Amikor a központi királyi hatalom gyengül, rögtön teret nyer az agresszivitás, ha a hatalmi egyensúly borul, itt nem nyílt trónkövetelők támadnak, hanem inkább sunyi királycsinálók, akik a saját birtokaikon ugyan istent játszanak, de országos szinten kamarilláznak inkább, leplezik szándékaikat, bárói ligákba tömörülnek, és jobban szeretnek bábozni felkent és rögtön megbénított, legyengített uralkodókkal, semmint nyíltan felelősséget vállalni egy országért, nemzetért. A Hunyadi László Debrecenben - Operaportál. Már Csák Máté óta, de akár Koppányig, Vazulig visszamehetünk a pártoskodásért. De vissza a darabhoz, kedves Néném! A Hunyadi-opera nyitóképeiből kiderül, hogy a törökverő exkormányzó, a legnagyobb földbirtokos és országos hadúr, János halála után pár héttel az őt túlélők (alkalmi szövetségesek és masszív ellenségek egyaránt) szétkapják örökségét egy kamasz, magyarul alig tudó király asztalánál, sebtiben összerántott országgyűlésén. Hunyadi László úgy érkezik Futakról, hogy Erkel trombitahangjában minden benne van: a teljes csalódottság.
Igazi diadalútja azonban 1849 után, a szabadságharc leverését követő években kezdődött. Ekkor vált népszerűvé a Hunyadi-induló is – Doppler Ferenc műve –, mely katonazenekarok előadásában országszerte népszerűvé tette az opera jellegzetes dallamait. A szerk. ••••• 1844. január 27. – A Hunyadi László című opera ősbemutatója. 1844. – Nem sokkal a darab ősbemutatója után Erkel kihúzta Gara és V. László kettősét a harmadik felvonás elejéről. 1845. október 2. – Először hangzik el a mű nyitánya, melyet Erkel csak a bemutatót követő évben készített el. 1847. – Erkel a korszak egyik leghíresebb magyar énekesnőjének, Hollósy Kornéliának ajánlva elkészíti Gara Mária harmadik felvonásbeli cabalettáját. 1848. Erkel Ferenc - Hunyadi László - Eredeti opera négy felvonásban -M207. április 15. – A Hunyadi László 25. előadása. 1850. – Egy kisebb színtársulat Bécsben bemutatja a Hunyadi Lászlót. 1850. július 18. – Megszületik az opera híres betéte, a második felvonás úgynevezett La Grange-áriája (Szép reménysugár), melyet Erkel a kiváló francia koloratúr énekesnő, Anne de la Grange asszony Pest-Budára látogatása alkalmából szerzett.
A méreg behatol a "véráramba" és az ünnepélyes eskütételek mögött lassan nyilvánvalóvá válik: ahhoz, hogy V. László király lehessen, el kell pusztulnia az arra nyilvánvalóan méltóbb másik félnek, a Hunyadiaknak. Hunyadi V. Lászlóban a királyi címet tiszteli, a király Hunyadiban az embert. De ez az ember egyben nagybátyja gyilkosa is. Ez az ember, aki a bátyja lehetne. Ahogyan ez a történelem folyamán oly sokszor előfordul, a történet abszurdumba fordul. Hunyadi lászló opera szerzője. A király soha nem látott hévvel hajtja végre iszonyatos tettét: bosszút áll, de nem az ellenségen, hiszen az ellenség - elvileg - már nincs jelen. A dicsőséges győzelemből fogant szörnyszülött, Nándorfehérvár után kilenc hónappal, világra jött. A vér, amelynek tulajdonképpen uralkodását köszönheti, a Szent György szobra mellett felállított vérpadra ömlik. Hunyadi László lojalitása saját hóhérjához olyasmi, amit ma nagyon nehezen érthetünk meg. Pedig az efféle önfeláldozás az egyetlen lehetséges út a merénylő szívéhez. Elfogadom a királyt, csak azért, mert ő a király.
Király legyen a talpán, aki elviseli ezt. Nem sokkal később Mátyás lesz a király... " (Szabó Máté, rendező) Cselóczki Tamás és Farkas Rose-Marie Rácz Rita és Pataki Potyók Dániel Jelenet Forrás: Debreceni Csokonai Színház Fotók: Gyulai Várszínház (a fenti képek a Gyulai Várszínház augusztus 3-i előadásán készültek)
Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének részeként működő Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium munkatársai a hazai földrengéskutatás történetéről és a magyarországi földrengés-veszélyeztetettségről írtak összefoglaló cikket. Az obszervatórium állomáshálózatának legfőbb célja az, hogy megbízható információkat szolgáltasson Magyarország és környezete szeizmikus aktivitásáról, illetve adatokat biztosítson egy sor fontos elméleti szeizmológiai kutatáshoz, ezzel is segítve a hazai földrengés-veszélyeztetettség meghatározását. Két földrengés két órán belül Répcelak közelében - a közeli településeken is érezték a rengést - 112 Emergency Press Hírügynökség. A földrengéskutatás rövid hazai története Magyarországon a földrengések tudományos igényű kutatásának kezdetét az 1810-es móri földrengéstől számíthatjuk, amikor Tomcsányi Ádám és Kitaibel Pál bejárta az érintett vidéket, majd egy 1814-ben megjelent közös dolgozatban közzétette a földrengés felszíni hatásainak izovonalas térképét. Kitaibel Pál magyar természettudós, botanikus és kémikus Forrás: Wikimedia Commons Szervezett magyarországi földrengéskutatásról az 1880-as, 6, 3-as magnitúdójú zágrábi földrengést követően beszélhetünk.
így látták a helyiek 2018. 08. 30. 16:26 A Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium honlapján közölte, hogy Gyékényes közelében egy, a Richter-skála szerinti 3, 1-es erősségű földmozgást mértek. Ahogy arról korábban beszámoltunk az esemény délután fél kettőkor történt a somogyi községtől nem messze. Korábban Vésénél mért az obszervatórium mozgást, akkor 2, 4-es erősségű volt. Index - Belföld - Magyarországon is megremegett a föld. A szerdai volt ebben az évben a legnagyobb mért hazai földrengés. – Horvátországban több aktív törésvonal is található, nagy valószínűséggel ott volt földrengés, melyet hazánkban is mértek – mondta kérdésünkre Varga Péter szeizmológus. – Minden földmozgásnak van kiterjedése, ez akár több kilométer is lehet, így fordulhatott elő, hogy Somogyban is érzékelhető volt a rengés – folytatta a szakember. Azt is megtudtuk, hogy hazánkban ugyan sok törésvonal található, de ezek közül csak kevés aktív. Somogyban a Kapos-folyó mentén húzódik egy kisebb, de aktív törésvonal, mely okozhat a jövőben hasonló jelenségeket – fogalmazott Varga Péter.
Kaposváron, Lentiben, Nagykanizsán, Pécsett, Zalaegerszegen). 2020-12-29 12:19, Horvátország 2020. december 29-én, helyi idő szerint 12:19-kor Magyarországon is érezhető földrengés keletkezett Horvátországban, a Zágrábtól 50 km-re délre elhelyezkedő Petrinja község közelében. A földmozgás magnitúdója 6. 3 volt a Richter-skálán. 2020-12-28 06:28, Horvátország 2020. december 28-án, helyi idő szerint 06:28-kor Magyarországon is érezhető földrengés keletkezett Horvátországban, a Zágrábtól 50 km-re délre elhelyezkedő Petrinja község közelében, miintegy 6 km-es mélységben. Ismét földrengés rázta meg Horvátországot, térségünkben is érezhető volt a földmozgás. 4 volt a Richter-skálán. 2020-12-13 12:03, Mátraballa 2020. december 13-án, helyi idő szerint 12:03-kor érezhető földrengés keletkezett a Heves megyei Mátraballa térségében, mintegy 12 km-es mélységben. 4 volt a Richter-skálán. 2020-10-19 11:50, Miskolc 2020. október 19-én, helyi idő szerint 11:50-kor érezhető földrengés keletkezett Miskolc térségében, mintegy 4 km-es mélységben. 8 volt a Richter-skálán. 2020-10-10, Sajólád és Nagykáta 2020. október 10-én, helyi idő szerint 05:55-kor érezhető földrengés keletkezett a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sajólád térségében.
Magyarország és környezetének földrengés veszélyeztetettsége valós. A térségben bárhol előfordulhat földrengés és akár súlyos következményekkel járó szeizmikus esemény eshetőségét sem lehet kizárni. A földrengések oka a térség aktív geológiai fejlődése. A Kárpát-medence (földtani szempontból a Pannon-medence) valamint a környező hegyláncok mozgása, gyűrődése mind a mai napig tart. A földrengésveszély mértéke átmenetet képez a szeizmikusan aktív mediterrán térség és a tektonikailag stabil Kelet-európai platform között. A veszélyeztetettség egyértelműen kisebb, mint pl. a Csendes-óceán körüli térségé, de a decemberi horvátországi földrengéshez hasonló magnitúdójú és hatású rengés Magyarországon is előfordulhat. Például 1763-ban Komárom, 1834-ben a magyar-román határ közelében található Érmellék térségét sújtotta hasonló katasztrófa. A huszadik század folyamán 1911-ben Kecskeméten, 1925-ben Egerben, 1956-ban Dunaharasztiban keletkezett 5-ösnél nagyobb, 1985-ben pedig Berhidán 4, 9-es magnitúdójú, jelentősebb károkat okozó földrengés ( részletesebb információk.
Legutóbbi földrengések A Magyarországon és a szomszédos országokban működő on-line szeizmológiai állomások által mért szeizmogramok valós időben eljutnak a Szeizmológiai Obszervatórium budapesti adatközpontjába, ahol az adatok számítógépes feldolgozásával automatikus földrengés detektálás történik. Az automatikusan észlelt földrengések közel valós időben felkerülnek az alábbi térképre, ahol a kiválasztott jelre kattintva információkat kaphat a kérdéses rengésről. A megadott időpontok világidőben (UTC) értendők, melyhez képest Magyarországon a helyi idő a téli időszámítás idején +1, nyári időszámítás esetén +2 óra. Figyelem! Az automatikusan - manuális ellenőrzés nélkül - meghatározott földrengés paraméterek esetenként jelentős hibával terheltek. Az ilyen adatokért a Szeizmológiai Obszervatórium nem vállal semmilyen felelősséget. Az M < 2 magnitúdójú szeizmikus események gyakran nem földrengések, hanem bányarobbantások. Az alábbi táblázat az elmúlt 30 nap során Magyarországon és a környező országokban (a 45-49.
A Földközi-tenger medencéje egy ingressziós süllyedék, amely a Tethys-óceán bezáródása folyamán alakult ki. Az ütköző afrikai és eurázsiai lemezhatár a mediterrán medence területén fekszik, és ezért számít szeizmikusan aktív területnek Forrás: Wikimedia Commons A veszélyeztetettség itt egyértelműen kisebb, mint tőlünk délebbre, és sokkalta kisebb annál, mint ami a Csendes-óceán körül jellemző, mindamellett mégsem lehet kizárni olyan szeizmikus események eshetőségét, amelyek akár súlyos következményekkel is járhatnak. 1763-ban például Komárom, 1834-ben pedig a magyar-román határ közelében található Érmellék térségét sújtotta a tavalyi zágrábihoz hasonló katasztrófa. Az 1763-as földrengésben megsérült zsámbéki apátsági templom romjai Forrás: Elter Tamás A huszadik század folyamán 1911-ben Kecskeméten, 1925-ben Egerben, 1956-ban Dunaharasztiban keletkezett 5-ösnél nagyobb, jelentősebb károkat okozó földrengés. Az 1956-ban Dunaharaszti térségében kipattant földrengés súlyos károkat okozott a településen Forrás: Dunaharaszti Városi Könyvtár A statisztikák alapján tehát azt mondhatjuk, hogy hazánkban átlagosan 40–50 évente fordulnak elő 5-ösnél nagyobb magnitúdójú földrengések, ami azt jelenti, hogy egy Magyarországon élő ember jó eséllyel tapasztal meg érzékelhető földrengéshullámokat élete során.
A szükséges sütik a weboldal olyan alapfunkciókját segítik, mint például az oldalak navigálása vagy éppen az Ön által preferált nyelvet. A weboldal nem működhet megfelelően ezen sütik nélkül. A marketing sütiket a weboldalak látogatóinak nyomon követésére használják. A cél az, hogy olyan hirdetéseket jelenítsenek meg, amelyek relevánsak és az adott felhasználó számára érdekesek. Ezek a cookie-k abban segítenek a Weboldalak és alkalmazások tulajdonosainak, hogy pontosabb képet kapjanak látogatóik tevékenységeiről. Ezen cookie-k segítségével a szolgáltatás információkat gyűjt és jelentést készít a weboldal használatára vonatkozó statisztikai adatokból anélkül, hogy egyénileg azonosítaná a látogatókat.