Hetente többször kapom kérdésként, ezért megpróbálom összefoglalni a jelenlegi ismereteim szerint, mi kell ahhoz, hogy valaki kalákában építkezzen/bővítsen. Új házat építenék/lakóépületet bővítenék, mi kell hozzá? Lakóépület esetében egyszerű bejelentés dokumentációja szükséges, azaz leegyszerűsítve: terveztetni kell. Tévhit az, hogy a "bejelentéshez" nem kell semmi. Kellenek építész tervek, statikai és energetikai munkarészek, gépészeti és elektromos leírások. Ez pontosan szabályozva van, az építészek tudják. Amikor a dokumentáció-csomag elkészül, azt vagy a tervező, vagy az építtető feltölti az ÉTDR-be (gy. Mennyi a büntetés ha valakit megbüntetnek, mert engedély nélkül bővitett egy ingatlant?. k: elektronikus épitésügyi rendszer), ahol hiánytalan bejelentési dokumentáció esetén az építkezés/bővítés 15 nap múlva megkezdhető. Kell e-naplót vezetnem? Itt írtam róla. Amennyiben banki építési hitelt veszel igénybe (szabadfelhasználású és személyi kölcsönnél nem! ), akkor a legtöbb bank kéri az e-építési napló teljeskörű vezetését. Ez bankonként változik, érdemes a hitel felvétele előtt ezt megérdeklődni.
b) A tulajdonos csak magastetősre szeretné átépíteni az épületet, a tetőtér beépítése nélkül – fenti indoklás szerint építési engedély alapján, naplóvezetés mellett kivitelezhető. c) A tulajdonos építési engedély alapján megépítette a magastetőt, megkapta a használatbavételi hozzájárulást, és szeretné beépíteni a tetőteret, a tető változtatása nélkül, tetősík ablakok alkalmazásával – a munka sem engedélyhez, sem egyszerű bejelentéshez nem kötött, de a két szint miatt kiviteli tervre kötelezett, és napló vezetése mellett kivitelezhető. Úgy gondolom a leírtak jól mutatják a szabályozás összetettségét, és az ebből eredő értelmezési bizonytalanságokat. Építési engedély – Jogi Fórum. Share on Facebook Címszavak: családi ház, egyszerű bejelentés, építési engedély Kategória: Rendeletek, jogi kérdések
lytatom az előzőt: ezt olvasd el! [link] "Az építési bírság mértéke Az építési bírságok mértékét, és a kiszabás rendjét az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5. ) kormányrendelet szabályozza. A rendeletben pontosan összegben adják meg az egyes építményekre vonatkozó díjszámítási alapot. Így például családi ház, üdülő építés alapdíja 140 ezer Ft négyzetméterenként, melléképületé 100 ezer Ft/m2. A térfogatban mérhető építmények (pl. pince, medence, kerti tó, siló, stb. Ház bővítés engedély 200 million. ) alapdíja 20 ezer Ft/m3. Felületben mérhető építmények alapdíja (pl. előtető, kerti tető, homlokzat felületképzés, reklám, stb. ) általában 20 ezer Ft/m2, de például kerítés, terasz, erkély esetén ez az összeg 40 ezer Ft/m2. " "Példák Családi ház esetén a leggyakoribb eset, ha az épületet engedély nélkül, vagy szabálytalanul bővítjük. 10 m2 bővítés esetén az alapdíj 10*140 ezer Ft, azaz egymillió-négyszázezer Ft. "
A tervezők részéről viszont jogos az, hogy ne rajtuk keresztül meghatalmazással történjen a bejelentés és az e-napló megnyitás, mert ebben az esetben a használatbavételi engedélyig kell(het) az ő közreműködése a folyamat lezárásában. Teljesen bevett gyakorlat, hogy az építtető megadja az ügyfélkapus azonosítóját + (ideiglenes) jelszavát a belépéshez, így a tervező ezzel belépve elinditja a folyamatokat. A bejelentési dokumentáció több százezer forint! Mi van, ha megcsinálom ezek nélkül? Az építésügyi bírság 140. 000 Ft/m2, azaz egy 30 m2-es bővítés esetén közel 4 millió forint. A valóságban ezt legtöbbször kedvezményekkel csökkentik, de kb 50%-ra számolni kell akkor is. 10 év után kaphatsz úgy fennmaradási engedélyt, hogy nincs bírság. Azt be kell látni, hogy a mai műholdas/drónos világban szinte lehetetlen ennyi ideig nem lebukni az engedély nélkül épített építménnyel/bővítménnyel. Ház bővítés engedély 2010 edition. Valamint lebukás esetén is kelleni fog fennmaradási tervdokumentáció, ami költségben ugyanaz, mint az egyszerűsített bejelentés.