Félreértés, hibás adatgyűjtés, rossz értelmezés – mondták a Népszabadságnak az egészségügyi adatok elemzésében jártas szakemberek, akiket az orvosok számáról szóló legfrissebb statisztika értelmezésére kértünk. A Világgazdaság ugyanis a KSH-ra hivatkozva azt állította, még soha ennyi orvos nem dolgozott Magyarországon, mint tavaly. Index - Belföld - Itt a kimutatás, mennyi vakcina van még Magyarországon. A Világgazdaság szerdai számában megjelent közlés furcsasága, hogy egyrészt ellentmond az ágazatban dolgozók és a sorukra hosszan várakozó betegek tapasztalatainak, másrészt öt évvel azután, hogy Szócska Miklós egészségügyi államtitkár megígérte, az informatikai fejlesztésekből hamarosan kiderül, hányan dolgoznak az egészségügyben, még mindig senki nem tudja, mi a valóság az ágazatról keringő számokból. Csak vidéken érzékelik A napilap által ismertetett KSH-adatok szerint tavaly 39 ezer orvos dolgozott Magyarországon, amire 1990 óta egyetlen évben sem volt példa. Ha az adatok megyei bontását is vizsgáljuk, akkor az is látszik, hogy a legutolsó periódusban csak vidéken növekedett az orvosok száma, a fővárosban egyáltalán nem.
Az Emmi megküldte válaszát, és ebből az derül ki, hogy lépcsőzetesen közel 33 ezer ágyat szabadítottak fel. Mint írják, a COVID-19 járvány esetén a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésként lépcsőzetesen 32. 917 ágy került kialakításra a COVID-19 vírusfertőzés következtében megbetegedett páciensek ellátása céljából. Azt, hogy hány beteget küldtek haza a kórházakból, illetve hány beteget helyeztek át másik intézménybe, azaz hány ágyat kellett ennek keretében kiüríteni, a minisztérium nem tudta megmondani. Úgy fogalmaznak, "ezen adatok tekintetében az Emberi Erőforrások Minisztériumának nincs nyilvántartás-vezetési kötelezettsége". Kiderült mennyi omikron-fertőzött van Magyarországon. A KSH 2018-as adatai szerint Magyarországon 68 ezer 112 kórházi ágy van összesen. A kórházi ágyak ügyével a nemrég a is foglalkozott: Elhozza-e a koronavírus a reformot az egészségügyben? Az elmúlt hetekben a koronavírus kapcsán ismét szóba került, mennyi kórházi ágyra van szükség Magyarországon, és mi a baj a kórházak gazdálkodásával.
Kiderült azonban, hogy a KSH a dolgozó orvosok alatt az orvosok és a fogorvosok összesített számát érti. A fül-orr- gégész és a nőgyógyász nyugodtan összeadható, mert ugyanarra a diplomára (medicus uni-versalis) épített szakvizsgákról van szó, de a fogorvosképzés önálló kar, saját kurikulummal, és a fogorvosi diplomával (medicus dentalis) csak fogorvosként lehet dolgozni, általános orvosként nem. Ez az összevonás ellentétes a nemzetközi statisztikai gyakorlattal, és ha már így jártunk, akkor legalább ezt a definíciós tárban illene közölni. A nemzetközi statisztikákban (Eurostat, WHO) nem a KSH számai szerepelnek. Ez alapján az orvosok száma Magyarországon inkább átlagosnak mondható. A működési nyilvántartásban szereplő orvosok száma tehát kevesebb, mint a KSH száma, de sajnos valójában több, mint a Magyarországon a betegellátásban ténylegesen dolgozó orvosok száma. Azonban aki szerepel a nyilvántartásban, az nem biztos, hogy Magyarországon dolgozik, és ha igen, akkor sem biztos, hogy orvosi munkakörben, és végképp nem biztos, hogy a közszférában dolgozik.
2022. 01. 14 | Szerző: VG / MTI A magyarországi megbetegedések 29 százalékát okozza a koronavírus omikron variánsa, és egyedül a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) rendelkezik olyan referencialaboratóriummal, ahol a különböző variánsok megerősítését végzik – közölte az NNK pénteken. A népegészségügyi központ tájékoztatása szerint egyes laborokban azért lehet az omikronvariáns aránya 90 százalékos a mintákban, mert az általuk vizsgált minták eleve egy szűkebb csoportból – például külföldről érkezők vagy adott területen élők – származnak. Ráadásul a fővárosi laboratóriumok mintáiban magasabb az omikron részaránya, ahogy magasabb a megbetegedések száma is, hiszen a népsűrűség is Budapesten a legnagyobb – írták. Fotó: Shutterstock Az NNK kiemelte, hogy a területi laboratóriumok adatai tehát nem reprezentálják sem térbeli eloszlásban, sem korcsoportban, sem kórházi ellátásban a hazai lakosságot. Magyarországon az NNK rendelkezik országos mintákkal, hiszen ide küldik be a laboratóriumok az omikrongyanús mintákat további vizsgálatra.
Kinevezte Orbán Viktor negyedik kormányának minisztereit Áder János köztársasági elnök pénteken Budapesten, ezzel megalakult az új kabinet. Áder János államfő a Sándor-palotában reggel kilenckor kezdődött kinevezési ünnepségen adta át a kormány tizenhárom miniszterének megbízólevelét. Az európai jobboldal gratulált Orbán Viktornak, a brüsszeli politikusok idegesek. Ez alapján Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Kásler Miklós emberi erőforrásokért felelős miniszter, Nagy István agrárminiszter, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter lett. Pintér Sándor vezeti a belügyi tárcát, Rogán Antal pedig a Miniszterelnöki Kabinetirodát. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős, Süli János pedig a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszterként vesz részt a kormány munkájában. Szijjártó Péter a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, Trócsányi László az igazságügyi tárcát, Varga Mihály a Pénzügyminisztériumot vezeti.
Az ülésen az ellenzéki frakciók közül csak a Jobbik vett részt, az MSZP-Párbeszéd frakciószövetség tagjai, valamint a DK és az LMP képviselőcsoportja nem jelent meg. Orbán Viktor miniszterelnök az ülésen bemutatta tizenhárom miniszterét. A kormány tagjának lenni egyszerre küldetés és szolgálat – mondta beszédében, azt ígérve kormánya nevében, hogy hűséggel szolgálják a nemzetet, és a nehéz időkben is fenntartás nélkül szeretik majd Magyarországot. A nemzetet szolgáljuk, de helyünk Európában van – fogalmazott. Szerinte a kabinet nagy lehetőséget kapott, amit nagy alázattal is kell fogadnia. A miniszterelnök beszédét követően ünnepélyes esküt tettek a negyedik Orbán-kormány miniszterei, majd ellátták kézjegyükkel az esküokmányt. Ezek lesznek az új Orbán-kormány legsürgetőbb feladatai - Ugytudjuk.hu. A házelnök a minisztereknek eredményes munkát, sok sikert, egészséget és Isten áldását kívánta, majd a képviselők elénekelték a Himnuszt. (forrás: MTI) (a kép forrása: MTI)
A kormányfő hangsúlyozta: Magyarország és Közép-Európa országai adják az Európai Unió leggyorsabban fejlődő régióját. Megerősítette: a 2010-2030 közötti 20 évet egy korszaknak tartja, mert egy országot csak úgy lehet vezetni, ha a tervek hosszú távra szólnak. Miniszteri kinevezések átadása a Sándor-palotában Áder János államfő a Sándor-palotában – Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében – adta át a kormány tizenhárom miniszterének megbízólevelét. Ez alapján Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Kásler Miklós emberi erőforrásokért felelős miniszter, Nagy István agrárminiszter, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter lett. ORIGO CÍMKÉK - Orbán-kormány. Pintér Sándor vezeti a belügyi tárcát, Rogán Antal pedig a Miniszterelnöki Kabinetirodát. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős, Süli János pedig a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszterként vesz részt a kormány munkájában.
Ursula von der Leyen Forrás: AFP/Geert Vanden Wijngaaert Guy Verhofstadt, a magyar kormány egyik legnagyobb kritikusa a liberális demokrácia sötét napjának nevezte a választási eredményt. Mint azt a volt belga miniszterelnök a Twitteren írta, szabad, de igazságtalan választások zajlottak Magyarországon, ahol a gyűlölet győzött a remény felett.
Budapest, 2018. május 18. Az új kormány tagjai a Sándor-palotában tartott kinevezési ünnepségen 2018. május 18-án.
Forrás: MTI, a vezető kép a PS montázsa.