Ez a cikk több mint 1 éve frissült, elképzelhető, hogy a benne szereplő információk elavultak. Fotó: Bódis Krisztián - We Love Budapest A magyar főváros nyert idén a European Best Destinations "legjobb európai úti cél" szavazásán, főleg külföldiek voksoltak. Szavazz Budapestre! - Best of Budapest. Budapest olyan városokat előzött meg a szavazás során, mint Athén, Berlin, Bécs, Brüsszel, London vagy Párizs, és 62 128 szavazattal végzett az 1. helyen végzett a European Best Destinations 2019. január 15-étől a tegnapig tartott szavazásán. A Budapestre szavazók 77%-a Magyarországon kívüli országból származik, főként az Egyesült Királyságból, USA-ból, Németországból, Franciaországból, Ausztriából és Olaszországból. A legjobb desztináció egész évre szóló promócióban részesül a European Best Destinations weboldalon, a legrangosabb nemzetközi utazási, gazdasági és életmód médiumokban, számos social media felületen és utazási portálon, valamint egy éven keresztül használhatja a "legjobb európai úti cél" címet és logót.
A fővárosiak és egész Magyarország számára büszkeség, az ellenzék számára rendkívül rosszul időzített sorscsapás, hogy az elmúlt tíz év munkájának elismeréseként Budapest nyerte el a 2019-es év legjobb európai úti céljának járó rangos nemzetközi elismerést (European Best Destination 2019). A díj csütörtöki ünnepélyes átadóján Maximilien Lejeune, az European Best Destination (EBD) európai turisztikai szervezet vezérigazgatója elmondta, annak a munkának köszönhetően, amely tíz évvel ezelőtt kezdődött el Budapesten, mára a magyar főváros az ihlet forrása lett. Tarlós István főpolgármester beszédében kiemelte, a kitüntetést a díj történelmében egyedülálló arányban a külföldi látogatók szavazták meg Budapestnek. Budapest lett a legjobb európai úti cél. Mint hozzátette, a turizmusnak fontos szerepe van abban, hogy a külföldiek Magyarország valóságos arcát ismerhessék meg. Megjegyezte ugyanakkor, az díj odaítélését két nappal azután jelentették be, hogy Karácsony Gergely, a P főpolgármester-jelöltje arról beszélt, Tarlós István tönkretette Budapestet.
A főpolgármester arra is kitért, a kitüntetés időzítése valamely felsőbb hatalom műve lehet, hiszen az arról szóló bejelentés előtt éppen két nappal jelentette ki Karácsony Gergely, Zugló polgármestere, a P és az MSZP főpolgármester-jelöltje, hogy a jelenlegi vezetés tönkretette ezt a várost. Tarlós István végezetül a budapestiek nevében megköszönte a fővárosra adott szavazatokat, hozzátéve, hogy ez a kitüntetés erőt adhat a további küzdelmekhez, hiszen nagyon sok feladat van még hátra. Forrás: PestiSrá; vezetőkép: MTI (forrás: Suszánszky Mátyás, )
Egyáltalán nem véletlen, hogy Hollywood szuperprodukciói a 2010-es években újra felfedezték a magyar fővárost, mely észrevétlenül játszhatja el Berlint, Moszkvát, Párizst, vagy akár Baltimore-t is. Bár a COVID-19 járvány jelentőségen visszavetette a turistaforgalmat, ennek hátterében messze nem az érdeklődés kiapadása, hanem az országok közti eltérő, a járvány megelőzése érdekében hozott intézkedések álltak. Budapesten jó ideje az egyik legnépszerűbb európai turista célpont, 2019-ben elnyerte a rangos European Best Destination-díjat, látványosságai, történelmi emlékhelyei pedig megtalálhatóak az UNESCO Világörökségének listáján is. A Citadella, az Országház, a Gellért-fürdő, a Budai várnegyed a Halászbástyával és a Nemzeti Galériával, a Szépművészeti Múzeum és a Hősök tere továbbra is a legnépszerűbb látnivalók közt szerepelnek, furcsamód pedig az utóbbi időben történelmi kávéházaink is legalább ennyi érdeklődőt vonzanak. Az első budapesti kávéház megnyitása állítólag egy Balázs nevű rác kereskedőhöz köthető az 1700-as évek elejéről, az idő eltöltésének e közösségi tere pedig mára életformává, sőt hobbivá változott.
Elmondta, az elismerést Budapest olyan népszerű nagyvárosokat illetve fővárosokat megelőzve nyerte el, mint Athén, Genf, Firenze Párizs és London. A vezérigazgató hangsúlyozta továbbá, hogy Budapest a díj történetének legnagyobb külföldi szavazati arányával is büszkélkedhet, azaz mindenki számára egyértelmű lehet, hogy Budapest megérdemelte ezt az elismerést. Lejeune végül kitért arra is, véleménye szerint köszönhetően annak a munkának, amely tíz évvel ezelőtt kezdődött el Budapesten, mára a magyar főváros az ihlet forrása a lett a filmművészet, énekesek, alkotóművészek számára, és egyre népszerűbb nemcsak a turisták, de a befektetők, vagy az induló vállalkozások körében is. Az országnak kell egy szív Tarlós István elöljáróban megjegyezte, bár rég elszokott attól, hogy zavarban legyen, de az évek rászoktatták arra, hogy sokkal jobb formában legyen, ha támadják, a dicséretek alkalmával viszont nehezebben találja meg a helyét. A főpolgármester ezután felidézte, a reformkor nemzeti és polgárosító szándéka hozta létre a gondolatot, hogy az országnak kell egy szív, amelynek dobbanásai éltető energiákat áramoltnak szét a nemzet egésze felé.
Mikor végeztek a sopánkodással, a társaság egyik tagja mosolygott és csendesen mondta: "Itt van például Holbein, az ifjabb. Miért éppen az ő példáját idézem? Véletlenül. Eszembe jutott. Kutatom valaminek nyomát e művész életében... Holbein elment Augsburgból Bázelbe, ahol akkor úgynevezett pezsgő művészi és irodalmi élet zajlott, nyomdák működtek, lapok jelentek meg, valószínűleg akadtak álhírlapírók is, a város tele volt műértő mecénásokkal, meggazdagodott patríciusokkal, a művészt tárt karokkal fogadták. Már úgy tetszett, révbe is jutott. Faliképeket fest a jómódú kormányfőtanácsosok házaiban. Elmegy Olaszországba is, lelke megtelik színekkel és napfénnyel. Solana tanulócsoport : programmingHungary. Visszatér Bázelbe, megnősül gyermekei születnek, lefesti Rotterdami Erasmust és Gisze kereskedőt... Közben fellángol körülötte a reformáció. Európa ég. Mindenki gyanús. »Hová tartozol? « – kérdik a művésztől. – »Tessék színt vallani! « S mellen ragadják. De mikor ő egyebet sem akart, Holbein, az ifjabb, mint »színt vallani« a szó betű szerinti értelmében, ecsettel és festékkel.
A pecsétkép ugyanezen farkasra támadó oroszlánja megtalálható egy árpád-kori (talán 12. századi) zománcos korongon is Károly Róbert négyelt címere pénzérmén. Ez már valódi négyelt címer Károly Róbert (1308-1342) dénárja Az Anjouk által használt szokásos negyedelt (hasított) címer az Árpádok sávjaival.
Mélyen tisztelt Kurátor úr! Ütött az óra s nekem el kell számolnom, hogy mit tettem ebben az évben? Én igaz vallomást akarok tenni, ó minden kertelés nélkül, a szivemből kapva ki a szavakat. - Kérem, higgye el, hogy egy törpét űztem januártól a mai napig. Titulli a neve, egy kék tóba piros almákat dobál. Én kérem korcsmába jártam, füstbe bámultam, hat részeget feltettem egy közös szekérre, s jómagam odaültem a kocsis mellé. Hat ember horkolt mögöttem s a szekér lámpája olyan volt, mint aminőt szerettem gyerekkorom óta látni. Azt is mondhatnám, hogy paráználkodtam, mértékkel ugyan, de nagyon finom módon. Mióta élek, szerettem adni és idén ezt is megtehettem. Most ősszel egy nagy kéménysárkányt vettem magamnak, olyant aminő nem volt még a Sándornak se, annak a hosszú fiúnak, aki ott lakott a Kiscell hegy alatt. Márai Sándor: Éjszaka a párizsi utcán : hungarianliterature. A Margit kórház mögött ültem esténként, nagy köpönyegü szél fujt s a sárkányom elérte a felhőket. Kérem, kimentem én a világba is, s ha elolvassa az Orrhangon cimü novellámat, ha zahoztam egy szép képet onnan, Capriból.
Egy historiográfiai vita margójára Világtörténet, 5. (37. ) évfolyam 2015/1. 17-18. ) [1] --- László, opuliai herczeg, Magyarország nádora 1369-től. Az országos levéltár diplomatikai osztályában 5787. szám alatt őrzött oklevélen függő egykorú lovaspecsét... Ez alakban Nagy Lajos király egyik leghívebb hős hadvezérét látjuk teljesen korhű öltözetben. László oppelni herczeg nemcsak minden hadjáratában követte a nagy királyt, de legkényesebb diplomatikai megbízatásaiban is járt el. Így például, mikor a lengyelek anyja kormányát nem akarták tűrni, László herczeget küldte oda kormányzónak. Heraldikai lexikon/Négyelt – Wikikönyvek. A lengyelek azonban őt sem tűrvén meg maguk között, csakhamar visszahivatott. Nagy része volt benne, hogy Lajos leányát Máriát IV. Károly császár fia Zsigmond vegye el. Lajos halála után Hedvignek és Zsigmondnak tett nagy szolgálatokat a lengyel ügyekben. E közben Gara Miklós nádorral ellenségeskedésbe keveredett. Lengyelországban a hires Csenstochovai klastromot építtette a paulinusok számára, melynek templomába a boldogságos szűznek egy igen drága képét helyeztette el.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Névváltozatok: párducz (Panther) (Thallóczy 1897. CCLIII. lap), panthera: párdutz, pantherinæ menſæ (Plin[ius]): tarka, babos abroſzokkal terített aſztalok(Pápai/Bod 443. ), pardalis, pardus: párdutz (uo. 444. ), thos: farkasból, és párdutzból fajzott állat (uo. 616. ), variæ: párdutzok (uo. 635. ) fr: panthère, en: panther, love cervere, de: Panther, la: panthera, pantera, pantere, pantiere Rövidítések A párduc [fr: panthère, en: panther] a címertanban négylábú képzeletbeli lény, előképének a hiúzt és a hópárducot [en: ounce] tartják. Viii henrik angol király. Általában füstölgő helyzetben ábrázolják, azaz szájából és füleiből (néha a szemeiből is) lángnyelvek törnek elő. Párduc Stájerország címerében A heraldikai párduc semmiben sem hasonlít a természeteshez. Feje olyan mint a griffé (esetleg a sasé), első lábai mint a sasé, a hátsók mint az oroszláné. Néha szarvai is vannak. Szájából és füléből gyakran lángok csapnak elő.
Ha a pajzsban önálló címereket egyesítettek, negyedelésről (de: Quadrierung) van szó. Kezdetben csak egyszerű, azaz osztatlan címerek léteztek. A négyelt pajzsok a rokoni heraldika hatására terjedtek el széles körben. Kasztília és Leon címerét először 1230 körül egyesítették egy pajzson, kasztíliai Ferdinánd (1217-1252) címerében, hogy kifejezzék vele a két tartomány kivételes helyzetét királyságon belül. A korai négyelések tehát tulajdonképpen negyedelt pajzsok. 1323 körül János (1310-1346), cseh király négyelt pajzsot viselt. 1337 körül az angol király a francia liliomokat és az angol oroszlánokat négyelte egymással. Magyarországon a négyelés a 15. században terjedt el. Kivételes esetben azonban négyelt pajzsot használt Károly Róbert (1307-1342) király is egyik pénzérméjén (1. mező liliom, 2. sávok). Viii. henrik angol király wikipedia. Ez Martell Károly címerének a hatását tükrözi. Az Anjou királyok inkább a hasított pajzsot használták a liliomokkal és a sávokkal. A 13. században, elsősorban az uralkodói címereken jelent meg a hasított címer (az uralkodó címere a jobboldali, feleségéé a baloldali mezőben).