Fehér színű, korrozív, lúgos kémhatású por. A kereskedelemben kapható kalcium-oxid általában más vegyületeket ( magnézium-oxidot, szilícium-dioxidot, kis részben alumínium-oxidot és vas-oxidot) is tartalmazhat. Előállítása [ szerkesztés] A kalcium-oxidot általában mészkő hevítésével ( mészégetés) állítják elő, ugyanis hő hatására a kalcium-karbonát (CaCO 3) kalcium-oxidra (CaO) és szén-dioxidra (CO 2) bomlik. A folyamat 825 °C fölött megy végbe. [1] CaCO 3 ↔ CaO + CO 2 A folyamat reverzibilis, egyensúlyhoz vezet, ezért a fejlődő szén-dioxidot légárammal el kell vezetni. A lehűlést követően a kalcium-oxid azonnal elkezdi megkötni a levegőben található szén-dioxidot, és idővel a kalcium-oxid kalcium-karbonáttá alakul vissza. Tem-To Kft. - Égetett mész. A mészégetés az első, ember által felfedezett kémiai reakciók egyike, már az őskorban is ismerték ezt az eljárást. Tulajdonságai [ szerkesztés] Vízzel erős hőfejlődés közben reagál, miközben oltott mész - Ca(OH) 2 - keletkezik. Ezt a folyamatot mészoltásnak nevezzük: CaO + H 2 O → Ca(OH) 2 + Q Exoterm reakció: Q = 1177 KJ/kg,.
Anyagok égése A hidrogén égésekor víz keletkezik, amelyet a hidrogén lángja közelében tartott üveglap bepárásodása jelez. A magnézium oxigénnel magnézium-oxiddá egyesül, amely fehér, szilárd anyag. Oxiddá alakul az alumínium is, amely a magnézium-oxidhoz hasonlóan fehér és szilárd halmazállapotú. A hurkapálca bonyolult szerkezetű és összetételű anyag. Egyik alkotórésze a szén. Ha egy kis darab orvosi szenet jó ideig lángba tartunk, akkor az felizzik, sőt a láng eltávolítása után is tovább ég. Az orvosi szén és a hurkapálca széntartalmának égésekor egyaránt szén-dioxid keletkezik: szén + oxigén -----> szén-dioxid Az orvosi szén égése során a szén és az oxigén egyesül. A termék, azaz a szén-dioxid színtelen, szagtalan gáz, amelynek jelenlétét érzékszerveinkkel nehezen észlelhetjük. Szén-dioxid nemcsak a kémiailag tiszta szén égése során képződik. Minden olyan anyag, amelynek egyik alkotórésze szén – megfelelő körülmények között – szén-dioxiddá égethető el. Ennek jelenlétét egyszerű kísérlettel igazolhatjuk.
FIGYELEM!!!! A keresőoldal nem rendeltetésszerű használatával történő tudatos szerverteljesítmény-csökkentés és működésképtelenné tétel kísérlete bűncselekménynek minősül, ami büntetőjogi eljárást vonhat maga után! Az oldal adatsoraiban látható információk a Wikipédiáról, keresztrejtvényekből, az oldal felhasználóinak ajánlásaiból, internetes keresések eredményéből és saját ismereteimből származnak. Az oldal adatbázisában lévő adatsorok szándékos, engedély nélküli lemásolása az oldalon keresztül, és más oldalon történő megjelenítése vagy értékesítése szerzői jogi és/vagy adatlopási bűncselekmény, amely a BTK. 422. § (1) bekezdésének "d" pontja alapján három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő! Az oldal tartalma és a rajta szereplő összes adatsor közjegyzői internetes tartalomtanúsítvánnyal védett! Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató
2021. május 5-én a történelem érettségivel folytatódott a 2020/2021-es tanév írásbeli érettségi vizsgaidőszaka. A vizsgák a járványügyi előírások betartása mellett zajlottak.
A második példa a középkori céhekhez kapcsolódott és leginkább jó szövegértést igényelt. A harmadik feladat Hunyadi Mátyás külpolitikáját vette górcső alá, meglehetősen egyszerű kérdésekre várva választ, a megadott forrás-szöveghez. Az idei történelem érettségi negyedik feladata a nagy földrajzi felfedezésekről szólt, melyhez térképek is kapcsolódtak. Az ötödik példa a XVIII. századi magyar népességváltozásokat emelte ki, mely szövegértést és grafikon-elemzést is igényelt a tanulóktól. A hatodik feladat az ipari forradalomhoz kapcsolódott melyhez képeket is kaptak a vizsgázók, így tulajdonképpen egyszerű volt megválaszolniuk a kérdéseket. A hetedik példa a dualizmus korának nemzetiségi politikáját ölelte fel egy hosszadalmas szövegértési feladattal. A nyolcadik feladat már XX. százados témát tartalmazott, hiszen a Szovjetunió sztálinista gazdaságpolitikájával foglalkozott, a kilencedik pedig a zsidóság magyarországi helyzetével a két világháború között. Itt a Numerus Clausus ismerete és forráselemzés is kellett a helyes megoldásokhoz.
A tizedik feladathoz már a hidegháborút választották a készítők: a korszak fontosabb szervezeteit kellett felismernie a vizsgázóknak, megkülönböztetve a gazdasági és katonai jellegű szervezeteket. Ilyen a NATO, KGST és például a Varsói Szerződés illetve Marshall-terv. Ez volt az idei írásbeli legjobb feladata, sőt az egyetlen igazán színvonalas példa. Az utolsó két feladat hazánk történelmének utolsó korszakait vette górcső alá: a 11. feladat a Kádár-kort idézte fel (grafikon-elemzésekkel és karikatúrákkal), a legutolsó pedig az utóbbi években megszokott roma-kérdés volt, adatsorokkal. Az esszé feladatok közül a két rövid esszé egyetemes témákat, a két hosszú esszé pedig magyarországi témákat ölelt fel. A rövid esszék: A kereszténység üldözése, A második világháború előzményei; Hosszú esszék: I. Károly gazdasági reformjai, Az 1956-os forradalom. Jó témák, az esszéket illetően voltaképp elégedett vagyok: ügyesen választották ki mindet. Itt kettő kidolgozása olvasható. Mindent egybevéve az idei, 2020-as történelem érettségi könnyű volt, az esszé kérdések megfelelőek, viszont a rövid válaszos rész sajnos inkább szövegértési és adatelemző, mintsem történelmi feladványokból állt.
Az érettségik első két napján alkalmazott szigorú biztonsági intézkedések mellett folytatódnak ma reggel 9 órától a vizsgák, a diákok közép- és emelt szinten történelemből írásbeliznek országszerte. Érettségi a koronavírus-járvány árnyékában: szigorú biztonsági intézkedések mellett megkezdődtek az idei középiskolai érettségi vizsgák. A vizsgáztatás fejleményeiről, a feladatsorokról és megoldásokról folyamatosan beszámolunk a és oktatási szakportálunkon, az Eduline-on. Az Oktatási Hivatal korábban közölt adatai szerint középszinten 64 342, emelt szinten 7073 érettségiző vizsgázik. A vizsgákról folyamatosan tudósít a HVG oktatási szakportálja, az Eduline. A középszintű írásbeli 180 percig tart, a diákoknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk, amelynek első része egyszerű, rövid választ igénylő feladatokból, második része szöveges (kifejtendő) feladatokból áll. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.