Spoileres kibeszélő A Tudhattad volna (The Undoing) az HBO hatrészes sorozata, amely Jean Hanff Korelitz 2014-es, You Should Have Known című regénye alapján készült. Október 26-án debütált az első epizód, és hetente érkezett egy-egy rész. Nagyon vártam ezt a minisorozatot, érdekesnek tűnt a sztorija: egy nő idillinek hitt élete darabokra hullik, amikor egy bűntény ráébreszti, hogy valójában semmit sem tud a férjéről, és közös életük hazugságokon alapszik. Ez alapján egy Jacob védelmében szintű családi drámában reménykedtem. A másik fő vonzereje számomra a sorozatnak Hugh Grant volt, akit nagyon bírok, már azóta, hogy befutott a boldog kilencvenes évek közepén. Sajnos azonban csalódnom kellett: ennek a sorozatnak nagyobb a füstje, mint a lángja. Az első epizódban megismerkedünk a Fraser házaspárral, akik a rongyrázó New York-i elithez tartoznak. Grace (Nicole Kidman) pszichológus, angol férje, Jonathan (Hugh Grant) pedig onkológus. Zavarba ejtően idilli életet élnek, Grace pedig a munkája mellett aktívan részt vesz fiuk iskolájának életében, jótékonysági aukciókat szervez a többi gazdag anyukával.
A Tudhattad volna 1. évada a HBO GO műsorán tekinthető meg.
A Tudhattad volna című hat részes minisorozat középpontjában a párterapeutaként dolgozó Grace (Nicole Kidman) és a gyermekonkológusként dolgozó Jonathan Fraser (Hugh Grant) áll, akik házasként pontosan azt az elit, nagyvárosi életet élik, amiről mindig is álmodtak. Ám egy erőszakos haláleset és egy sor borzalmas felismerés nyomán egyik napról a másikra mindennek vége szakad, mikor megjelenik a végzet asszonya Elena (Matilda de Angelis) személyében. Grace ott áll közös gyermekükkel (Noah Jupe) egy egyre súlyosabb, a nyilvánosság előtt zajló katasztrófa közepén, és maga is megdöbben, hogy mennyire nem követte a saját, terapeutaként osztogatott tanácsait az élete során. Nicole Kidman már végtelenszer bizonyította, hogy bármilyen szerepben megállja a helyét, de mindig is ez a kicsit drámai, törékeny, de erős nős szerep állt neki a legjobban a karrierjében, nem csoda, hogy mostanában csak ehhez hasonló karaktereket jelenít meg a kisképernyőn. Úgy tűnik egyébként, hogy tényleg ebben találta meg önmagát, ugyanis Kidman jelenleg 5 hasonló sorozaton dolgozik párhuzamosan (producerként is), miközben a mozifilmektől egyre inkább eltávolodik.
A keletnémet munkásság különösen elégedetlen volt, és aki tehette, inkább kivándorolt nyugatra. A hatalmas emigráció az összeomlás szélére sodorta a keletnémet gazdaságot. A sztálinista pártvezetés jellemző módon a munkateher növelésével "kívánt úrrá lenni a fenyegető veszélyeken". 1953 májusában változatlan bér mellett egységesen 10 százalékkal emelték a munkanormát. A Sztálint követő új szovjet pártvezetés megérezte a veszélyt, és elérték, hogy 10 százalékkal csökkentsék a fogyasztói árakat. Június 17.: munkásfelkelés robban ki Kelet-Berlinben (1953) - Helsinki Figyelő. Az engedmények azonban nem értek semmit, a német munkásokban akkora volt a felháborodás, hogy előbb sztrájkok kezdődtek, majd zavargások törtek ki a nagyvárosokban. Június 17-én a berlini Minisztériumok Házánál a sok tízezres tömeg már többpártrendszert, szabad választásokat és a gyűlölt pártvezetők távozását követelte. Amikor leverték az épületről a vörös csillagot, a karhatalmisták a tömegbe lőttek, és a szovjet katonaság "megtisztította a teret". Az egyenlőtlen küzdelem aztán a város több pontján újra fellángolt, de a sortüzek és tankok ellen nem volt esélyük a berlinieknek.
A hatalmas emigráció az összeomlás szélére sodorta a keletnémet gazdaságot. A sztálinista pártvezetés jellemző módon a munkateher növelésével "kívánt úrrá lenni a fenyegető veszélyeken". 1953 májusában változatlan bér mellett egységesen 10 százalékkal emelték a munkanormát. A Sztálint követő új szovjet pártvezetés megérezte a veszélyt, és elérték, hogy 10 százalékkal csökkentsék a fogyasztói árakat. Az engedmények azonban nem értek semmit, a német munkásokban akkora volt a felháborodás, hogy előbb sztrájkok kezdődtek, majd zavargások törtek ki az összes nagyvárosban. Június 17-én a berlini Minisztériumok Házánál a sok tízezres tömeg már többpártrendszert, szabad választásokat és a gyűlölt pártvezetők távozását követelte. 1956-10-25 7:38 - Nemzetközi sajtószemle. Amikor leverték az épületről a vörös csillagot, a karhatalmisták a tömegbe lőttek, és a szovjet katonaság "megtisztította a teret". Az egyenlőtlen küzdelem aztán a város több pontján újra fellángolt, de a sortüzek és tankok ellen nem volt esélyük a berlinieknek. Délutánra már csendes volt a város.
A kelet-berlini szovjet beavatkozás precedenst teremtett az 1956-os magyar forradalom és az 1968-as prágai tavasz katonai leverése előtt is. "Az 1953. június 17-i népfelkelés az NDK bukását jelentette, mert kiderült, hogy a rendszert csak erőszakkal és elnyomással lehet fenntartani" – mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben a 60. Kelet bellini felkeles art. évfordulón rendezett ünnepségen. Szerinte az akkor alig négy éve létezett NDK politikailag már a végét járta.