A törvény kijelöli azokat a területeket, ahol prostitúció nem folytatható, többek között iskolák, templomok és diplomáciai objektumok közelében. Az érintettek támogatják A prostituáltak érdekvédelmi szervezetének vezetője helyeselné, ha Magyarország kilépne a New York-i egyezményből, a nők védelmével foglalkozó egyik szervezet viszont úgy véli, hogy a nyilvános házak engedélyezésével a prostituáltak kiszolgáltatottsága is nőne. Magyarországon ötven éven át tiltották és szigorúan szankcionálták a prostitúciót, mégsem szűnt meg. A higiéniai és más feltételek csak akkor valósíthatók meg, ha a prostituáltak akár úgynevezett piros lámpás házban, akár vigalmi negyedben, de mindenképpen legálisan végezhetik tevékenységüket – közölte Földi Ágnes, a Magyar Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesületének vezetője az MTI-vel. Takács Albert szerint gondot okoz, hogy az önkormányzatok sem mindig tudják, hol vannak a területükön védett objektumok, például diplomata-lakások, ráadásul ezen információk amúgy sem publikusak.
Sierra Leone mindkét fenntartás mellett döntött, azon nyilatkozat megfogalmazása mellett, hogy az egyezményt csak a csatlakozása után megkötött választott bírósági megállapodásokra és ítéletekre alkalmazza. Az afrikai államok növekvő csatlakozása a New York-i Egyezményhez, beleértve Sierra Leone-t is, pozitív fejlemény, az üzleti élet és a külföldi befektetések felé nyitott országok egyik legfontosabb mutatójának tekintik. Sierra Leone has been a member of the ICSID Convention since 1965. Tavaly óta, első ICSID igényével néz szembe, a Gerald Group hozta, egy londoni székhelyű társaság, az Egyesült Királyság – Sierra Leone kétoldalú beruházási szerződés alapján (" BIT ") az állam által a vasérc exportjára vonatkozó tilalom felett. Sierra Leonénak csak egy másik hatályos BIT-je van, Németországgal, amelyet bejelentkeztek 1965. Kínával BIT-et is aláírt 2001, melyik, azonban, még mindig nem lépett hatályba ( lát Befektetési politika központja, Sierra Leone). Nina Jankovic, Aceris Law LLC [1] Lát Kluwer választottbírósági blog, "Végül, Irak igent mond a New York-i egyezményre ", március 13, 2018, available at
A gyermekek jogairól szóló egyezmény (angolul: Convention on the Rights of the Child, CRC) egy nemzetközi egyezmény, ami 1990. szeptember 2-án lépett hatályba, majdnem egy évvel azután, hogy 1989. november 20-án az ENSZ Közgyűlése elfogadta. Az egyes gyermek nevelhetőségi feltételeihez való alkalmazkodás a 19-20. század fordulója óta jelen van a pedagógiai gondolkodásban, erkölcsi-szakmai követelésből jogi követeléssé azonban csak 1989. november 20-án vált, amikor is New Yorkban az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése elfogadta a Gyermekek Jogairól Szóló Egyezményt, amelyet azóta az USA és Szomália kivételével minden államban ratifikáltak; a magyar törvényhozás az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdette ki. Az egyezmény pontosan kifejti, hogy milyen jogokkal rendelkeznek a gyermekek; ezen a területen ez az első kötelező érvényű nemzetközi jogi eszköz. A gyermekek helyzetének ilyen szintű szabályozása az emberi jogok nemzetközi védelmének egyre hangsúlyosabbá válásával került napirendre, és tükrözi annak két legalapvetőbb vonását: tartalmazza az emberi jogok kiterjedt skáláját és kizár mindenfajta diszkriminációt a jogérvényesítésben.
A New York-i Nemzetközi Egyezmény 1950. március 21-én keletkezett. Az egyezmény elítéli a prostitúciót és az emberkereskedelmet, ezekről a következőket tartja: "az emberi személy méltóságával és értékével összeegyeztethetetlen és veszélyezteti az egyén, a család és a társadalom jólétét", és előírja az emberkereskedelem és a prostitúcióból hasznot húzó külső személyek törvényi elítélését. Az egyezmény 28 cikkből áll. Magyarországon kihirdette az 1955. évi 34. tvr, amelynek címe: "az emberkereskedés és mások prostitúciója kihasználásának elnyomása tárgyában, New Yorkban, 1950. évi március hó 21. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről". Főbb rendelkezései [ szerkesztés] 1. - 4. cikk [ szerkesztés] Kötelezi a szerződő felet azon a személyek büntetésére, akik részt vesznek más személyek prostitúcióra csábításában, vagy más személyek prostitúciójából hasznot húznak, még akkor is, ha a prostituált ezekbe beleegyezik. Ezen kívül büntetik azokat a személyeket is, akik bordélyházat tartanak fenn, vagy anyagilag segédkeznek azok fenntartásában, vagy mások számára ingatlant bérbe adnak vagy bérelnek prostitúció céljára.
A New York-i Egyezmény jelenlegi részes államai A New York - i Egyezményt az ENSZ diplomáciai konferenciája elfogadta 2005 10 június 1958 és... - én lépett hatályba 7 június 1959. Novembertől 2020, a New York-i Egyezmény rendelkezik 166 Részes államok. Tajvan mellett, amely nem volt jogosult csatlakozni a New York-i Egyezményhez, Az ENSZ tagállamai, amelyek még mindig nem tagjai, Belize, Grenada, Irak, Észak Kórea, Suriname, Türkmenisztán, Jemen, és számos afrikai ország, beleértve Líbiát, Eritrea, Szomália, Dél Szudán, Csád, a Kongói Köztársaság (nem a nagyobb Kongói Demokratikus Köztársaság, melyik tag), Malawi, Namíbia, az egykori Szváziföld (most Eswatini) és, Nyugat-Afrikában, Egyenlítői-Guinea, Gambia, Bassau-Guinea és Togo. Egyéb nem szerződő államok közé tartoznak a kis államok is, mint például a Mikronéziai Szövetségi Államok, Niue, Saint Kitts, Nevis, Kiribati, Saint Lucia, Salamon-szigetek, Nauru, Szamoa, Tuvalu, Kelet-Timor és Vanuatu. A világ legnagyobb országai közül 100 gazdaságok, csak Irak és Türkmenisztán nem részes állam.
A dokumentum a gyermek érdekét mint "mindenek felett álló", levezethetetlen értéket, mint alapjogot határozza meg. Alapelvei [ szerkesztés] Három alapelve: a részvétel (a gyermek korától és érettségétől függően részese a saját sorsát érintő kérdések megvitatásának), a védelem és a megelőzés. Nevesít számos olyan területet (oktatás, államigazgatás, igazságszolgáltatás stb. ), amelyeken belül a gyermekek jogait tiszteletben kell tartani. További információk [ szerkesztés] Magyarországon kihirdette az 1991. törvény A hivatalos magyar változat – tartalmazza az eredeti angolt is és a magyar fordítást is. Az egyezmény az Unicef magyar oldalán Gyermekek a jognak asztalánál. A hatályos magyar jogszabályok kritikai elemzése A gyermek jogairól szóló egyezmény előírásai alapján és javaslatok az egyezmény magyar jogrendbe illesztésére; szerk. Papp György, Vilusz Antónia; Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat–Gyermekérdekek Magyarországi Fóruma, Bp., 1991 Egyezmény a gyermekek jogairól; Presscoop Kft., s. l., 1997