Hogyha szétnyitjuk állólétrának, akkor nagyon fontos biztonsági elem az az erős heveder, ami létraelemek szétcsúszását gátolja meg és szintén fontos kiegészítő az alsó létraelemre szerelt széles támasztóláb, ami az oldalirányú kidőlés ellen nyújt védelmet. Az egyes elemeken rögzítő kampó oldja meg a biztonságos rögzítést és gátolja meg az esetleges kiemelést. A háromrészes többcélú létrákból hat különböző fokszámú kapható a Zenit Kft-nél:3x6 fokos, 3x7 fokos, 3x8 fokos, 3x9 fokos, 3x10 fokos és 3x11fokos. A Zenit Logisztikai Eszközök Kereskedőháza Kft. termékválasztékában helyt kapnak a speciális létrák is, amiket már kifejezett munkafeladatokra szoktak alkalmazni. Ilyen pl. a dobogós létra eszköztartó kapaszkodóval. Létra rögzítő kampong. Ebből a típusból 5-6-7-8-9 és 10 fokos verzió kapható, tehát itt nem kifejezetten a nagy munkamagasság elérése a cél, hiszen az 315cm-től 420cm-ig terjed a dobogós létráknál, hanem a stabil szerkezet és a dobogó. Éppen ezért a dobogós létrák szélesebbek a korábban említett létratípusoknál, azonban a felső dobogó kialakítása rés nélküli és integrált zsanérösszekötéssel rendelkezik és extra stabilitást jelent a mindkét oldalon megtalálható fix összekötő is.
Az ipari létrák abban különböznek a többi létrától, hogy kifejezetten ipari, céges felhasználásra készültek. Az ipari létrák gyakran speciális feladatra készülnek egy adott iparágnak, egy adott munkafázisra. Ipari létra például a tetőlétra, a kéményseprő létra, és bizonyos támasztó létrák is. Létra rögzítő kampó. Zarges létrák A Zarges ipari létrák a legmegbízhatóbb ipari létrák közé tartoznak. Jellemző rájuk a magas terhelhetőség, a biztonságos használat, és az olyan "kényelmi" megoldások, mint azt, hogy a legtöbb Zarges létrán az R13-as lépcsőfokokat használják, aminek köszönhetően a nedves, és az olajos környezetben is megállják a helyüket. Ipari létra típusok, így válaszd ki Az ipari létra kiválasztásakor egyszerre kell odafigyelned az akár háztartási létra kiválasztásakor már megismert és figyelembe vett szempontokra, de emellett be kell emelned néhány új szempontot. Természetesen az egyik legfontosabb szempont most is a magasság: a kérdés, hogy milyen magasságig szeretnéd majd használni a létrádat. Érdemes elönteni azt is, hogy egyoldalas vagy kétoldalas legyen az ipari létrád.
Gyorsan kiderül, hogy mi értelme az építménynek: a túloldalán ugyanis egy szörnyhorda található, amely hatvan évenként egyszer megpróbál áttörni, hogy leigázzák az országot. Hogy-hogy nem épp évforduló van, főhőseink pedig belecsöppennek a csatába, ami hatalmas méretet ölt. Ezt pedig nyugodtan lehet szó szerint érteni: ilyen látványos csatát rég nem láthattunk mozivásznon és a látvány dicséretekor nem csak a CGI munkát végzőket kell elismernem, az egész megkomponálása nagyon jól sikerült. Látványfilmnek tehát több, mint elfogadható a Nagy Fal. Emlékezetes azonban nem lesz, de ha belegondolunk, ebben tulajdonképpen semmi meglepő nincs. A film ugyanis eleve úgy készült, hogy két piacot célozzon. Az alaptörténet és a motívumok a keleti piacnak kedveznek, míg a valódi sztárok és a film "mélysége" a nyugati nézőknek szólnak. Ez az egyveleg pedig egyfelől működőképes, mert a felszínesség jót tesz a könnyed fogyaszthatóságnak és ettől egy pörgős kalandfilmet kaptunk, másrészt viszont a fenti macskaköröm nem véletlen: a filmnek nincs mélysége, nem kapunk eleget a kínai kultúrából, a karakterek csak kétdimenziósak, és tulajdonképpen mindent feláldoztak a látványosság oltárán (ráadásul a film relatíve rövid, alig több, mint másfél óra).
Mivel nem volt megfelelő termőföld, jelentős élelmiszer- és vízhiány alakult ki. Ez a régió elszegényedéséhez vezetett, és nagyjából 20 millió ember életét veszélyeztette. Mindezek pedig további társadalmi problémák melegágyát jelentették: mindennapossá váltak a helyi konfliktusok és a törzsi háborúk, nőtt a munkanélküliség, valamint a kényszermigráció. A régió vezetői számára világossá vált, hogy az egyre sürgetőbb környezeti és társadalmi problémákra hosszú távú megoldást kell találni. Az Afrikai Unió vezetésével így született meg végül 2007-ben a Nagy Zöld Fal kezdeményezés. Az alapkoncepció szerint erdősítéssel vették volna fel a harcot az elsivatagosodás ellen egy 8000 kilométer hosszú, egybefüggő erdősáv létrehozásával Szenegáltól Dzsibutiig. Milyen változások mentek végbe eddig? Az erdősítés azonban nem egészen a kívánt ütemben és hatékonysággal haladt. Bár Szenegálban több mint 10 millió hektárnyi területet ültettek be szárazságtűrő fákkal; Etiópiában 5, 5 milliárd palántát telepítettek; Burkina Fasoban és Csádban pedig összesen 17, 2 millió fa ültetését végezték el, 2020-ra még így is csak a Fal 4 százaléka készült el.
Az egybefüggő, teljes afrikai kontinenst átszelő erdősáv helyett a cél mára már az, hogy mozaikszerűen hozzanak létre szárazságtűrő növényekből álló kisebb erdőségeket. Lehetőleg minél közelebb a lakott területekhez, hogy a csemeték gondozása ne jelentsen problémát a helyieknek. A szélsőséges klímához jól alkalmazkodó fafajták mellett gyümölcsfákat és zöldségféléket is telepítenének, amelyek így biztosítanák a lakosság élelmiszer-ellátását, valamint munkát is adnának a helyieknek, ezzel pedig részben csökkenteni lehetne az elvándorlást. A program így egyszerre támogatja a biodiverzitás és az ökoszisztéma helyreállítását, munkahelyek létrehozását, valamint a modern mezőgazdasági gyakorlatok elsajátítását a lakosság körében. Merre tovább, hogyan folytatódhat a Nagy Zöld Fal projekt és hogyan formálhatja át Afrikát? Bár a projektet valamennyire újra kellett tervezni, az eredeti célkitűzések (amelyeknek a megvalósítását a támogatás jelentősen felgyorsítja) nem változtak: a mozaikszerű erdőségek idővel egybefüggő sávként érjenek össze; élő ökoszisztéma alakuljon ki az elsivatagosodott, látszólag élettelen területeken; új munkahelyeket biztosítanak a helyieknek; csökkenjenek a helyi konfliktusok; csökkenjen a migrációs hullám, ne kelljen elhagyniuk az embereknek az otthonukat; a szegénységet és az éhezést számolják fel.