Az megnyugtat, hogy a szerkesztőkkel találkoztam már, és úgy látom, hogy egy nagyon jó csapatban dolgozhatok újra. Ki keresett meg kit? Sz. : Németh S. Szilárd ( az ATV vezérigazgatója – a szerk. ) hívott fel, és bevallom, örültem a megkeresésnek. Sokat gondolkodott? Sz. : Nem. A Hír TV előtt sokkal többet gondolkodtam, majdnem három hónapot. Mi győzte meg? Sz. : Tudom, hogyan dolgoznak az ATV-ben és el tudom ott képzelni magam. Kért bármi garanciát? Voltak kikötései? Sz. : Nem, naivitás is lett volna. Szöllősi Györgyi: Az is egy válasz, ha a politikusok nem válaszolnak – Hirben.hu. Úgy gondolom, ha nem rám lett volna szükségük, nem engem hívtak volna. Az sem gondolkodtatta el, hogy az ATV-n feltűnnek kormányzati hirdetések? Sz. Amikor a Hír TV-hez mentem, mindenki azt kérdezte, nem zavar-e, amit Simicska Lajos a G-napon mondott Orbán Viktornak. De amíg az én munkámba nem szólnak bele – és ez az ATV-nél így van –, addig minden rendben. Beszélgetett leendő kollégáival a döntés előtt? Sz. Elmondták, hogy lehet szabadon dolgozni, szabadon kérdezni, nincsen semmi megkötés.
Minden ló más, mindegyiket másként kell megülni. Ha csak egy lovon ülsz, hajlamos vagy megszokni azt és utána nagyon furcsa átigazolni egy másikra. Milyen lovon ültél már? - Sokfélén ültem már, össze sem tudom számolni: különféle magyar fajtákon, angol és arab telivéren, félvéreken, de legtöbbet egy gidrán-on lovagoltam. Milton a neve. Vele indultam tavaly a Nemzeti Vágtán és idén is rajta ülök majd. Volt már saját lovad? - Még nem volt. Nagyon nagy felelősség saját állatot tartani család, gyerkőc, munka mellett. Sajnos nem tudom vállalni. Nem menne úgy, ahogyan én szeretném. Talán majd akkor, ha felnőtt gyermekeim lesznek. Miltonnal nagyon jó az összhang, nem kell egymásra hangolódni. Ha én ülök rajta, akkor tudja, hogy menni kell. Ilyenkor izgalmi állapotba kerül és tisztában van azzal, itt most nem ugrani kell, vagy nem egy sima edzést tartunk. Sokat segít természetesen az edzőm is. Most pedig speciálisan a Vágtára készülünk. Ez teljesen másfajta lovaglást igényel. Máshogyan kell ülni a lovon, másfajta technikát alkalmazunk.
A Győri Egyházmegyének saját facebook-profilja is indult. A honlappal kapcsolatos véleményeket, észrevételeket szívesen fogadják az címen – szerepel Paksa Balázs sajtóreferens írásában. Győri Egyházmegye/Magyar Kurír Fotó: Ács Tamás
Mindig átütőbb az az üzenet, hogy mit tett velem az Isten, én személy szerint hogyan tapasztaltam meg az életemben és a lelkem mélyén, mint az, hogy miben hiszek teoretikusan. A rendkívül karakteres megszólalás mellett tanúságtételeinek állandó jellemzője, eleme a bűnbánat szentségének, a szentgyónás fontosságának a hangsúlyozása, valamint a rendszeres imádság és különösképpen a rózsafüzér-ima melletti határozott kiállás. Híres győriek - Győr Megyei Jogú Város Honlapja. Hogy miért olyan fontos a bűnbánat szentsége? A bűnt úgy is mondhatnánk más szóval, hogy szeretetlenség, és ezért minden kisebb-nagyobb lázadás bűn az Isten ellen. A halálos bűnök elszakítják a lelket a benne lévő Istentől, míg a bocsánatos bűnök ugyan nem szüntetik meg, de roncsolják az Istennel való kapcsolatát. Amikor őszinte bűnbánatot tartva meggyónunk, – aminek a lényege az erős elhatározás a bűneinkkel való szakításra – a lélek és a benne lévő Isten közötti bensőséges kapcsolat helyreáll. Ezért gyűlöli annyira a sátán és ezért tesz meg mindent, hogy az embert távol tartsa a gyónástól.
Ezekhez társult a káptalan országos (ún. hiteleshelyi) levéltára 2000 októberében, amelyet a Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárától vettünk át. Az így kialakult gyűjtőlevéltár azóta is bővül letétekkel, hagyatékokkal, valamint az egyházmegye, annak iskolái és a plébániák iratanyagával, hiszen 2005-től a levéltár országosan egyedülálló iratbeszállítási programot valósít meg, melynek során 2013-ig 110 fölé nőtt az érintett plébániák száma, amelyek iratanyaga a levéltárban kutatható. A levéltár újjáalakulása óta a levéltárosok 2013-ig az ott őrzött dokumentumok mintegy kétharmadát rendezték, dobozolták, és számítógépes segédlettel látták el. A kutatók is egyre inkább felfedezik az Egyházmegyei Levéltárban fellelhető értékeket, amit a kutatási esetek 2000 óta tartó folyamatos növekedése jelez. Győri egyházmegye honlapján. A 2010-es évek elején évente 600–700 látogatást regisztrálnak. Az gyűjtemény munkatársai szoros kapcsolatot ápolnak a városban működő két önkormányzati levéltárral, az MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárával, valamint Győr Megyei Jogú Város Levéltárával.
Calovino József (Batthyány József esztergomi érsek jeles könyvtárosa) főként 18. századi nyomtatványokból álló, de néhány ritka kéziratot is őrző könyvtárát. A 19. század folyamán kisebb hagyatékokkal tovább gyarapodó Szemináriumi Könyvtárat 1872-ben Zalka János püspök egyesítette a Székesegyház könyvgyűjteményével, átszállítatva ez utóbbit a Papnevelő Intézet újonnan épített, díszteremmel kibővített épületébe. A Székesegyház könyvtára a 17. század első felétől indult jelentősebb gyarapodásnak, amikor az 1611. évi Nagyszombati zsinat határozatának megfelelően az itt működő püspökök és kanonokok könyveiket e gyűjteményre kezdték hagyni. Győri egyházmegye honlapja. Vásárhelyi Judit kutatásainak köszönhetően, ma már pontosan ismerjük a gyűjtemény 17. századi possessorait: Náprági Demeter félszáz kötettel van jelen - egy részüket őt megelőzően olyan jeles személyek mondhatták magukénak, mint János Zsigmond erdélyi fejedelem, Báthory Zsigmond, vagy Báthory István lengyel király -, Nyéki Vörös Mátyás neve 22 munkában szerepel, de győri kanonok tucatjainak ismerjük még több-kevesebb könyvét ebből az időszakból.
A kérdőíveknek a jelenlegi helyzet felmérése mellett a jövőkép megfogalmazása is kiemelt célja. A bárki számára kitölthető és az egyes célcsoportok speciális kérdőíveit, melyeket a címre kell visszajuttani, valamint a szinódusi segédanyagot az alábbi linkekre kattintva tudják letölteni: (Kérjük, hogy mindenki a saját célcsoportjának megfelelő kérdőívet töltse ki! )
A Szigetköz nagyobbik része 1993-tól tartozik a győri egyházmegyéhez, korábban az Esztergomi Főegyházmegye részét képezte. A győri káptalan a 13. század elejétől folytatott hiteleshelyi tevékenységet, első oklevele 1210-ből ismert. 1226-ban már említették az oklevelek őrzőhelyét, a "kamarát" is. Győr oszmán kézre kerülésekor mind a káptalani, mind a püspöki levéltárat Sopronba menekítették. Amikor azonban a levéltárakat 1601 után visszaszállították Győrbe, a püspökség okleveleit is a káptalani levéltárban helyezték el, így az egyházmegye középkori iratainak nagyobb része máig a káptalani levéltárban található. Győri Egyházmegye - Turizmus. A püspöki levéltárban csak Keresztély Ágost püspöksége (1696–1725) óta mondhatók folyamatosnak az egyházkormányzati iratsorozatok. Győr 1809. évi francia megszállásakor a püspökvárban tűz ütött ki és ekkor a levéltárat úgy mentették, hogy iratcsomóit az ablakon dobálták ki. Eközben sok csomó szétbomlott, sok irat és segédkönyv is elveszett. A püspöki hivatal iratait 1856 óta iktatják.