b) A területen – az erre jogosult szakemberek által, és az ehhez szükséges engedélyek birtokában – végzett, tudományos kutatás céljából történő gyűjtés kivételével tilos a kőzet- és ősmaradványgyűjtés. 3. Élőhelyek kezelése, fenntartása a) Az akác (Robinia pseudo-acacia), a japánkeserűfű (Fallopia x bohemica), a kisvirágú őszirózsa (Aster lanceolatus) és a magas aranyvessző (Solidago gigantea) spontán terjedő állományait, valamint egyedeit el kell távolítani és rendszeres kaszálással vissza kell szorítani. b) A pionír fajokból álló, spontán kialakuló cserjések és a területen található fás szárú növényzet kezelést nem igényelnek. Balesetveszély megszüntetésére irányuló beavatkozások csak a bemutatóhely, tanösvény menti balesetveszélyes (beteg, korhadt) faegyedek esetében szükségesek. c) A területen található gyepeket kaszálással kell fenntartani. 3. Látogatás A látogatók csak a kijelölt útvonalakat használhatják. Urkúti őskarszt természetvédelmi terület kerület. 3. 4. Oktatás és bemutatás A területen található tanösvény fenntartásával biztosítani kell a látogatók számára földtani ismereteik gyarapításának lehetőségét, a terület természeti értékeinek bemutatását.
A Bakony déli részén található Úrkúti kőbánya a hazai mangánbányászat központja volt. Innen nyerték ki az üledékes eredetű mangánércet, ami a földtörténeti középkorban, a tenger mélyén keletkezett. Mára - a mangán-készletek kimerülése miatt - a külszíni részen fölhagytak a bányászati tevékenységgel, az egykori bánya és környéke most fantasztikus földtani értékeket, sok millió éves földalatti őskarszt feltáró, bemutató természetvédelmi terület. Mint geológiai természeti értéket, már 1951-ben védetté nyilvánították, országos jelentőségű besorolással. Különleges földtani képződmény, amely nemzetközi viszonylatban is egyedülállónak számít, ugyanis a mangánérc kitermelése során alkalmazott kézi fejtési mód és a viszonylag kevés robbantás alig károsította a feltáruló őskarsztos formakincset. A látványos töbörsort illetve környezetét a Pangea Egyesület és a Mangán Kft. által létrehozott tanösvény segíti megismerni. Őskarszt a bányában | National Geographic. A Dunántúli-középhegység, és ezen belül a Bakony területén a bauxitbányászat számos kréta időszak végi óriás méretű őskarsztos formát tárt fel, mivel az érc ezekben található.
Ehhez még leginkább a hajdani Iharkút falu alatt talált mélytöbrös, óriás víznyelős karsztformák hasonlítottak, de hosszabb távon – bemutatási céllal – ezeket sem lehetett megőrizni, mert a fekükőzetet képező, töredezett triász fődolomit érzékeny a fagyaprózódásra, így néhány év alatt a töbrök közel függőleges falai leomlottak, mélyedései fokozatosan feltöltődtek. Mindezek fényében jól látszik, hogy az immár több mint fél évszázada szabadon lévő úrkúti kőzetfalak időtállóak, kőzetanyaguk és részben formakincsük is eltérő a bauxitos őskarsztokétól. A védett terület kiválóan alkalmas a jura időszaki mangánércek keletkezésének, valamint a paleokarsztos formakincs védett földtani értékként való bemutatására. Urkúti őskarszt természetvédelmi terület képlete. Rendeltetése a széles körű geológiai ismeretterjesztésen és a turizmuson túl: tudományos kutatási helyszín a szakemberek számára, illetve alsó-, közép- és felsőfokú oktatást szolgáló terepi bemutatóhely. A terület földtani felépítését itt csak vázlatosan foglaljuk össze. Eszerint a karsztosodott fekükőzetet az alsó-jura, rózsaszín hierlatz mészkő képezi.
Városlőd vasútállomás (298 m) Koordináták: DD 47. 143974, 17. 652840 DMS 47°08'38. 3"N 17°39'10. 2"E UTM 33T 701136 5224578 w3w ///indokok. étvágy. működik Itiner: Városlődről a S jelzésen indulunk a kálvárián keresztül. A hegytetőn balra a S+ jelzésen megyünk tovább. A Kakastara keleti oldalából a P+ jelzésen ereszkedünk le Úrkút széléig. Egyedülálló sziklakatlan a Kéktúra mentén – Csárda-hegyi őskarszt. A falu határában balra, az Országos Kéktúra K jelzésére fordulunk, amin kis kitérőt teszünk a Csárda-hegyi-őskarszthoz. Az őskarszt feltárását a csárda-hegyi tanösvény KT jelzésen barangoljuk végig. A K jelzésen északi irányba, a Csollányos-völgyön át a kislődi vasútállomásig túrázunk. A túráról részletesen: Városlőd Városlőd környékén már a honfoglalás előtt is lakták; a mai település elődje az Árpád-korban alakult meg, melyet kedvező fekvése hívott életre a Bakonyt keletről nyugatra átszelő Veszprém-Devecseri árok hágójában. A fontos közlekedési folyosó védelmére a község feletti magaslatra emelték Hölgykő várát a 13. században. Az erődítés jelentős közigazgatási szerepet is betöltött egy ideig, mivel – Csesznek mellett – a bakonyi erdőispánság székhelye volt.
Ha az alján a végére értünk, ugyanezen a lépcső soron kell vissza menni. Ez után a perem mentén végig menő úton lehet megkerülni az egészet, jó rálátással a sziklákra. A kirándulni vágyókat szebbnél szebb túrautak, várak, látnivalók várják Magyarországon. Szeretnénk ezen az oldalon Magyarország szépségeit bemutatni.. Teljesen mindegy, hogy melyik irányban kerüljük meg az üreget, szép mindenhonnan (főleg napsütésben). A terület viszonylag kicsi, körbe van kerítve, jól bejárható utakkal kiépítve. Miután a környék is szép, esetleg érdemes némi hosszabb gyalogtúrával összekötni az egészet (a kapunál van egy nagyobb tábla, ott van javaslat egy hosszabb tanösvényre is, több mint 20 állomással). Megnézendő!
A trópusi éghajlat következtében megindult a felszín erőteljes lepusztulása, illetve karsztosodása (ismeretlen vastagságú jura, esetleg kréta kőzet tűnt el) és kialakult az óriástöbrös felszín. Folyóvízi szállítással oxidos mangánérc érkezett a területre (esetleg a karsztosodással párhuzamosan) és a zárt töbrökben felhalmozódva csapdába esett. A nem túl távoli (1, 5 km) nyírjesi mangánérc-külfejtés tanúsága szerint az érctelepet legalább 2–3-szori, laterites mállással kísért felszínpusztulás érte, majd a középső-eocénben a süllyedő térszínt elöntötte a tenger. Először agyagos üledékek, később nummuliteszes mészkő rakódott le és fedte be a területet, megvédve ezzel az eróziótól az eltemetődött formákat. Urkúti őskarszt természetvédelmi terület kereső. A pliocén vulkanizmus – mely felépítette a Kab-hegy bazaltsapkáját – közvetlenül e területet valószínűleg már nem érintette, majd a meginduló kiemelkedés hatására megkezdődött a térszín pusztulása. Ez a negyedidőszakban felerősödve azt eredményezte, hogy az eocén fedőtakaró nagyrészt erodálódott, és a Csárda-hegy oldalában felszínre bukkant az oxidos mangánérc.
A terület közvetlenül Úrkút határában, az Országos Kék Túristajelzés nyomvonalán található, menetrendszerinti busszal Veszprém, Ajka felől megközelíthető. Az év földtani értékéről és a hozzá kapcsolódó programokról a Geopark weboldalán, a Hírek között és a Programoknál olvashat.