyűlés a magyar nyelv napjává november 13-át nyilvánította. 1844. november 13-án szentesítette V. Ferdinánd magyar király az 1843/1844. évi pozsonyi országgyűlés törvényeit. Ezek egyike a magyar nyelv hivatalossá tételéről szóló 2. törvénycikk. Az országgyűlés főrendi tagjai a magyar nyelvért folyó küzdelmet a feudális rend elleni küzdelemnek tartva ezért védték a politika nyelveként a latin nyelvet. Az ügyintézés és a bíráskodás nyelve a latin volt a középkori és koraújkori Magyar Királyságban, a hivatalok ezen a nyelven leveleztek más hivatalokkal, a törvényhatóságokkal, városokkal, vármegyékkel. A magyar nyelv a polgári nemzet építésének egyik eszközeként volt jelen a korban. A pozsonyi országgyűlésen a főrendiek végül engedtek az alsótáblának, majd a magyar nyelvet mint a törvények hivatalos nyelvét a király is jóváhagyta leiratában.
Ma van a színházi világnap, amelyre számos színház bemutatóval, rendhagyó programokkal, kulisszajárással, nyílt próbával készül. A színházi ünnep alkalmából ítélik oda a Hevesi Sándor-díjat, és az előadások előtt felolvassák a világnap nemzetközi üzenetét. A színházi világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását. A színházi világnap alkalmából ítélik oda évente a Hevesi Sándor-díjat. A Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) Magyar Központja által alapított elismerést minden évben három olyan művész, kultúraközvetítő kapja, aki sokat tett a magyar nyelvű színházi kultúra nemzetközi elismertetéséért. A színházak és színházi szervezetek által javasoltak közül az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az ITI Magyar Központja képviselőiből álló kuratórium dönti el, hogy az adott évben kik részesülnek az elismerésben.
2015-05-11 Hírek, Sátoraljaújhely 1, 301 Megtekintés A tánc világnapja alkalmából szervezett ünnepi műsort a Bokréta Művészeti Iskola A Magyar Nyelv Múzeumában. Az intézmény igazgatója szerint a táncosok számára minden nap ünnep, azonban a világnap jó alkalom arra hogy mindenki számára közelebb hozzák a táncot, legyen szó a művészet bármely ágáról. Ezért rendezték meg idén is immár második alkalommal a rendezvényt. Ajánljuk 92 lakót fogadhatott a felújított és ünnepélyes keretek között átadott zsujtai Idősek Otthona Az Emberi Erőforrások Minisztérium és a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság munkatársai ünnepélyes keretek között adták …
A magyar nyelv napja a közfigyelmet igyekszik ráirányítani a magyar nép szellemi-kulturális öröksége és nemzeti identitása alapját jelentő magyar nyelvre. 2009 óta április 23-án ünnepeltük, 2011 -től viszont november 13-án. Az Anyanyelvápolók Szövetsége 2008. december 6-án megtartott IX. tisztújító közgyűlésén, elfogadva Graf Rezső javaslatát, április 23-át a magyar nyelv napjának kiáltották ki. 2008 -ban ezen a napon nyitotta meg kapuit a Magyar Nyelv Múzeuma a ma Sátoraljaújhely részét képező Széphalmon, Kazinczy Ferenc mauzóleuma mellett. 2011. szeptember 26-án az Országgyűlés a magyar nyelv napjává november 13-át nyilvánította, [1] 1844-ben ugyanis ezen a napon fogadták el a magyart államnyelvvé tevő, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvényt. [2] E törvény többek között kimondta: "1. § Az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki. 2. § A törvénycikkek valamint már a jelen országgyűlésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősíttettek meg: úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni egyedül magyar nyelven fognak. "
Ez pedig ijesztő tendencia, mert azt üzeni: a nyelvek kihalásának folyamata szinte megállíthatatlan. Ez ellen pedig mindenki a saját anyanyelvén tud tenni. Nekünk, hétköznapi embereknek talán csak annyi a feladatunk, hogy napi szinten, a család, a közösség szintjén őrizzük meg és adjuk át a saját kincsünket szóban, dalban és írásban, adjuk át kitartóan és bátran a semmi mással nem helyettesíthető édes anyanyelvünket.
A táblásított lapok rendkívül népszerű anyagok az igényes bútorkészítés és belsőépítészet területén. Azok számára, akik szeretik a természetes, környezetbarát anyagokat (formaldehid mentes ragasztás), a legjobb választás, mivel egy rendkívül sokoldalúan használható anyagról beszélünk. Ráadásul egy idő- és költségtakarékos megoldás is, mivel azonnal megkezdhető vele a munka, nem kell a fűrészárut átválogatni, szárítani, szélezni, gyalulni, majd a kapott elemeket összeragasztani A táblásított lapokat úgynevezett lamellákból ragasztják össze, amelyek műszárítva és gyalulva vannak. Ehhez a cimkéhez még nem tartoznak bejegyzések!. Ezek a lamellák ráadásul ellentétesen vannak forgatva, hogy maga a nagy tábla minél kisebb mértékben tudjon csak vetemedni. Egy igen gazdaságosan használható anyag, mivel könnyen és pontosan megmunkálható, ezért kicsi a veszteség. Egyszerű gyalulni, csiszolni, marni, jó a csavarállósága, szépen felületkezelhető lakkokkal, lazúrokkal, pácokkal, olajokkal. Élzárni sem szükséges, mivel az élei is tömör fahatásúak.
Hazánk földrajzi adottságaiból – azaz a magashegységek hiányából – következik, hogy bizonyos fajta fenyőket, elősorban a karácsonyfaként tartósságáról és dús ágairól híres nordmannt importálunk, míg lucfenyőt exportálunk, számolt be róla korábban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. De kiemelték azt a tényt is, hogy a közhiedelemmel ellentétben a műanyag fenyő csak hosszú, körülbelül 20 éves használat után környezetkímélőbb, mint a hagyományos. Magyarországon mintegy 3000-3500 hektár területen folyik kifejezetten karácsonyfa értékesítési célú fenyőtermesztés. A tevékenységet – beleértve a forgalmazást is – 600-700 családi gazdaság végzi. A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete tájékoztatása szerint fenyőből nem lesz hiány az idei szezonban sem. A választékban továbbra is meghatározók a luc-, az ezüst-, és a nordmann fenyők. Jellegzetes illata miatt a lucfenyőt tartjuk a klasszikus értelemben vett karácsonyfának. Obi vágott fenyő iván. Népszerű fenyőféle, noha közismert, hogy tűlevelei a meleg lakásokban hamar lehullanak.
A Mömax ban jóval szerényebb a kínálat: mindössze 6 termék közül lehet válogatni, első ránézésre borsos áron. A legkedvezőbb árú a " Mini Műfenyő Merry" 2 990 forintért, akad 50 centis kaspós apróság is a kínálatban, egy alap, csupasz műfenyő azonban 29 990 forintba kerül. A maradék – egészen pontosan 3 termék – 50 és 60 ezer forint között elérhető, ezek már tömöttebbek, magasabbak, esetleg fényekkel is el vannak látva. Obi vágott fenyő árak. A Möbelix nél is hasonlókat tapasztalunk: van 2 alaptípus 19 990 forintért, 30 és 50 ezer forint között pedig 180 centis, LED-del ellátott darabokat vehetünk. Ha az említett helyeken valamiért nem találnánk az igényünknek, pénztárcánknak megfelelő modellt, akkor a Tesco és társaiban érdemes körbenézni, az eMAG -on is elég széles a kínálat, emellett a és a Karácsonyfa Világ is népszerű azok körében, akik a tökéletes műfenyőt keresik.
A szakemberek szerint jó választás lehet a műfenyő azoknak, akik háziállatot tartanak otthon, akiknek kicsi gyereke van, vagy épp allergiásak - például a porszívózás vagy sepregetés által felverődött porra. Ha tehát a műfenyő mellett döntünk, akkor érdemes körbejárni a nagyobb szupermarketeket, mivel itt széles kínálatát találjuk a műfenyőknek. Most a Pénzcentrum is szemezgetett az árak között, cikkükben beszámoltak arról, mire lehet számítani idén a műfenyő árak terén. Fedezze fel az OBI karácsonyi vásárt. Ezt itt olvashatod el. Konténeres fenyő: Sokan környezetkímélő és hasznos megoldásnak tartják, ha vágott helyett gyökeres fenyőt választanak az ünnepekre. Ennek több oka is van: vannak, akik a fent említett okok miatt nem kedvelik a műfenyőket. Továbbá azt is érdemes tudni, hogy a kivágott fák növekedése körülbelül nyolc évig tart, olyan földterületeken, amelyeken más növények nem képesek életben maradni. A fák kivágása és piacra juttatása pedig rengeteg energiát fogyaszt, karácsony után viszont az utcai kukákban vagy jobb esetben kályhákban, vagy mulcsként végzik.