Ezek felülete fehér, barnás, narancssárga, pirosas bíbor, a hús színe fehér, narancssárga vagy piros. Két alapvető fajtája (és mindkettőnek számos alfaja) van: az egyiknek fehér, vagy világosszürke színű a húsa, a bőre pedig mély lila színű, íze a szelídgesztenyére hasonlít. A másik fajta húsa sötét narancssárga, bőre sárgás színű. Ennek az íze a legédesebb sütőtök ízére hasonlít. Amerika trópusi részein őshonos, de Amerikától Afrikán és Délkelet-Ázsián keresztül Óceániáig a világ szinte összes trópusi, szubtrópusi vidékén termesztik, sőt, az egyik legfontosabb népélelmezési cikként tartják számon. A termesztése és a fogyasztása például az Egyesült Államok déli államaiban a burgonyánál nagyobb arányú. A legtöbbet Brazíliában termesztenek belőle, ahol a szeszgyártásnak is alapanyagául szolgál. Miért jó édesburgonyát fogyasztani? Sütőtök jótékony hatása - Hajraegeszseg.hu. Az édesburgonya húsos, gumószerűen megvastagodott gyökere szénhidrátban és (különösen a sárga húsú fajta) béta-karotinban gazdag. C-vitamin-tartalma 15-30 mg/100 g, de tartalmaz B1, B2, B6, és E vitaminokat is.
A sütőtök őshazája Közép- és Dél-Amerika trópusi vidéke, ahol már az indiánok felfedezték gyógyító tulajdonságait: kígyómarást kúráltak a segítségével és szeplő eltüntetésére is használták. Napjainkban tudományos kutatások egész garmadája támasztja alá, hogy a sütőtök (legyen az kanadai, vagy nagydobosi fajta) rengeteg jótékony hatással van az ember szervezetére. Nézzük, hogy melyek a legfontosabbak ezek közül! 1. Segíti a fogyást A sütőtök gazdag élelmi rostban, ami lelassítja az emésztést. 10 dkg sütőtökben kb. 16 gramm rost található, ehhez viszont mindössze 80 kcal energiatartalom párosul. Emiatt ideális fogyókúrás étel: magas rosttartalma miatt sokáig eltelít, mégsem hizlal. Mivel közel 90%-a víz, fogyasztása remekül hidratálja is a szervezetet. 2. Javítja a látást A sütőtök élénksárga színét a béta-karotinnak köszönheti, ami a szervezetben A-vitaminná alakul át. Az A-vitamin nélkülözhetetlen a szem egészségéhez és a retina működéséhez. 100 gramm sütőtök a napi ajánlott A-vitamin bevitel több mint kétszeresét tartalmazza.
A pépes masszával kenjük be az arcunkat, majd hagyjuk 20 percig állni, ezután alaposan öblítsük le langyos vízzel. Hetente 2-3 alkalommal érdemes alkalmazni ezt a pakolást.
A történész kutatásai szerint azonban ebből csak annyi az igazság, hogy néha valóban kivezényeltek kínaiakat és magyarokat helyszínre, akik közül néhányan a falba vésték a nevüket. A gyors kivégzést egyébként azzal indokolták a bolsevik hatóságok, hogy a fehérek rohamléptekben haladnak Jekatyerinburg felé. Ebből azonban egy szó sem volt igaz. Az azonban biztos, hogy miután a mensevikek elfoglalták a várost, körözést adtak ki Jakov Jurovszkij ellen, akinek egyébként magánemberként semmi baja nem volt a cári családdal. Ugyan Jurovszkijt nem tudták elfogni, ám családja több tagját fogságba vetették. Jakov Jurovszkijt eleinte nagy tisztelet övezte a kivégzés miatt. II. Miklós, az utolsó orosz cár – egy uralkodó tragikus története Magyar Éremkibocsátó Kft. - Érmék és emlékérmek hivatalos forgalmazója!. Így például rábízták a Vlagyimir Iljics Lenin elleni merénylet kivizsgálását is, sőt később pedig a Kremlben őrizte a legnagyobb gyémántgyűjteményt. Azonban egyre inkább kiszorult a hatalomból. A cári család kivégzésének tizedik évfordulóján már ne engedték meg neki, hogy megjelentesse az eseményekről írt memorandumát. A kivégzőosztag vezetője 1938-ben halt meg.
Már a háború második évében, 1915-ben kiütközött a hadsereg gyengesége, a megfelelő felszerelés és logisztika hiánya, a hátország termelőkapacitásának elégtelen volta mind-mind a cári birodalom közeli bukását jelezték előre. Az 1917-es februári forradalom miatt a cár – fia nevében is - március 15-én lemondott a trónról, testvére, Mihály javára, aki egy nappal később szintén lemondott. A háború urai. A Kerenszkij-féle ideiglenes kormány az uralkodót és családját először Carszkoje Szeloban, augusztus 14-ét követően a szibériai Tobolszkban házi őrizetben tartotta, majd pár hónappal később továbbszállította Jekatyerinburgba, ahol egy helyi kereskedő, Ipatyev házában helyezték el őket. Az októberben, - a Gergely-naptár szerint november 7-én - "kitört" bolsevik forradalom* következtében Jekatyerinburg a vörösök kezére került. Miklós és családja őrzésére állítólag magyar és orosz katonákat rendeltek, más források szerint letteket. De az oroszok körében szokás volt minden más nem orosz nemzetiségűt "letteknek" nevezni.
Valóban II. Miklóst rejtette a sír Az orosz ortodox egyház kérésére elvégzett újabb DNS-vizsgálatok megerősítették, hogy valóban II. Miklós maradványait exhumálták a közelmúltban Szentpéterváron - közölte szerdán az orosz vizsgálóbizottság közleményében. Nem rehabilitálják II. Miklós cárt Nem talált indokot az 1918-ban kivégzett II. Miklós orosz cár és egyes családtagjai politikai rehabilitálására csütörtöki ítéletében az egyik moszkvai kerületi bíróság.
Az októberi események előszele azonban már februárban (a régi naptár szerint márciusban) megérintette az uralkodóházat. A téli zavargások következtében a cár és családja a Caroszkoje Szállóba menekült, s március 6-án lemondott a hatalmáról. Ezzel a lépéssel szűnt meg a cárizmus Oroszországban. A felálló ideiglenes kormány öt hónapig tartotta fogságban a szállóban a cári családot. Mivel azonban a foglyok zokszó nélkül tűrték az eseményeket, az ideiglenes kormány először úgy döntött: Angliával egyezkedik, hogy V. György fogadja be a foglyokat. A brit uralkodó azonban visszautasította a kérést, így a rabokat a szibériai Tobolszkba száműzték, ahol is a bolsevikok legjobban gyűlölték a cárizmust. 1918. tavaszán szállították át a cári családot Jekatyerinburgba. Az Ipatyev-ház pincéjében 1918. július 16-ról 17-re virradó éjszaka végezték ki a cárt, a cárnőt, öt gyermeküket illetve az orvosukat, az inasukat és a szakácsukat. A kivégzőosztagot Jakov Jurovszkij vezette. Későbbi kutatások bebizonyították, hogy nem kivégezték, hanem gyakorlatilag lemészárolták az áldozatokat, hiszen gépfegyverekből nyitottak tüzet rájuk.