A 12 fős restaurátorcsoport tavaly júliusban kezdett el dolgozni a külön ehhez a munkához létrehozott hét négyzetméteres üvegkamrában. A koronavírus-járvány alatt életbelépett távolságtartási szabályok miatt azonban az eredeti munkatervet nem tudják tartani. Az eredeti terv szerint a munka második fázisa 2020 nyarán kezdődött volna. Mivel ez nem lehetséges, 2021 elejére csúsztatták el. Az üvegkamrában zajló munka rendjét a biztonsági szabályok szerint határozták meg, tehát egyszerre legfeljebb két ember dolgozhat a festmény restaurálásán a kis helyiségben. A restaurátorok a karantén miatt néhány hét szünetet is tartottak, munkájukat a héten kezdték el ismét. Éjjeli őrjárat (festmény) – Wikipédia. A Rijksmuseum várhatóan június 1-jén nyit ki újra, de a napi látogatószámot a megszokott tízezer helyett kétezer főben maximálják, hogy eleget tudjanak tenni a fizikai távolságtartás követelményének. Az Éjjeli őrjárat Rembrandt van Rijn (1606-1669) egyik leghíresebb alkotása. A festő az 1640-es években kapott megbízást arra, hogy bemutassa a Frans Banning Cocq kapitány vezette amszterdami polgárőrséget.
Mivel már gyerekkorunk óta ismerjük a festményt, hirtelen úgy érezhetjük, 300 évet visszautaztunk az időben" – mondta az AFP-nek Taco Dibbits, a holland nemzeti múzeum igazgatója. Fotó: REMKO DE WAAL/AFP A restaurálás során megmutatkozott Rembrandt eredeti kompozíciójának dinamizmusa, a két központi alak ugyanis csak a festmény széleinek egyenetlen levágása után került a kép közepére, míg eredeti, oldalra tolt pozíciójuk azt fejezte ki, hogy az őrség mozgásban van. Rembrandt Éjjeli őrjárat című festménye felnagyítva is látható – Klasszik Rádió 92.1. A festmény bal oldalán két férfi és egy kisfiú kapott újra helyet a most hozzáadott részleten. A Rijksmuseum tudományos vezetője, Robert Erdmann vezette restaurációs projekt során három különálló neurális hálózatot tanított be a feladatra: a mesterséges intelligencia összehasonlította Rembrandt eredetijét a fennmaradt másolattal, és miután kitanulta a művész stílusát, nekiállt kiegészíteni a hatalmas festményt, a részleteket kisebb csíkokban kinyomtatva. Erdmann elmondta, az AI olyan mesterien magáévá tette a festmény részleteit, hogy még a kisebb felületi karcolásokat is sikerült élethűen leutánoznia.
Ehhez rekonstruálja a művek eredeti helyszínét és elhelyezését, valamint vázolja Rembrandt motívumainak lehetséges inspirációs forrásait. A továbbiakban Dudok van Heel azonosítja a festmény polgárőrcsapatának tagjait: a családi háttérre és felekezeti hovatartozásra vonatkozó adatok ismertetése mellett bemutatja az ábrázoltak társadalmi státuszát is, a városi vezetésben, különböző céhekben vagy kereskedőként betöltött pozícióik alapján. Önkéntesekből álló polgárőrcsapatok már az 1500-as évek elejétől szerveződtek Amszterdamban. Az ilyen fegyveres testületekből hagyományosan három működött a városban: az íjászok, a nyílpuskások és a muskétások céhe. A polgárőrök megnövekedett száma miatt a 17. század elején szükségessé vált a muskétásokat tömörítő Kloveniersdoelen épületének kibővítése. 1640 és 1645 között az épületkomplexum új részének nagy, emeleti dísztermébe – amely a legelőkelőbb fogadásoknak és banketteknek szolgált helyszínéül – a muskétásoknak mind a hat polgárőrcsapatáról készült egy-egy nagyméretű, reprezentatív csoportportré.
A szakértők rendszeresen közzétesznek információkat arról is, hogy hol tart a projekt, milyen felfedezésekre jutottak. Emellett online követhető, hol tart a folyamat. (forrás: ARTnews)
Ókori Egyiptom térképe:: Oegyiptom
Utazzon vissza az időben Közel 5000 éve, Memphisz ősi városa mellett az egyiptomiak piramisokat emeltek királyaik sírja gyanánt. Ezek az emlékművek ma még mindig állnak Gíza városában. A felfedezésükhöz nagyítsa a térképet. Egy behemót építése: a Gízai Nagy Piramis FELHASZNÁLT KŐTÖMBÖK SZÁMA 2 300 000 ÉPÍTÉS IDŐTARTAMA (ÉV) 20 Az igazság kiásása Az egyiptológusok és archeológusok már évszázadok óta tanulmányozzák a piramisokat, azok történetének nagy része azonban máig ismeretlen. Hogy mit tudunk biztosan? A PIRAMISOK TÖRTÉNETE Tudjuk, hogy az első piramis építése i. Az Utcakép túrái: Egyiptom – Ismertető: – Google Térkép. e. 2600-ban kezdődött a negyedik dinasztia idején. Egyiptom történetében 31 dinasztia uralkodott az országon. A negyedik dinasztia az ókori egyiptomi királyság idején, i. e. 2613 és 2494 között uralkodott, Kleopátra királynő előtt 2500 évvel. HELYSZÍN Azt is tudjuk, hogy a piramisokat Memphis városától nem messze építették fel. Memphis volt a negyedik dinasztia fővárosa, és a fáraók lakhelye. A város közelsége a Nílushoz megkönnyítette az építőanyagok elszállítását a gízai nekropoliszhoz.
Ezek a műalkotások az ősi Egyiptom örökségét közvetítik felénk. Most az Utcakép segítségével a piramisokat más módon is meg tudjuk őrizni. Akár otthon, a munkahelyén vagy az iskolában tartózkodik, az ujját a képernyőn húzva 360 fokos lefedettségű utazást tehet az ősi technológia világában a modern technológia segítségével. Ezenkívül az Utcaképben más egyiptomi helyszínekre is ellátogathat, ideértve a szakkarai nekropoliszt, a Káitbej-erődöt, a kairói citadellát, Szűz Mária kopt templomát és az Abu Mena maradványait. Okostankönyv. A piramisok panorámaképének megtekintése Utazzon vissza az időben a gízai piramisok látványával most az Utcaképben is! További túrák felfedezése
Az erősen széttagolt ország összetartozásának hangsúlyozására Memphiszben tartották a koronázási szertartásokat. Ezek a rítusok hamarosan nagyon bonyolultakká váltak, és a királyság egyesítő erejét voltak hivatottak kiemelni. Ménész személyéről alig maradt fenn adat, mégis feltételezhető, hogy több háborút is kezdeményezett a núbiaiak és a líbiaiak ellen, és uralkodása alatt rendszeres kereskedelmi kapcsolat alakult ki Egyiptom és Kis-Ázsia országai között. A királyt Abüdoszban temették el, ahol az I. dinasztia összes uralkodója és a II. dinasztia két királya is nyugszik. Ménészt Dzser, majd Dzset követte a trónon. Utóbbit kígyó királynak is nevezik, mert sírkövén kígyó látható. Utána még további három király uralkodott. Ka volt az I. Ókori Egyiptom térképe :: Oegyiptom. dinasztia utolsó uralkodója. Ezt követően az ország súlyos válságba került, belső elégedetlenség és zűrzavar ütötte fel a fejét, egészen Hotepszekhemui trónra lépéséig, aki megalapította a Deltából származó II. Ellentétben az elsővel, a II. dinasztia nem tudta fenntartani az ország egységét, amelyet újra két király - az egyik északon, a másik délen - kormányzott, egészen Kaszekhem Hierakónpoliszban tőrténő megkoronázásáig.
Ez az uralkodó ismét egyesítette a két országrészt, és felvette a Kaszekhemui nevet. Ez már a II. dinasztia vége, és valószínű, hogy a trónra lépő Dzsószer fáraónak, a III. dinasztia második királyának anyja Kaszekhemui felesége volt. Dzsószer ismét Memphiszt tette meg az ország fővárosává. Egyiptom belépett az óbirodalom korába.
Nehéz pontosan meghatározni, hogy mikor jelentek meg az emberek a Nílus völgyében, mindenesetre az első paleolitikus kőeszközöket mintegy kétszázezer évesre lehet becsülni. Jóval később, a neolitikumban, tízezer évvel ezelőtt a pásztorkodó életformát és a kezdetleges mezőgazdaságot gyakorló népesség már letelepedett a Líbiai-sivatagban, a Nílus deltában, a Fajjúm-oázisban, és Felső-Egyiptomban. A mind szárazabbá váló éghajlat arra kényszerítette ezeket a közösségeket, hogy egyre inkább a Nílus közelébe húzódjanak, ahol az első városkezdemények kialakultak. Az egyiptomi történelemnek ezt a szakaszát predinasztikus kornak nevezzük. A népesség két központ felé csoportosult: az egyik északra, a Delta vidékre, a másik délre, Hierakónpolisz közelébe. A dombordíszműves sminkpaletták szerint számos király uralkodott délen, köztük Narmer és a Skorpió király. Narmer, a predinasztikus kor utolsó uralkodója meghódította Alsó-Egyiptomot, és számos csata után egyesítette a két országrészt. Utódja, Hórusz-Aha, aki talán a legendás Ménész fáraóval azonos, megalapította az I. dinasztiát.