A vár létezésére sokkal biztosabb adatnak tűnik Aba Amadé nádor által 1307-ben Regécen kiadott oklevél, melyet az ország északkeleti részét uraló nagyúr az akkor már álló várban állíthatott ki. Ennek alapján valószínűsíthető, hogy a várat az Aba nemzetség egyik tagja, talán éppen Amadé nádor építtette. Az 1312-es rozgonyi csata után I. Károly király a vesztes Aba-nemzetség valamennyi birtokát, így Regécet is, elkobozta. A vár királyi adományként rövid ideig Petenye fia Péter birtokában volt, ám amikor ő is szembefordult az uralkodóval, a király tőle is elvette. Regéci vár • Vár » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. A vár 1316-tól 1427-ig királyi birtok volt. Jellemző ugyanakkor, hogy a király alkalmasint szolgálati birtokként megbízható híveinek adományozta a várat és az uradalmat. Ily módon került a vár az I. Károly királlyal Nápolyból érkezett Drugeth család birtokába. A nagy hatalmú, az országnak hosszú ideig nádorokat is adó család a regéci várban őriztette okleveleit. A várat a 14. század második felében vadászat céljából több alkalommal meglátogatta I. Nagy Lajos király is, akinek regéci tartózkodásait a várban kiállított oklevelek is tanúsítják.
Ismételt öröklések és eladások következtében az uradalom fokozatosan elaprózódott, széthullott. Az egykori uradalmi központ, a regéci vár a Károlyi család tulajdonába került, a gróf utasítására helyeztek el 1936-ban először emléktáblát az északi torony falán. Emléktáblát az óta több ízben helyeztek el a várban, mára egy sem maradt, köszönhető a vandáloknak. 1949-ben a várat államosították, akárcsak az osztrák főurak, a Magyar Állam sem bizonyult a leggondosabb gazdának, hiszen az elmúlt ötven év alatt semmit nem tett a magyar történelem e jelentős műemléke érdekében. Az utóbbi évtizedek alatt néhány esetben bozótirtás folyt a vár területén, legutóbb a 80-as évek második felében, ekkor a Bükki Nemzeti Park és az Északerdő Rt. szervezésében. 1990-től Regéc Község Önkormányzata kezdi gondjaiba venni a település számára fontos, egyfajta kulturális és történelmi örökségnek is tekinthető műemléket. Látogatóközpont nyitvatartás – Regéc Község Honlapja. Az első években a gondoskodás kimerül a szemét eltakarításában, bozótirtásban, a látogatók által használt utak javítgatásában.
A községben egy látogatóközpontot hoztak létre, ahol többek között II. Rákóczi Ferenc gyermekéveiről lehet többet megtudni, a fejedelem ugyanis a regéci várban töltötte gyermekkora első éveit, itt tanult és ismerkedett meg hazája történelmével. Füzéri vár Kisokos (2022) - Nyitvatartás, árak, parkolás .... A vetítőteremben azt a 3D-s alkotást lehet megnézni, amelyet régészeti és levéltári kutatások alapján készítettek, és a vár három történelmi korszakának virtuális épületrekonstrukcióját mutatja be. A turisztikai információs pont mellett itt büfé, ajándékbolt és kávézó is várja a turistákat. A várhoz vezető utat az újjáépítés előtt alaposan felújították és kiszélesítették, így a minősége alapján akár személyautóval is járható, gyalog pedig egy másfél kilométeres sétát kell megtenni a hegyen a várig.
Szerző: Dömsödi Áron, 29, 1 km 9:20 óra 1 250 m Látványos, igazi hegyvidéki túra a Tokaji-hegység legmagasabb összefüggő hegyhátán. Meglátogatjuk a belső területek vadonját, a fokozottan védett... 89, 4 km 7:10 óra 1 711 m 1 695 m A cím elsősorban várakat ígér – akad is három az útvonalon –, de talán senki nem fogja bánni, hogy gótikus templomok, csendes falvak, sűrű... Szerző: Abelovszky Tamás, 11, 9 km 3:35 óra 222 m 82 m Túránk a Tokaji-hegység egyik legvadregényesebb, leglátványosabb völgyébe kalauzol, a Magoska vulkáni kúpjának oldalába vágódó Arka-patak szurdokába. Szakasz 26 53, 6 km 16:20 óra 1 675 m 1 475 m A Tokaji-hegységbe lépve hazánk egyik kevésbé látogatott, s markánsan kárpáti jellegű hegyvidékén teszünk túrát. Kőgörgeteges patakvölgyek, komor... Mutass mindent
Nyitvatartás A Látogatóközpont címe: 3893 Regéc, Fő út 42. 2021. január, február, március: hétfő-szombat 7. 30-16. 00-ig, vasárnap 9. 00-14. 00-ig 2021. április, május, június, július, augusztus, szeptember, október: hétfő-szombat 7. 30-17. november, december: hétfő-szombat 7. 00-ig
Belépőjegy váltás legkésőbb a zárás előtt fél órával történhet. Felhívjuk kedves Látogatóink figyelmét arra, hogy a vár tartalmas megtekintése több, mint 1 órát vesz igénybe, ennek figyelembevételével váltsák meg jegyeiket. Fizetési módok: Készpénz (HUF); bankkártyás fizetés; OTP SZÉP kártya In fóvonal: 06-30/110-99-63, 06-46/423-015 és tel/fax: 06-46/387-533 e-mail:
A modern génszerkesztés két úttörője, a francia Emmanuelle Charpentier és az amerikai Jennifer Doudna kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint. Az indoklás szerint a két tudós a DNS célzott, rendkívül pontos szerkesztését lehetővé tévő CRISPR/Cas9 "genetikai olló" kifejlesztéséért részesül az elismerésben, amelyet előttük mindössze öt nő kapott meg. Ez az első alkalom, hogy egy tudományos Nobel-díjon kizárólag nők osztoznak. Az általuk kidolgozott eljárás forradalmasította az élettudományokat, hozzájárul a rák elleni új terápiák kidolgozásához és valóra válthatja az örökletes betegségek gyógyításáról szóló álmokat - írták, hozzátéve: a kutatóknak módosítaniuk kell a géneket, ha meg akarják ismerni az élet belső működését. Ez időigényes, nehéz feladat volt, néha lehetetlen is. A CRISPR/Cas9 genetikai ollót használva azonban most már néhány hét alatt meg lehet változtatni az élet kódját. "Hatalmas lehetőségek rejlenek ebben a genetikai eszközben mindnyájunk számára.
A Nobel-békedíjasok között egy szent van (a díj átadásakor nem, csak 2003-ban lett boldoggá avatva): Kalkuttai Teréz anya, akit 1979-ben a szegények, nélkülözők, betegek és árvák közötti emberbaráti tevékenységéért tüntettek ki. A díjazottak három dolgot kapnak: Egy oklevelet, amit svéd és norvég kalligráfusok és grafikusok készítenek. Egy medált Alfred Nobel arcképével, melyet 18 karátos arannyal vonnak be. Egy igazolást a Nobel-díj pénzbeli díjának nagyságáról. A 2021. ÉVI DÍJAZOTTAK Kémiai Nobel-díjat kapott, 1925-ben "a kolloid oldatok heterogén természetének bizonyításáért és a modern kolloidkémiában alapvető fontosságúvá vált módszereiért" Szülei magyar származásúak voltak, de saját magát osztráknak vallotta. Édesapja dr. Adolf Zsigmondy Bécsbe települt magyar fogorvos volt, sok sebészeti műszer feltalálója. Zsigmondy Richárd feltalálta a membránszűrőt (1918) és az ultraszűrőt (1929), melyen baktérium nagyságú részecskéket lehetett egymástól elválasztani. Fiziológiai és Orvostudományi Nobel-díj Ebben a kategóriában Dr. Karikó Katalin is esélyes volt, azonban végül az amerikai David Julius és az Amerikában élő, libanoni születésű Ardem Patapoutian kapja az idei Nobel-díjat ebben a kategóriában.
Szakértők szerint Phraser volt az első, aki 1987-ben felismerte a jelzőproteinben rejlő lehetőségeket. A tudós a nyolcvanas években a massachusettsi Woods Hole Oceanográfiai Intézetben klónozta a proteint, de aztán elfogyott a kutatásra szánt pénz. Amikor évek múlva találkozott Chalfie-vel és Tsiennel, örömmel megosztotta velük az eredményt. Prasher azonban nem tudott tovább dolgozni biokémikusként, a tudós ugyanis családi okok miatt kénytelen volt az alabamai Huntsville-ben maradni. Kutatói állást nem kapott a kisvárosban, és hogy számláit fizethesse, egy helyi Toyota-kereskedő reklámautójával furikázott a városban, óránként tízdolláros bérért. Prasher a lapnak nyilatkozva azt mondta, örül kollégái Nobel-díjának. A három díjazott egyébként saját költségre meghívta Prashert és feleségét a díjátadóra, és beszédükben mindhárman köszönetet mondtak Prashernek. Nem ez volt az egyetlen furcsaság a tavalyi díj körül, kiderült ugyanis, hogy az orvosi, fizikai és kémiai Nobel-díjakat odaítélő bizottságok egyes tagjait a kínai kormány utaztatta.
A kérdés pedig nem is lehetne aktuálisabb, hiszen jövő hétfőn az orvosi Nobel-díjakkal elkezdődik a 2021-es tudományos díjeső. A kémiai Nobel-díjasok bejelentésére szerdán kerül sor. Fotó: Cseke Csilla/MTI/MTVA Mary és Albert Lasker 1945-ben alapított díjat azoknak a tudósoknak az elismerésére, akiknek a biológiai és klinikai kutatásai segítenek az emberi egészség fenntartásában. Karikó és Weismann óriási eredménye, hogy rájöttek, hogyan juttathatják a sejtekbe biztonságosan az egyedi mRNS-t úgy, hogy ne váltsanak ki ártalmas immunválaszt. Természetes formájában a hírvivő RNS információt visz a DNS-től a sejtek riboszómáihoz, ahol az új fehérjék készülnek. Az mRNS vakcinák ugyanezen az elven utasítják a sejteket, hogy speciális proteineket építsenek, a koronavírus elleni oltás például arra veszi rá a sejteket, hogy építsék meg a vírus tüskefehérjéjét, így az immunrendszer megtanulja felismerni a patogént. Ennek a vívmánynak nemcsak a mostani világjárványban van óriási jelentősége, hanem a jövőben is egy sor betegség ellen lesz bevethető.
Weissman, a Pennsylvaniai Egyetem orvosi karának vakcinákra specializálódott immunológusprofesszora már megkezdte a kísérleteket a HIV, a genitális herpesz és az influenza elleni mRNS vakcinákkal. Eközben Karikó a rák és a szklerózis multiplexhez hasonló autoimmun betegségek ellen teszi próbára a technológiát. Weissman laboratóriuma 150 másik laborral dolgozik együtt világszerte, akkora az érdeklődés a technológia iránt. Drew Weissman Fotó: SHARON L. TAFFET/AFP A kutatópáros augusztusban a Columbia Egyetem Louisa Gross Horwitz biológiai és biokémiai díjat is elnyerte, amellyel az orvostudományokban végzett úttörő munkát szokták honorálni. A Rosenstiel-díjat pedig azért kapták meg februárban, mert sorsfordító munkát végeztek az orvostudomány területén. A Lasker-díj 75 éves történetében 95 korábbi nyertes kapott később Nobel-díjat. A 106 Horwitz-díjas közül 51-en lettek utóbb Nobel-díjasok is, míg a 93 Rosenstiel-díjasból 36-an. Arról nem is beszélve, hogy a ChemistryViews magazin szeptemberi szavazásán Karikó lett az egyik legerősebb jelölt a 2021-es kémiai Nobel-díjra.
A krio-elektronmikroszkópiának köszönhetően a biokémia látványos fejlődés előtt áll. A héten még két kategória győzteseit mutatják be. Csütörtökön az irodalmi, pénteken a békedíj, jövő héten, október 9-én pedig a közgazdasági díj nyertesét ismertetik. (Kiemelt kép: Facebook/Nobel Prize)