Új telefonszámon érhető el Kiskunhalason a központi háziorvosi ügyelet. Ezután a 06-77/744-744-es számon tárcsázható a a Nagy Szeder utcai központi orvosi ügyelet, de pár napig még a régi telefonszám is élni fog.
Ne feledje! Az orvosi ügyelet indokolatlan hívásával másik ember életét veszélyeztetheti!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Több mint 1200 munkatárssal készítjük kiemelkedő színvonalú termékeinket és biztosítjuk szolgáltatásainkat. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít portfóliónk. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
/ Egy szolga röhögött: – A lova, uram! / – Ez most az öregség? – dadogtam hülyén" ( Gondtalanul, valóságháton, 32). A férfikor köszön be e verssel a lírai térbe. Más fénytörésben látni mindent innentől egészen a kötet utolsó verséig, a John Andersen éneké ig, az isten nélküli mennyországba vezető úton. Női és férfi félcipők – Tóth István. De mielőtt a véget mutatná, mint Madách Az ember tragédiájá ban, végigjárja a magányos emberi sors állomásait. A Remény ciklust a hegy tetején kezdi, onnan néz a leendő jövőre a felnőtt férfi, és a legfontosabb történés a felismerés: "hogy lettem én ennyire magányos, / és hogy teljes képtelenség, félreértés, / de ez mégse lesz már soha máshogy" ( Remény, 49). Majd ezt követi a költői ars poetica egyik legmarkánsabb verse, a Kishit, melyben a lírai én újjászületését ünnepli. Minden öröklött családi, társadalmi elvárás lerázása után a saját, független, erős férfihangján szól: "virágozz vadul / tovább, Kishit, / én meg rohanok / újjászületni. / [... ] Sok mindent akarok, / felnőni újra / és gondolkozni is, / ha újra megy majd, / feltámasztani / ami felébredt, / és csalódott arccal / újra meghalt. ]
Nagy a baj, nincs vész! (Kemény István: A királynál) Kemény István: A királynál. Magvető Kiadó, Bp., 2012 Nagy a baj, nincs vész! – jut eszembe, mikor Kemény István A királynál című legújabb verseskötetét olvasom. Nyolcéves fiam mondogatta a minap – talán hallotta, talán ő maga találta ki –, s jót nevetünk a faramuci felkiáltáson. Ez lüktet a fülemben, mikor az író közéleti rosszkedvét rögzítő, a férfikor komorabb oldalát leíró verseit olvasom. Nagy a baj – nincs vész! Az egymásnak ellentmondó megállapítások jól jellemzik a paradox módon gúzsba kötött lírai alany helyzetét. A se vele, se nélküle csapdáját mondja el a versbeli történetek hőse-beszélője, aki vándorlásai során történetének közepéhez ért, és égető szükségét érzi a kimondhatatlan kimondásának, a minden újragondolásának a férfilét metamorfózisokkal kísért állomásain. Az úton levés az egyik fő motívum, amely a beszélőt a lírai térben és időben mozgatja. Ez az elmozdulás már a kötet címadó versében ( A királynál) megtörténik: "[... Fekete istván lova song. ] bár az ellenség táborából jöttem, / ott nőttem fel, ott tanultam, ott voltam / szerelmes és ott a múltam, nem áruló / vagyok mégsem, hanem utazó, vándor, / bölcs és szemtelen" (10).
Az adatok egy szerkesztői elbírálás után bekerülhetnek az adatbázisba, és megjelenhetnek az oldalon. Ha rendszeresen szeretnél megfejtéseket beküldeni, érdemes regisztrálnod magad az oldal tetején lévő "Regisztráció" linkkel, mert a bejelentkezett felhasználóknak nem kell visszaigazoló kódot beírniuk a megfejtés beküldéséhez! Megfejtés: (a rejtvény megfejtendő rubrikái) Meghatározás: (az adott megfejtés definíciója) Írd be a képen látható ellenőrző kódot az alábbi mezőbe: A megfejtés beküldése előtt kérlek ellenőrizd, hogy a megfejtés nem szerepel-e már az oldalon valamilyen formában, mert ebben az esetben nem kerül még egyszer felvitelre! Rejtvények teljes poénja elvi okokból nem kerül be az adatbázisba! Lehetőség szerint kérlek kerüld a triviális megfejtések beküldését, mint pl. fal eleje, helyben áll, ingben van, félig ég stb. Fekete istván lovato. Ezeket egyszerű odafigyeléssel mindenki meg tudja oldani, és mivel több millió verziójuk létezhet, ezért ezek sem kerülnek be az adatbázisba! A rejtvényfejtés története A fejtörők és rébuszok csaknem egyidősek az emberiséggel, azonban az ókori görögök voltak azok, akik a szájhagyomány útján terjedő rejtvényeket először papírra vetették.
Ebben a lírai én megtudja, hogy a nyugdíjas mester, aki saját történeteinek örökre húszéves honvédje, s valamikor katonalovat fűrészelt az éhhalál ellen Szentimreváros lakóinak, meghalt, s ráhagyományozza a történetét, kijelöli a szerepét: "Hogy komp voltam jelen időben, / és átúszni velük jövő időbe, / ennyi lett volna a dolgom – / ez lassan most már kiderül" (34). Önkéntelenül is Ady Endre Komp-ország a jut eszünkbe. Pöli Rejtvényfejtői Segédlete. És nemcsak a szó, de a hazához fűződő írói attitűd is áthallásos Kemény lírájában, egyszerre szereti és ostorozza sajátjait: "és ha embert ölnének, ismerve őket, [... ] egy könnyű viccel, vagy egy halk neölj -jel / a jó pillanatban megállítod / és azt, hogy valaki más bántsa őket / rajtad kívül, azt nem hagyod" ( Lecke, 22). Az egyiptomi csürhé ben mondja ki leglesújtóbb véleményét övéiről, és ugyanakkor felmentést és magyarázatot is szolgáltat a viselkedésre, mely szolganépnek elkerülhetetlenül sajátja akkor is, ha negyvenéves bolyongás után lel hazára: "hogyha / nem az a hitetlen, kisszerű, szolgalelkű, / romlott és rosszkedvű csürhe lennénk, / aminek Egyiptomban születtünk" (43).