45. Foglalás: (+36-1) 457-8450 Ezüstfenyő Üdülő Visegrád - Leírás A korábbi vendégeink értékelései alapján az Ezüstfenyő Üdülő 2 fős utazásokhoz és gyermekes családoknak is kiváló. A vendégek elégedettek voltak a szoba felszereltségével (100%). Az ágyat kényelmesnek találták (83%). Szerették a reggelinél a finom kávét (100%). Dícsérték a gördülékeny kijelentkezést. Örültek a bivalyerős WIFI-nek. Az Ezüstfenyő Üdülő Visegrád központi részén, néhány méterre a Duna-parttól, a Királyi Palota szomszédságában fekszik. A XIX. század végén épült eklektikus műemlék épületegyüttes egy hatalmas park közepén, csendes családias környezetben várja pihenni, aktív kikapcsolódásra vágyó vendégeit. Ezüstfenyő Üdülő - Visegrád - Visegrád (Szállás: Üdülő, üdülőház). Az Ezüstfenyő Üdülő Visegrád központi részén, néhány méterre a Duna-parttól fekszik. század végén épült eklektikus épületegyüttes egy hatalmas park közepén, csendes környezetben várja vendégeit. A vendégek elhelyezése a főépületben, illetve a Vendégházban történik 2 ágyas, esetenként pótágyazható szobákban, valamint egylégterű vagy 2 légterű családi szobákban, melyek saját zuhanyzó-mosdó-Wc, LCD Tv, Wi-Fi-vel felszereltek.
5300 Ft Fő/Éjszaka 1 éjszaka önellátással. 4990 Ft Fő/Éjszaka 2-3 éjszaka önellátással 17990 Ft Fő/Éjszaka 5 nap 4 éjszaka erdei iskola önellátással 26000 Ft Fő/Éjszaka 7 nap 6 éjszaka nyári tábor önellátással 2590 Ft Fő/Éjszaka Félpanzió (reggeli + vacsora) 1490 Ft Fő/Éjszaka Ebéd (kétfogásos menü ebéd)
Az árváltozás jogát fenntartjuk!
A Magyar Nemzeti Múzeum építésének története a hazafias gesztusairól ismert magyar főnemes gróf Széchényi Ferenc felajánlásával kezdődött, aki 1802. november 25-én 11 884 nyomtatványból, 15 ezer kötet könyvből és 1152 kéziratból álló gyűjteményét a magyar nemzetnek adományozta. Később ezt a gyűjteményt kiegészítette cenki gyűjteményének 6000 rézmetszetével és 9206 kötet könyvével. A múzeum terve Az akcióval kettős célja volt: megőrizni a magyar kultúra értékeit és műhelyt biztosítani a történelemi kutatások számára. "Felségfolyamodványt" nyújtott be a királyhoz, amelyben megfogalmazta indítékait. Mint írta, "több év során sok fáradsággal, gonddal és jelentős kiadásokba merülve szereztem meg, a drága hazának, amelynek ölében mindezek összeszedésére alkalmat és módot találtam, és a közhaszonnak, amelyre mindig törekedtem és törekszem, szentelhessem". Így jött létre a róla elnevezett Széchényi Nemzeti Magyar Könyvtár melyet a nemzet rögtön magáénak érzett. Kettős cél vezette a kor egy másik szereplőjét, József nádor főherceget, Mária Terézia unokáját is.
2021. június 22. 18:44 MTI 184 éve, 1837. június 22-én helyezték el Pesten a Magyar Nemzeti Múzeum épületének alapkövét. A múzeum alapítása egybeesett a magyar nemzeti öntudat erősödésével, a polgári szabadságeszmék elterjedésével. Molnár József: Kálvin tér a Nemzeti Múzeummal (1885) Széchényi Ferenc gróf 1802 márciusában határozta el, hogy gazdag magángyűjteményét a hazának ajándékozza, s folyamodványát az uralkodó, I. Ferenc kedvezően fogadta. Az alapító levelet Széchényi 1802. november 25-én nyújtotta be a bécsi magyar udvari kancelláriához, ezt másnap királyi oklevél hagyta jóvá és erősítette meg. Bár az új intézmény a dokumentumban változó nevekkel szerepelt (Nemzeti Könyvtár, Országos Múzeum, Nemzeti Múzeum), a kor fogalmai szerint Széchényi gróf a magyar nemzeti könyvtárat alapította meg. A gyűjtemény ekkor 11 884 nyomtatványt, 1156 kéziratot, 142 kötet térképet és rézmetszetet, 2019 aranyérmét, címereket, más régiségeket, valamint néhány festményt tartalmazott, akkor igen komolynak számító 160 ezer forint értékben.
Talán gondolkodás nélkül kijelenthetjük, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum a magyarság és egyben a haza egyik legfontosabb jelképe. Ez a múzeum volt a sarokköve a magyarok nemzeti identitásának, a magyar értékrendnek és a magyar öntudatnak. A Múzeum körúton elhelyezkedő hatalmas és robusztus épület sok esetben az első dolog, ami eszünkbe juthat az 1848-as forradalomról, mert ez az épület "láthatta" szinte az egész történést. Vessük is bele magunkat a Pollack Mihály által tervezett klasszicista épület életébe, titkaiba, meséibe. A Nemzeti Múzeum főhomlokzata Arany János szobrával. A 19. század legelején, pontosan 1802. november 25-én a magyar főnemesség meghatározó csoportjának számító Széchényi család akkori feje – Széchényi Ferenc (iskolánk névadójának, az akkor 11 éves Széchenyi Istvánnak az édesapja) – I. Ferenc császárhoz fordult, hogy saját nagycenki gyűjteményét a nemzetnek ajándékozza. Széchényi Ferenc (1754–1820), iskolánk névadójának atyja. A gyűjtemény ekkor 11 884 nyomtatványt, 1156 kéziratot, 142 kötettérképet és rézmetszetet, 2019 aranyérmet, illetve régiségeket és képmásokat foglalt magában.
A legelső bemutató 1803. december 10-én nyílt meg a nem sokkal korábban feloszlatott pálos rendnek a Kecskeméti kapunál (a mai Kálvin térnél) lévő kolostorában. Az adományozó, Széchényi Ferenc portréja Az uralkodót Magyarországon képviselő József nádor főherceg 1806-ban Miller Jakab Ferdinándot, Széchényi gyűjteményeinek őrét olyan előterjesztés kidolgozásával bízta meg, amely szerint a könyvtárat múzeummal bővítik ki. A javaslat azt indítványozta, hogy a könyvtárhoz kapcsolódóan állítsanak fel olyan művelődési intézetet, amely feltárná a nemzet anyagi kultúráját, a múzeum – a könyvek, kéziratok és grafikai művek mellett – a haza régészeti és történeti emlékeit, természeti produktumait és műipari alkotásait gyűjtené. A tervezet nyomán megszületett 1807. évi XXIV. törvénycikk "a magyar országos Széchényi-könyvtárról" a nemzet tulajdonába vette az új intézményt, kimondva: Széchényi gróf "a magyar nemzet használatára" átadott adományaival "egy fölállítandó nemzeti muzeum alapjait dicséretes buzgósággal lerakta".