A vizsgálat során kisméretű, öntapadós elektródákat helyeznek a bőrfelszínre, az így regisztrált görbét az orvos értékeli. A vizsgálattal kimutathatók egyes szívritmuszavarok, kimutatható a közelmúltban vagy régebben lezajlott szívinfarktus, feltárhatók a szív egyéb fontos elektromos jellemzői. Előfordulhat, hogy az orvos 24 órás EKG-monitorozást (Holter-monitorozás) tart szükségesnek; ez egy kisméretű berendezés segítségével történik, melyet a beteg egész nap visel mindennapos tevékenységei közben, otthonában és munkahelyén is. Szívkatéterezés - Gyakori kérdések. Laboratóriumi vizsgálatok A vér vizsgálata alapján fény derülhet olyan állapotokra, melyek előidézhetik vagy súlyosbíthatják a szívelégtelenséget. A laboratóriumban a vérből kimutathatók a vérszegénység jelei, a vese- vagy májfunkció károsodása, meghatározható a nátriuretikus peptidek (BNP) szintje, valamint képet kaphatunk a pajzsmirigy működéséről is. A szívelégtelenség kezelése során fontos rendszeresen ellenőrizni a vér nátrium- és káliumszintjét, valamint a vesefunkciót.
Tisztelt Páciensek! Rendelőinkben személyesen és online is tudjuk fogadni a hozzánk fordulókat. Jelentkezhetnek fóbiák anélkül, hogy kialakulásuk pánikbetegség hez kapcsolódna. Fóbiás félelem bármivel szemben kialakulhat. Leggyakoribbak a pánikbetegségnél leírt fóbia fajták, de léteznek körülírt fóbiás félelmek, melyek egy adott dologra, helyzetre vonatkoznak. A fóbiákat abban az estben tarthatjuk betegségnek, amikor a fóbiás félelem következményei jelentősen befolyásolják az illető vagy környezete életét, többnyire súlyosan nehezítve azt. A speciális fóbiák súlyos eseteinél a fóbia tárgya sokszor hordoz valami olyan jelentést ami a beteg számára más szorongást jelentő dologgal, tudatalatti félelemmel kapcsolódik, így itt a pszichoterápiás kezelés nagyon fontos. Leggyakoribb fóbiák szociális fóbia: más emberek előtt megjelenni, szerepelni. Szívkatéterezés, koszorúérfestés javasolt kardiológusa szerint? Sanitatem. Szakmai sikereket nagymértékben gátolja, szociális kapcsolatokat beszűkíti agorafóbia: félelem olyan helyzetektől, ahonnan nehéz elmenekülni. Tömegben sorban állni, zárt helyen tartózkodni (üzletek, bolt, lift, stb. )
Hivatalos név Kardiális rizikóbecslés A cikk utoljára módosult: 30. 11. 2018. Kardiális rizikóbecslés során értékelésre kerülnek azok a vizsgálati eredmények és egészséget befolyásoló tényezők, amelyek jelzik, hogy a betegnek mekkora esélye van olyan szív és érrendszeri (kardiovaszkuláris) esemény kialakulására, mint például a szívinfarktus vagy a stroke (szélütés). Szívkatéterezés gyakori kérdések vicces. Három kategóriába sorolhatóak az egyének: alacsony, közepes és magas kockázatú csoportba. A legfontosabb tényező talán a beteg saját egészségi állapota, amelyet meghatároz: a kor a családi anamnézis a testsúly a dohányzás a vérnyomás az étrend a sportolás és a fizikai aktivitás és a cukorbetegség Van néhány képalkotó vizsgálat is, amelyet használhatunk a kardiovaszkuláris rizikóbecslés során. A non-invazív vizsgálatok közé tartozik az elektrokardiogram (EKG), vagy a terheléses vizsgálat, másik nevén terheléses EKG. Az invazív vizsgálatok is alkalmasak a kardiovaszkuláris betegség kimutatására, de ezeket általában nem rizikóbecslésre, hanem olyan betegeken végzik, akiknél már tünetek is kialakultak.