Mivel a szentpéterfai templom a falutól távol épült fel, ez a tény nehézséget jelentett a lelkipásztori munkában (pl. betegek ellátása, köznapi szentmisék). Ezért Karácsonyi János plébános (1782–1789) már 1784-ben kisebb templomot akart építeni a faluban. Ez a terv azonban csak 1863-ban valósult meg, Szoldatits István plébános (1849–1874) idejében. Ezt a kis templomot, amelyet a falu népe kápolnának nevez, az első magyar király, Szent István tiszteletére szentelték fel. Kedves emlék az a fogadalom, amelyet a falu népe és elöljárói tettek ebből az alkalomból: "Fogadalom! Mi, Szentpéterfa község alulírott elöljárói, ezen fogadalommal az egész község nevében lekötelezzük magunkat – az egyén a közösségért és a közösség az egyénért –, hogy ezt az általunk felépített kápolnát, oltárával és mindennel együtt, ami hozzá tartozik, mindenkor jó karban tartjuk, mely gondoskodást és kötelezettséget utódainkra is átruházzuk. Ennek megerősítését községi pecsétünkkel igazoljuk. 1863. április 19. (aláírások)" A megnövekedett igény miatt 1983-ban, Schneller János vezetésével sor került a kápolna bővítésére.
1945–47 között csak egyházi ünnepként engedélyezték. A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, de megszüntetése helyett tartalmilag újították meg: az új kenyér ünnepének nevezték el, majd az új alkotmány hatályba lépését mint új – szocialista – államalapítást ismerték el. Ezután 1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. A rendszerváltozással ismét felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ismét megrendezik a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5-i döntése a nemzeti ünnepek – március 15., augusztus 20., október 23. – közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára. Hagyományosan az ünnep a budapesti Kossuth téren veszi kezdetét, Magyarország nemzeti lobogójának felvonásával és tisztavatással. Ezen a napon rendezik Budán a mesterségek ünnepét, ahol az új kenyeret és az adott év ország tortáját is kóstolással egybekötve mutatják be.
Megjelent Wolf Mária A borsodi földvár – Egy államalapítás kori megyeszékhelyünk kutatása című kötete a miskolci Herman Ottó Múzeummal és a Martin Opitz Kiadóval közös kiadásban. A kiadvány a Monográfiák a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékéről című sorozat 6. kötete.
Egyesületek Szabó György elnök Cím: 6725 Szeged, Szentháromság u. 63. Telefon: 62/441-196 Az egyesület 75 éve alakult. Taglétszáma: felnőt horgász 2500 fő ifjúsági horgász 1200 fő gyermek horgász 600 fő Az egyesület feladatai a horgászati lehetőségek biztosítása, fejlesztése. A horgászkezelésű vízterületek karbantartása, telepítése. Horgászrendezvények, horgászversenyek szervezése. Herman ottó kollégium szeged. Horgászok képzése, új horgászok felkészítése. Természetvédelmi napok szervezése. A horgászok érdekképviselete a horgászattal kapcsolatos ügyekben.
000 Ft HOLT_MAROS (15 év alatt) egy úszós botos napi 2 kg egyéb őshonos és 5 kg idegenhonos hal fogható MÓLÓ Társtulajdonosi Fp-Sz MÓLÓ Regisztráció Keramit PARTHASZNÁLATI DÍJ 5. 200 Ft 2022. március 31. -ig fizethető be. Későbbi időpontban eszközölt befizetés esetén pótdíj kerül felszámolásra. PÓTDÍJ 2. 600 Ft