1500 körül Bakócz Tamás egri püspök erősíttette meg a megfigyelő vár státuszú építményt olasz reneszánsz várkastéllyá építtette át és kápolnát létesített. Ebből az időből származnak a ma is látható faragott ajtó- és ablakkeretek és a kápolna tornya. Bakócz Tamás unokaöccsére, Erdődy Péterre hagyta Somló várát végrendeletében. Az Erdődyek nem hagyták a várat veszteni méltóságából, továbbfejlesztették (főleg az uradalmi jobbágyok felszereléseit) és állandó katonai helyőrséget állítottak fel. 1543-ban Somló vára alatt nagy török-magyar csatát vívtak, amely a magyar győzelemmel és 3000 török felkoncolásával ért véget. 1707-ben Vak Bottyán kuruc hadvezér foglalta el és hozatta rendbe. A Rákóczi-szabadságharc bukása után romlásnak indult. 1820-tól az Erdődy család visszaszerezte a várat, ami 1945-ig maradt a birtokukban. Somló hegyi turf gratuit. A várat 2017-től kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújítják. Kitaibel-tanösvény A Somlói vára Doba külkerületén található. Autóút csak a Somló hegy aljáig visz, onnan a Kitaibel-tanösvényen közelíthetjük meg.
Érdemes a hegyközség honlapján tájékozódni a borászatok nyitvatartási idejéről, megközelíthetőségéről. A hegy déli kapujánál, a Hegykapu étterem egész évben, minden nap várja a vendégeket, meleg konyhával, helyi borokkal. A túra leírása A Szent Margit-kápolna alatti parkolóból indulunk, a gótikus eredetű épületet 1727-ben barokk stílusban építették át, mellette egy 300 éves, korához képest meglepően kicsi hársfa áll. A kápolna elől indul a Somlói Tájvédelmi Körzet természeti értékeit bemutató, 9 állomásos Kitaibel Pál tanösvény, melynek nagy részét mi is végigjárjuk, de most a Sárga O jelzésű betonúton indulunk a hegy keleti oldala felé. A tanösvény, a Sárga és a Piros sáv jelzéssel együtt közvetlenül a kilátó felé vezet, aki csak oda, estleg még a várba akar menni, arra induljon. Somló túra veterán GAZ69 terepjáróval – Horka-Somló szállás. A betonút később jobbra kanyarodik le a hegy alja felé, mi maradunk az egyenesen továbbhaladó dűlőúton. Elmegyünk egy-két régi présház mellett, majd újra betonútra váltunk, balra már szépen látszanak a vár romjai, bazaltfalak szegélyezte, táblás kereszteződéshez érünk.
Az alsó szinten büfé üzemel, majd csigalépcsőn lehet feljutni a kilátóteraszra. Innen csodálatos kilátás tárul elénk: dél felé a balatoni tanúhegyek sorakoznak a távolban, nyugatra a szomszédos Ság hegy, kelet felé a Bakony vonulatai és legmagasabb kiemelkedése, a Kőris-hegy látható. Északra fordulva a hegy lábánál elterülő települések, Doba és Somlószőlős házai színesítik a látképet, miközben rálátunk a somlói várromra is. A kilátó pénteken 12-től 16 óráig, hétvégén 11-től 18 óráig tart nyitva. A felnőtt jegy 800 Ft, diákoknak és nyugdíjasoknak 600 Ft-ot kell fizetniük. 6 / 13 Szent István-kilátó a Somló 432 méter magas csúcsán Fotó: Lánczi Péter A Somló tetején nem csupán kilátó őrzi Szent István emlékét. A hegytető másik ékessége egy messziről is jól látszó kereszt, melynek tövében jellegzetes emlékművet pillanthatunk meg, és ami távolról és közelről egyaránt egyedi látványt nyújt. Túra Isten itt felejtett kalapján: a Somlót biciklivel és gyalog is csodálatos érzés felfedezni - Utazás | Femina. 7 / 13 Kereszt és szobor is díszíti a virágos hegytetőt Fotó: Lánczi Péter A hegy tetején a panoráma mellett kiváló piknikezőhelyet is találunk.
A Hegykapu étterem közel fekszik a 8-as úthoz, mégsem hallottunk róla, pedig néhányszor elhaladtunk már az évek során az odavezető bekötő út mellett. A parkolója dugig volt, de találtunk helyet három motornak, és a melegtől elcsigázottan léptünk a fedett teraszra. Éppen felálltak az egyik asztaltól, a személyzet villám gyorsan hozta az étlapot, a kért italokat. Alacsonyabb árakkal találkoztunk már máshol, de az adagok nagysága miatt rá kellett jönnünk, hogy ár-mennyiség-ízletesség arányban nem volt még szerencsénk jobbhoz. A kis tér ellenére 4-5 pincér forgolódik a vendégek körül, az ételek nagyon gyorsan készülnek. Gondolom a tulajdonosoknak nincs okuk panaszra, ott létünk alatt nem volt üres asztal 2 percnél hosszabb ideig. Somló, magányos tanúhegy a Bakony szélén – Kirándulás tippek – Corte Apartman. Az ejtőzés után Nemeshany felé vettük az irányt, hogy a Csizmadia vízimalomban a vastag falak által nyújtott hűvösben hallgassuk végig a malom és a család 1907-ig visszanyúló történetét. Késő délutánra járt az idő, ezért úgy határoztunk megérdemeljük a felfrissülést, és Zamárdit jelöltük meg új célként.
A Somló hegy északi oldalának magányos szirtjén álló várat (367 m) először 1352-ben említik írásos dokumentumok "castrum Somlo" néven. Történelme folyamán sokan birtokolták, köztük Mátyás király kedvenc hadvezére, Kinizsi Pál. A várnak kevés katonai szerepe volt, 1500 körül Bakócz Tamás egri püspök erősíttette meg, az utolsó történelmi dátum 1707 volt a vár életében, amikor Vak Bottyán kuruc hadvezér foglalta el és hozatta rendbe. A Rákóczi-szabadságharc bukása után hadi jelentőségét vesztve romlásnak indult. A már romos vár 1945-ig az Erdődy család birtokában volt. A romokat, a tekintélyes falmaradványokat szabadon körbejárhatjuk, a vár fő jellegzetessége, a falak fölé magasodó, szabálytalan 9 szög alapú, csonka gúlát formázó konyhakürtő. A vár északi oldalától remek kilátás nyílik a Kisalföld végtelennek tűnő síkságára. Somló hegyi tara duncan. Térjünk vissza az elágazáshoz és folytassuk túránkat a P és a S jelzésű úton, egy pihenőhely előtt, jobbra a S+ jelű út ágazik le, majd itt fogunk lejönni a hegyről, de most még a kilátó felé megyünk tovább a keskeny, lépcsős ösvénnyé váló P és S jelzésű úton.
A következő évtizedekben Alaghy János leánya, Judit játszott meghatározó szerepet a vár történetében. Judit - előbb Mágochy András, majd Rákóczi Zsigmond felesége - megpróbálta kiszorítani rokonait a vár birtokából, akik közül csak Alaghy György fiának, Ferencnek sikerült azt röviddel halála előtt, 1611-ben teljes egészében visszaszereznie. A regéci vár és uradalom örököse 1612-ben Alaghy Ferenc fia Menyhért lett, aki részben a regéci várban, részben a pácini kastélyban tartotta udvarát. A tokaji borkereskedelem miatt egyre inkább felértékelődött regéci uradalomra szemet vetett Esterházy Miklós is, aki 1612-ben feleségül vette Alaghy Judit fiának, Mágochy Ferencnek özvegyét, Dersffy Orsolyát, s ezzel jogot formált az Alaghy-vagyonra. II. Ferdinánd király Alaghy Menyhért halála esetére már 1621-ben Esterházynak ígérte Regécet. Regéc vára - HellóZemplén! programajánló: ezt látni kell!. Bár Alaghy 1631-ben elhunyt, ám Esterházynak csak 1635-ben sikerült a várat és a hozzá tartozó uradalmat megszereznie. Ezzel párhuzamosan Rákóczi Zsigmond házassága révén a Rákóczi család is igényt formált Regécre.
Az első biztos adat a vár létére 1307-ből származik, ekkor Aba nembéli Amádé nádor Regécen állított ki egy oklevelet. A várat alighanem az Aba nemzetség tagjai emelték a13-14. század fordulója körül. A rozgonyi csata (1312) után a vár rövid ideig Petenye fia Péter birtokába kerül, akitől ostrommal kellett a királynak elfoglalnia 1316-ban. Ettől kezdve hosszú ideig királyi tulajdonban volt. Az 1420-as évek végén Zsigmond király Regécet a török elöl Magyarországra menekült szerb fejedelemnek, Lazarevics Istvánnak, majd Brankovics Györgynek adta. 1459-ben már ismét királyi vár volt, de Mátyás már 1464 előtt a Szapolyai családnak adományozta. Szapolyai János halála után, 1541-ben a Serédyek, majd 1560-ban az Alaghy család lett Regéc birtokosa. 1635-ben Esterházy Miklós, a későbbi nádor szerezte meg, akitől 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ostrommal vette el. I. Rákóczi György 1648 őszén hirtelen meghal, így a regéci vár erődítését és az uradalmi gazdálkodás fejlesztését már nem valósíthatta meg.
A Zempléni-hegység szívében elhelyezkedő, 700-800 éves vár helyreállítása nagy hangsúlyt kapott az utóbbi években. Öregtornyát például kivételes módon egy az egyben olyanná építették vissza, amilyen eredetileg volt, és most több szinten interaktív kiállítások tekinthetők meg benne. De a vár környékén amúgy sem lehet unatkozni: ha a túrázást egy kis kulturális programmal szakítanánk meg, meglátogathatjuk a rendezvényteret vagy a község látogatóközpontját, ahol 3D-s filmvetítésen is részt lehet venni. A híres vár története valamikor a XIII–XIV. század fordulója körül kezdődött, valószínűleg az Aba nemzetség egyik tagja építtette. Fénykorát a XVI. században élte: ekkor tulajdonosai, a Serédyek, valamint az utánuk következő birtokosok már rezidenciaként használták. 1685-ben a Habsburg-csapatok bevonultak a várba, és rá egy évre megkezdték módszeres lerombolását. A romos várnak a Rákóczi-szabadságharcban így már nem volt szerepe, a következő évtizedekben pedig a környék lakossága elhordta a jól megfaragott köveket saját építkezéseihez.