Annak, akinek valaha volt, van, vagy lesz köze a gasztronómiához, volt már a kezében Julia Child szakácskönyv. Az pedig, aki valaha írt vagy írni fog gasztro blogot, látta a Julie&Julia című filmet a nagyszerű Meryl Streeppel és Amy Adams-szel. Vannak kultikus fogásai az amerikai szakácsnőnek, aki egyébként elég nagy rutint szerzett a francia konyhaművészet terén. Ilyen étel a Boeuf Bourguignon, azaz a burgundiai marha. Előre szólok, nagyon kezdők csak kellő lelkesedéssel és egy teljesen szabad napon vágjanak bele az elkészítésébe, mert ez bizony nem egy ötperces művelet. Készítsünk elő minden hozzávalót az asztalra. Ez minden főzésre igaz, hogy a megfelelő előkészítés már félsiker. A szalonnát csíkozzuk fel, a húst hártyázzuk le, és diónyi darabokat vágjunk belőle, a hagymát vágjuk finomra, a répát hámozzuk meg és vágjuk karikára. Tegyünk fel egy lábasba vizet, és ha már forr, dobjuk bele a szalonna csíkokat. Kb. tíz percig főzzük, majd szűrőkanállal vegyük ki. Kelleni fog egy vastagfalú, lehetőleg öntött vas lábas, amit tudunk sütőbe is tenni.
Tehát ne kelljen naponta plusz több száz métert gyalogolni egy helységen belül ha meg lehet úszni a töredékével. Átgondoltan, az adott munkához szükséges eszközök, alapanyagok könnyen elérhető távolságban legyenek. Az ergonómia célja a konyhában: a hatékony munkavégzés elősegítése. Minél kisebb testi megterheléssel és minél nagyobb élvezettel, mihamarabb készüljön el az ízletes vacsora. A perforált falpanel Child mind környezetében, mind munkavégzésben gondos volt. Ő sem kedvelte a zsúfoltságot és a rendetlenséget. Perforált falpanelek borították az üresen maradt falakat, erre aggatta réz lábosait, serpenyőit, kisebb nagyobb ritkaságszámba menő eszközeit, melyek izgalmas ritmusba rendeződtek. Némelynek funkcióját ma sokáig találgathatnánk. Mi ez ha nem kitűnő dizájn: az ergonómia, a funkció és az esztétikum együttese. Nem kiállítást tervezünk a számtalan konyhai eszközből minden háztartásba betervezni. Ez Julia Child sajátja volt. Ő a konyhát úgy fogta fel, mint egy szuper precíziós területet.
ISBN: 9780375413407 Szerző: Julia Child Oldalszám: 684 Kötés: Keménykötés Kiadás éve: 2011 Formátum: Könyv Kiadó: ALFRED A. KNOPF Nyelv: angol Értékelés (Még nem érkezett értékelés. ) Ár: 8 975 Ft Boltunkban pillanatnyilag nem kapható, várható beszerzési idő hét-nyolc hét Leírás Mastering the Art of French Cooking is for both seasoned cooks and beginners who love good food and long to reproduce at home the savory delights of the classic cuisine, from the historic Gallic masterpieces to the seemingly artless perfection of a dishof spring-green peas. Értékelések Még senki nem írt értékelést ehhez a termékhez.
A párizsi tanulóévek alatt tapasztalt ipari konyhák miliője, tökéletessége találkozik az amerikai stílusú konyhával, a francia könnyedséggel és a tulajdonos magával ragadó egyéniségével. Julia egyik konyhája Ma az egyik fő trend – leginkább a nagyvárosban – a letisztult, modern konyha. Értjük is, főleg ha a nappali tér része, melybe bele kell simulnia, részévé kell váljon. A konyhabútor gyártók és forgalmazók gyönyörű felületekkel rukkolnak elő. Minden zárt. A fióknak csendben kell csúsznia, az ajtónak csapódás nélkül kell bezáródnia. A múlt század közepe óta fejlődött a konyhatechnológia, új anyagok születtek, új vasalatokat használunk, újabb divatoknak hódolunk és úgy érezzük egyre kevesebb idővel rendelkezünk. Pedig mára sem vesztette hangsúlyát és értékét az otthon főzés öröme. Mégis, mintha valami magunk által felállított elvárásnak akarnánk megfelelni: a vacsora előálltával a rend és tisztaság is elkészült – s ezért zárt frontok mögé rejtjük a nyomokat, s egyúttal az élettel teli konyha jelenlététől is megszabadítjuk a családot, attól, amit Child a ház társasági központjának, dobogó szívének tudott.
Vannak olyan szakácskönyvek, amelyek generációkon keresztül meghatározták azt, mit gondolunk idehaza a gasztronómiáról. Cikkünkben három olyan hölgyet mutatunk be, akik évtizedeken át komoly befolyással voltak arra, mit és hogyan főznek a magyar háziasszonyok, ugyanis szakácskönyveik olyan kulturális közös nevezők, amelyekről az elmúlt évtizedekben mindenki hallott, akinek van egy kevés köze a főzéshez. Sok személyes emlék kapcsolódik ezekhez a kötetekhez, nem kevesen a házikoszt barátságos melegségével asszociáljuk munkáikat. Horváth Ilona Az 1906-ban, Brassóban született tanárnő, Horváth Ilona a törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnázium leánykollégiumának igazgatójaként főzést és háztartási ismereteket is oktatott az intézményben. Itt írta meg híres szakácskönyvét, ami először 1955-ben jelent meg, és ami azóta is újabb és újabb kiadásokat ért meg, és alig van olyan magyar család, ahol nem található meg a könyvespolcon a könyv. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a vaskos kötetnek csak egy része fűződik Horváth Ilona nevéhez, a munka nagy részét F. Nagy Angéla végezte el 1970-ben, aki amúgy saját jogon is bekerült válogatásunkba.
A víz kémiai tulajdonságai Mivel a természetben a hidrogénnek három (1H, 2H, 3H), az oxigénnek hat (14O, 15O, 16O, 17O, 18O, 19O) izotópja létezik, elvileg 36 víz molekula szerkezet létezhet, amelyből 9 képez stabil szerkezetet. Ezek a természetben kisebb-nagyobb mennyiségben fordulnak elő. Legnagyobb mennyiségben a H2O (99, 73 mol%), ezt követi a nehézvíz (D2O). A víz fontosabb kémiai jellemzői: • a pH (a tiszta természetes vizek pH-ja 4, 5-8, 3 közötti) • az összes sótartalom koncentrációban (100 – 1000 mg/l körüli), • a keménység (összes, változó, állandó NKo = 10 mg/l CaO), • oldott oxigén (mg/l), • összes szerves szén (TOC, mg/l), • kémiai oxigén igény KOI; kálium permanganátos KOIps, káliumdikromátos, KOId (mg/l), • biokémiai oxigén igény; BOI5 (mg/l), • szerves mikroszennyezők, • szervetlen mikroszennyezők. • KOI – kémiai oxigén igény: A vízben lévő anyagok redukáló képessége Oxidálószer: KMnO 4; K 2 Cr 2 O 7 • BOI – biológiai oxigén igény: Az az oxigén mennyiség, amely térfogategységben lévő oldott, kollodiális és szuszpendált, bomlóképes szerves anyagok lebontásához szükséges.
A víz fizikai, kémiai tulajdonságai Mit érdemes tudni a víz furfangos tulajdonságairól? A legkülönlegesebb anyag a földön. A víznek nincs színe, nincs szaga, és íze sincs. Vendégségben mégsem olyan ízű a víz, mint otthon. Ennek oka az, hogy más benne az oldott ásványi anyagok összetétele, mennyisége, és ezért érezzük más "ízűnek". A vízmolekula két hidrogén- és egy oxigénatom összekapcsolódásával jön létre. Kémiai képlete H2O. A víz 0°C-on fagy meg, és 100°C-on forr, ha a nyomás 101, 3 kPa. Egészen –48°C-ig túlhűthető. A víz megnevezést a szobahőmérsékleten folyékony halmazállapotú anyagra használjuk, szilárd halmazállapotban jégnek, légnemű halmazállapotban gőznek nevezzük. Laboratóriumi körülmények között a jég tovább hűthető, és nagyon érdekes az a tény, hogy -120°C alatt, a jég sűrűn folyóvá válik. -135°C-on üvegesen áttetszővé válik kristályszerkezet kialakulása nélkül. 1 liter vízből kb. 1750 liter gőz keletkezik. Sok-sok energia szükséges ahhoz, hogy a víz gőzzé alakuljon. Magas hőmérséklet hatására ( pl.
olvadt fém) hidrogénre és oxigénre bomlik, ezek elegye a robbanékony durranó gáz. Ezt nevezzük termikus bomlásnak. A víz amfoter vegyület, ami azt jelenti, hogy viselkedhet savként és bázisként is. A víz viszonylag jó hőszigetelő. (forrás: Wikipédia). A víz dipólus molekula: a molekula egyik fele "+" töltésű, a másik fele "–" töltésű. A víz elektronstruktúráját (elektronszerkezetét) figyeljük meg az ábrán. Láthatjuk, hogy az oxigénatom gyengén negatív töltésű, a hidrogénatom pedig gyengén pozitív töltésű. Ebből adódik a víz különös tulajdonsága, hogy a vízmolekulák vonzzák egymást, azaz a negatív töltésű rész vonzza a pozitív töltésűt. Ez a vonzási kölcsönhatás a hidrogénhídkötés. A hidrogénhídkötések idézik elő a víz különleges tulajdonságait, amelyek lehetővé teszik az életet a Földön. A vízmolekulák speciális elektromos szerkezetük miatt képesek hidrogénhídkötések kialakítására más vízmolekulákkal (Lucinda Spokes). Miért fázunk vizes testtel? A bőrünkön lévő sok-sok vízcsepp elpárolgásához hőre van szükség, és ezt a testünktől vonják el a vízcseppek.
az A víz fizikai és kémiai tulajdonságai hogy ez legyen a bolygó legfontosabb összetevője, amely integrálja a természetes ökoszisztémákat, alapvető fontosságú a bolygó életének fenntartásához és reprodukálásához.
Fő tömege megy a termelés az ammónia. Hidrogénatom is részt vesz a termelés fémek (hafnium, germánium, gallium, szilícium, molibdén, volfrám, cirkónium, és mások) az oxidok, beszél a reakció, mint redukálószer és egy sót hidrogén-cianidot, metil-alkohol, valamint szintetikus folyékony tüzelőanyag. Az élelmiszeripar használja fel, hogy átalakítani a növényi olajok szilárd zsírok. Meghatározott kémiai tulajdonságai és a hidrogén alkalmazása különböző hidrogénezési folyamatok és hidrogénezése zsírok, szén, szénhidrogének, olajok és nehéz fűtőolaj. Vele termelnek drágaköveket, izzó, kiad kovácsolás és hegesztés fém termékek hatása alatt az oxigén-hidrogén láng.
Például, azok előállíthatók közvetlen kapcsolat egy atom (vagy atomok) oxigén kémiai elem - a kölcsönhatás a kémiai elemek. Vannak azonban olyan közvetett kialakulását oxidok, az, amikor a oxidok képződnek lebontásával savak, sók vagy bázisokkal. besorolása oxidok Oxidok és azok besorolása attól függ, hogy miként alakultak ki. A minősítése az összes oxidok két csoportra oszthatók, az első, amely sóképző, és a második nesoleobrazuyuschie. Tehát, hogy egy közelebbi pillantást a két csoportban. Sóképző oxidok - ez egy elég nagy csoport, amely oszlik amfoter vagy savas és bázikus oxidok. Ennek eredményeként bármely kémiai reakció, sóképző oxidokat képeznek sókat. Általános szabály, hogy a só-képző-oxidok közé tartoznak a fém és nemfémes elemek, amelyek eredményeként a kémiai reakció, vízzel reagáltatjuk, savak, de a reagál bázisokkal, így a megfelelő savakat és sókat. Nesoleobrazuyuschie oxidok - például oxidok, hogy a kémiai reakció nem képez sót. Példák az ilyen oxidok lehetnek a nitrogén-oxidok és a szén.