Andok Eurázsiai-hegységrendszer Az Eurázsiai-hegységrendszer kialakulása a földtörténeti középkor végén, mintegy 60 millió éve indult meg, és napjainkban is tart. A hegységképződés fő időszaka 40-50 millió évvel ezelőtt zajlott le. A kéregmozgásokat erős vulkáni tevékenység kísérte. A hegységrendszer fő csapásiránya kelet-nyugati, vagyis vízszintesen szeli át csaknem teljes egészében Eurázsiát. Lánchegységek -. Tagjai: · Afrikában az Atlasz; · Európában a Sierra Nevada, a Pireneusok, az Alpok, az Appenninek, a Kárpátok, a Balkán-hegység, a Dinári-hegység; · Ázsiában a Kaukázus, az Örmény-felvidék, az Anatóliai-magasföld, az Iráni-felföld, az Elbursz-hegység, a Pamír, a Himalája, Tibet, Burma, Szumátra, Jáva és a Kis-Szunda-szigetek. Himalája
Az Eurázsiai-hegységrendszer elhelyezkedése Az Eurázsiai-hegységrendszert kialakító kőzetlemezmozgások Európában Az Eurázsiai-hegységrendszer a Föld legnagyobb hegységrendszere. Az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig, Afrika északi és az eurázsiai szuperkontinens déli részén húzódik. Kialakulásának kezdete a földtörténeti kréta időszakra tehető, amikor Kimméria összeütközött az Eurázsia-lemezzel. Pacifikus hegységrendszer térkép útvonaltervező. Több szakaszban folytatódott a hegységképződés az alpi orogén ciklus kompressziós szakaszaiban, amely Afrika és a Dekkán-plató mozgása miatt lényegében ma is tart. Fiatal lánchegységek alkotják, amik gyűrődéssel keletkeztek. Az afrikai Atlasszal kezdődik nyugaton, délkeleti lezárása Szumátra és Jáva. Borneó már a Pacifikus-hegységrendszerhez tartozik. Szumátra és Jáva révén ez a térség a tűzgyűrű része. Fontosabb részei [ szerkesztés] Afrikában: Atlasz; Európában: Sierra Nevada, Betikai-Kordillerák, Pireneusok, Appenninek, Alpok, Kárpátok, Dinári-hegység, Balkán-hegység, Hellenidák; Ázsiában: Kaukázus, Libanoni-hegység, Kis-Ázsia és az Iráni-medence peremhegységei ( Toros-hegység, Elburz, Zagrosz), Hindukus, Pamír, Himalája, Tien-san, Csilien-san, Altaj Ebben a hegységrendszerben található a Föld legmagasabb pontja, a Mount Everest, más néven Csomolungma.
A belső láncokat alkotó Sziklás-hegységben. Dél-Amerikában Dél-Amerikában az Andok, a Föld leghosszabb gyűrthegysége alkotja. Az Andokban erős a vulkáni tevékenység és gyakori a földrengés. Ázsiában Ázsiában a Kamcsatka-félsziget, a Kuril-szigetek, valamint a Japán-szigetek, Indonéz szigetvilág hegységei alkotják. Eurázsiai-hegységrendszer Két szárazföldi lemez ütközésével alakult ki. ( Afrikai-Eurázsiai, Eurázsiai-Arab, Eurázsiai-Indo-ausztráliai) Az óceáni üledék meggyűrődött és kiemelkedett, főleg mészkőből, homokkőből és kristályos kőzetekből épül fel. Vulkanizmus nem jellemző rá. Asványkincsekben szegények, de előterükben kőolaj, földgáz, kősó keletkezett. Az Eurázsiai-hegységrendszer a Föld legnagyobb hegységrendszere. Pacificus hegysegrendszer térkép . Az Atlanti-óceántóla Csendes-óceánig, Afrika északi és az eurázsiai szuperkontinens déli részén húzódik. Kialakulásának kezdete a földtörténeti kréta időszakra tehető. Fiatal lánchegységek alkotják. Fontosabb részei: Afrikában: Atlasz; Európában, Pireneusok, Appenninek, Alpok, Kárpátok, Dinári-hegység, Balkán-hegység, Hellenidák; Ázsiában: Kaukázus, Libanoni-hegység, Kis-Ázsia és az Iráni-medence peremhegységei (Toros-hegység, Elburz, Zagrosz), Hindukus, Pamír, Himalája, Tien-san, Csilien-san, Altaj.
Sokszor előfordul, hogy a magyarországi karbonkorú képződményeket variszkuszinak nevezik (például a Velencei-hegységet). Ez csak a kort tekintve helyes, egyébként nem a varisztidákat kiemelő nagyszerkezeti mozgások hozták létre ezeket, hanem a lemezperemek meggyengülését és gyűrődését kísérő belső zóna, amelyben a töredező kéreg szakadásai nagy kiterjedésű mélységi magmás tevékenységet indítottak el. A variszkuszi orogén fázis hosszú, és tektonikailag bonyolult folyamat volt. Részben összemosódik a korábbi kaledóniai orogénnel ( szilur – devon). Ekkor a kontinensperemeken kordillera-típusú orogén övek alakultak ki, amelynek során Európában a Kaledónai-hegység, Amerikában a Takoni-hegység emelkedett ki ( takoni orogén fázis). Mindkét hegylánccal párhuzamosan gyűrődtek fel a varisztidák az óceánok bezárulása során. A varisztidák kiemelkedésével végleg bezárult a Japetus-óceán és a Tornquist-óceán is. Pacifikus hegységrendszer térkép műholdas. A varisztidák emelkedésének tetőpontja 350–330 millió évvel ezelőtt volt, majd a perm első felében, az utolsó varisztida-fázissal létrejött az egységes Pangea.
És ezt nem meghálálni kell, hanem ápolni és fejleszteni. Számomra vitathatatlan, hogy miként! Befejezésként egy utolsó gondolat. Százhárom éve szakították darabjaira Magyarországot és született meg a magyar kisebbség. Eurázsiai-hegységrendszer – Wikipédia. Százhárom éve, mióta léteznek magyar kisebbségek, soha senki, egyetlen más kormány sem segítette az elszakadt magyarságot annyira, mint az aktuális magyar kormány. Ez vitathatatlan! Bölöni László Forrás: Tovább a cikkre »
(8848 m). Lásd még [ szerkesztés] Hegységképződés
Schmidt Mária kép: – kezdi a Terror Háza igazgatója a Facebookon, magyar nyelven megjelentetett nyílt levelét Timothy Garton Ash-nek, az Oxfordi Egyetem professzorának, aki néhány napja a Guardian hasábjain bírálta Orbán Viktor rendszerét. A NER főideológusának számító Schmidtnél eléggé kiverte a biztosítékot Ash megállapítása, miszerint "Európa nem fogja örökké etetni azt, aki a kezébe harap, szembemegy az európai alapértékekkel, miközben eurómilliárdokat tesz zsebre". Ennek kapcsán írta azt: Schmidt szerint Ash "a globális, birodalomépítő erők tipikus kijáróinak egyike, aki ahelyett, hogy tudóshoz illően, szerényen kérdezne, és megpróbálná megérteni a folyamatokat, felelősségre von, követelőzik és fenyegetőzik. Jellegzetes liberális internacionalista hozzáállás ez, amit az különböztet meg az egykori szovjet internacionalizmustól, hogy az ottani hatalomgyakorlók nem a szovjet újságírókkal üzengettek és igazítottak el bennünket". – zárta személyeskedő posztját a Terror Háza igazgatója, melyet Ashnek egy Karácsony Gergellyel közös fotójával illusztrált.
Szabadtéri koncerttel, gyertyagyújtással és fényfestéssel is megemlékezik a kommunizmus áldozatairól pénteken és szombaton a Terror Háza Múzeum, amely megnyitásának 20. évfordulóját is megünnepeli. A Terror Háza Múzeum szerdai tájékoztatása szerint pénteken, a kommunizmus áldozatainak emléknapján a Hősök falánál egész napos gyertyagyújtással emlékeznek meg a kommunista megtorlás áldozataira, az esti órákban pedig fényfestés lesz látható a múzeum falán. Az állandó kiállítás és a Slachta Margit előtt tisztelgő A legmodernebb magyar nő időszaki tárlat is előzetes regisztráció nélkül, ingyenesen lesz látogatható. Szombaton délután 4 óra és fél 8 között ingyenes szabadtéri ünnepi koncertek várják az érdeklődőket a Terror Háza Múzeum előtt, az Andrássy úton. A Kerekes Band, Tóth Gabi, Radics Gigi és Vastag Csaba egyenként 30 perces élő koncerttel készülnek. A koncertet archív felvételek, kisfilmek és színpadi beszélgetések színesítik. A beszélgetések meghívott vendégei Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója, valamint Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója lesznek.
században, Magyarország története a diktatúrák alatt. Eddig 10 önálló könyve jelent meg, a legutóbbi 2020-ban. Munkájáért számos hazai és külföldi elismerést kapott, 2014-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki. Békés Márton (történész–politológus, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója) 1983-ban, Szombathelyen született. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerzett diplomát történelem és politológia szakokon, majd 2012-ben történelemből PhD fokozatot is szerzett. 2009 és 2014 között a Hír TV Ősök tere és Retrográd című történelmi magazinműsorainak főszerkesztője volt. 2010 és 2014 között a Jobbklikk című internetes portált szerkesztette. 2014 óta a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója. A Kommentár című folyóirat főszerkesztője, a Kommunizmuskutató Intézet vezetője. Több rangos folyóiratban, többek között a Kommentár ban, a Szépirodalmi Figyelő ben, a Századvég ben, a Nemzeti Érdek ben és a Filmvilág ban jelentek meg írásai. Fő kutatási témája a 20. század politikatörténete és a konzervativizmus eszmetörténete.
A koncert ideje alatt nemzeti színű fénybe öltözik a múzeum épülete. Kép forrása: