"Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között, úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg" – folytatta a magyar küldöttség vezetője. Az első világháborút lezáró trianoni diktátum feltételeit a magyarok részvétele nélkül határozták meg az 1919-20-as párizsi békekonferencián, amelyen a győztes nagyhatalmak Európa új rendjéről döntöttek. Apponyi albert beszéde. Apponyi Albert, a magyar küldöttség vezetője csak 1920. január 16-án fejthette ki a magyar álláspontot, dokumentumok és térképek segítségével mutatva be a népességföldrajzi helyzetet, történelmi és jogi érveket is hangoztatva – teljesen hatástalanul. A békefeltételeket 1920 májusában adták át a magyar delegációnak, amely azokat elolvasva lemondott. A diktátumot ezután Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter 1920. június 4-én, délután látta el kézjegyével a versailles-i Nagy Trianon-kastélyban, a tiltakozás gesztusaként Benárd ezt állva tette meg.
Ez a terület, amely Magyarországot alkotja, és amely jogilag ma is Magyarország, századokon át rendkívül fontos szerepet játszott Európában, különösen Közép-Európában a béke és a biztonság fenntartása tekintetében. A magyar honfoglalást és a magyaroknak a keresztény hitre való áttérését megelőző évszázadokban hiányzott itt a nyugalom és a biztonság. Közép-Európa a legkülönbözőbb barbár népek támadásainak volt kitéve. A történelmi Magyarország töltötte be ezt a feladatot, az egyensúly és a stabilitás állapotának fenntartását, biztosítva így Európa békéjét a keletről fenyegető közvetlen veszedelmekkel szemben. Területén sehol sem húzhatók természetes határok, és egyetlen részét sem lehet elszakítani anélkül, hogy a többiek ezt meg ne szenvedjék. Ez az oka annak, hogy a történelem tíz századon át megőrizte ezt az egységet. Önök visszautasíthatják a történelem szavait, mint elvet, egy jogi konstrukció megépítésénél, de a történelem tanúságát, amelyet az ezer éven át hangoztatott, figyelembe kell venniök.
Egészestés dokumentumfilm készült Fekete Istvánról, számos regény, ifjúsági könyv és állattörténet életre hívójáról, a magyar erdész-vadász irodalom elismert művelőjéről. A bereki ember című alkotást hétfő este mutatták be az "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás alkalmából az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Széchenyi Zsigmond, Kittenberger Kálmán és Fekete István "nagy triászával" kapcsolatban az igazság az, hogy az első kettő írásai elsősorban azok számára kedvesek, akiknek valamilyen affinitásuk van a vadászat felé, könyveik a vadászat világán belül maradnak – mondta el a film díszbemutatóján Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Fekete István viszont olyanokhoz is el tudja juttatni a természetben levés érzését és filozófiáját, akik soha életükben nem vadásztak, horgásztak, legfeljebb kirándulni jártak az erdőben – hangsúlyozta. "Aki elolvassa a Tüskevárt, azt egy életre megérinti a természet" – fogalmazott, kiemelve: azért különösen fontos ez, mert a mai világban a gyerekek egy része nagyon keveset tud a természetről.
Élete alkonyán számos népszerű regénnyel s belőlük készült mozi- és tévéfilmekkel a háta mögött, befutott ifjúsági íróként, egyik levelében is így ír: "A hivatalos kritika alig vagy semmit nem foglalkozik írásaimmal. " Fekete István születésének 120. és halálának 50. évfordulójára a huszadik századi magyar irodalom legolvasottabb szerzőjének, a hazai "erdész-vadász irodalom" legismertebb művelőjének egész estés dokumentumfilmmel állítottak emléket az alkotók. Miért lett előbb rajongott, majd betiltott, aztán kényszeresen beskatulyázott szerző? Honnan hozta azt a tudást és tapasztalást, amik felülmúlhatatlan természetleírásaiban, vadászati elbeszéléseiben, s csodálatos állatregényeiben jelennek meg, s amiket rejtett politikai üzenetei megfogalmazására szinte valamennyi írásában alkalmaz? A bereki ember című film kordokumentumok, interjúk és irodalmi anyagok alapján, a Fekete család támogatásával és széles körű szakmai összefogással követi végig Fekete István útját és életének történelmi fordulópontokkal tűzdelt, sorsfordító pillanatait.
© 2002-2022 Programmagazin Kiadó Kft. A film alkotói az író szülőfalujából indulva mutatják be Fekete István életének legfontosabb színhelyeit, történészek, kutatók és szakértők segítségével elevenítve fel egy kivételes írói pálya legfontosabb és legérdekesebb mozzanatait. A háromrészes doku-reality forgatása jelenleg is tart, várhatóan nyár elejére készül el a nyersanyag. A felvételeket valós helyszíneken – Göllén, Kaposváron, Mezőkövesden, Ajkán, Bakócán és Budapesten – rögzítik, és bár a több neves tudós mellett megszólaló Bodó Imre helytörténész, Fekete István-kutató és Horváth Tibor, a Fekete István Irodalmi Társaság elnöke főként az író megismertetésére koncentrál majd, megelevenednek a közvetlen családtagok, így a szigorú édesapa, Fekete Árpád alakja is. A rendezői székbe Babay János ül, akit a dokumentumfilmek iránt érdeklődő nézők már jól ismerhetnek, hiszen néhány éve a Duna World műsorán is látható volt a Fekete Szivárvány című filmje, amely egy afrikai küldetésbe enged betekintést.