1878-as berlini kongresszus után az OMM okkupálhatja Bosznia Hercegovinát, de ez kevés: az OMM annektálni (bekebelezni) akarja Bosznia-Hercegovinát, amit 1908-ban meg is tesz. *1912. I Balkáni háború A Balkáni független nemzetállamok összefognak és hadat üzennek Töröko. -nak => a háború Töröko- vereségével zárul, szinte teljesen kiszorul a Balkánról. *1913 II. Balkáni háború " balkáni blokk" tagjai egymás ellen fordulnak Macedónia birtoklásáért. Bulgária, Szerbia, Görögo. Első világháború kitörése. Románia Töröko. Veszít=> területi engedményeket kell tennie A Balkán átmenetileg lecsendesedett de a feszültséget továbbra is megmaradtak. A Balkán kérdés jelentősége a szövetségi rendszerek miatt felértékelődik.
: Olaszo. Ezt követően bármilyen apró konfliktus nemzetközivé válhat, mert már nem államok, hanem szövetségi rendszerek csapnak össze, ami világháborúba sodorhatja Európát. Európa a 20. első éveiben olyan nemzetközi konfliktusokkal küszködik, amelyből könnyen világháború lehetett volna *Afrikában Anglia észak-déli irányba, még Fro. NYK irányba gyarmatosított. Az érdekellentétek 1898-ban a fashodai konfliktushoz vezettek, de ebből egyelőre fegyveres összetűzés nem lett. *1899-1902 között zajlott az angol-búr háború, melyet az angolok nagy áldozatok árán tudott megnyerni *1905 I. marokkói válság Az angol fr. Szerződés alapján Marokkó francia érdekszférába került. Franciaország igyekezett minél nagyobb befolyással bírni Marokkó felett. 1905-ben II. 1 világháború kitörése - Tananyagok. Vilmos Marokkó függetlenségének érdekében lép fel ( ezt első marokkói válságnak nevezzük). No. Ellen foglalnak állást-> No. Kénytelen visszavonulni ( ez a válság volt antant első vizsgája-> a vizsga sikeres az angol francia szövetség megerősödik *1911.
Az I Világháború Elejétől a végéig1 - YouTube
Szerbia közben megerősítést kapott Oroszországtól: az orosz államtanács július 25-én döntött Belgrád támogatásáról. Az Osztrák-Magyar Monarchia viszont július 28-án hadat üzent Szerbiának - ez a világháború kitörésének hivatalos időpontja. Oroszország erre villámgyorsan mozgósítani kezdett, ami intő jel lehetett volna Németországnak, amely rettegett a kétfrontos háborútól. A német haditervek ugyanis Franciaország gyors lerohanását tervezték (Schlieffen-terv), ezt azonban derékba törhette egy orosz (hátba)támadás. A németek azonban ekkor már nem gondolkoztak hideg fejjel: Berlin ultimátumot intézett az oroszokhoz, majd a franciákhoz. Válasz nem érkezett, így augusztus elsején Oroszországnak, majd 3-án Franciaországnak üzent hadat Vilmos német császár. Az I. Világháború előzményei - Történelem kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. A konfliktus következményei Ugyanezen a napon, tehát augusztus harmadikán a német csapatok átlépték a belga határt, céljuk ezzel Franciaország megtámadása volt. Ekkor már Nagy-Britannia sem tétlenkedett: a korábbi egyezményeknek megfelelően, ultimátumot intézett Németországhoz.