2019. december 31., 09:50 1916. december 30-án pompás keretek közepette került sor IV. Károly magyar király és hitvese, Zita királyné koronázására a budai Mátyás-templomban. Ekkor még senki sem sejtette, hogy Magyarország utolsó királyi párját látja a trónra lépni. Fotó: Archívum IV. IV. Károly király koronázása (1916, analitikus változat) - YouTube. Károly üdvözlése Kétség hozzá nem férhet: a legnagyobb látványosság, amit halandó ember szeme a földön láthat, a magyar király koronázása. Ehhez fogható próbatétele az érzékszervek felfogóképességének nincsen" – olvasható az egyik korabeli lapban. IV. Károly és Zita királyné megkoronázása valóban páratlan eseménynek számított, mivel a királyi párt egyazon napon szentelték fel, amire nem volt példa a magyar történelemben (kivétel Ferenc József és Erzsébet királyné koronázása). Habsburg Károly és Zita királyné kisfiával, Ottó trónörökössel 1916. december 27-én érkezett Budapestre. A királyi pártól rendkívüli kitartást és állóképességet igényelt a háromnapos aktus, amely alatt szinte pihenni sem volt idejük.
Maga a koronázás grandiózus szertartása pedig igencsak megerőltető lehetett, ám Károly és hitvese a fáradtság legapróbb jele nélkül állta a hosszú és gazdag programot. A királyi pár díszmagyarban Szent István koronázási palástját a hagyomány szerint Gizella királyné hímezte. Sok száz éven át minden magyar királyné – köztük Erzsébet is – köteles volt a koronázás alkalmával néhány öltést hímezni a szöveten, hogy ezzel is bizonyítsa a háziasságát és az ügyességét. December 28-án Zita királyné az ezeréves hagyományoknak eleget téve öltéseket ejtett a koronázási paláston. Ugyancsak ezen a napon adták át a magyar arisztokrácia nőtagjai az újdonsült királyné számára a díszmagyar öltözéket. A ruhakölteményhez harminc méter atlaszt, a béléshez harminc méter taftot, ugyanennyi flanelt és tizennyolc kilogramm aranyat használtak fel. A bonyolult mintázatú csipkefátyolt az Esterházy hercegi család nőtagjainak hozományából varrták. Tudta? IV. Károly koronázási esküje alatt váratlanul kisütött a nap - Fidelio.hu. A királyi pár és Ottó trónörökös Ottó trónörökösnek egy apródruhát készítettek.
Gyermekét, Ottót trónörökösnek nevelte. Ő maga sohasem mondott le az osztrák és a magyar trónról. Megosztás
A királyt olyan tragikus hősnek tartja, akinek békére törekvő eszméi az őt követő évtizedekben lekerültek a politikai napirendről – éppúgy okozva ezzel veszteséget a magyaroknak, mint egész Közép-Európának. A politikus hangsúlyozta: ma is fontos, hogy a Monarchia tapasztalatai és Károly békéltető, együttműködésre bíztató törekvései tanulságként álljanak előttünk. Végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronázás után pontosan száz évvel, 2016. december 30-án a Mátyás templomban emlékmisét tartanak majd tiszteletére. Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és Habsburg György Gödölle Mátyás kurátori vezetésén Habsburg György nagykövet, IV. Károly unokája beszédében hangsúlyozta: a fiatalon és váratlanul trónörökössé előlépő IV. Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Károly komolyan gondolta feladatát és az általa letett koronázási esküt, amelyhez valóban kötöttnek érezte magát. A korábban katonaként sok helyen szolgálatot teljesítő fiatal uralkodó pontosan tudta, hogy mit jelent a háború az egyes emberre nézve, ezért gondolta úgy: békére van szükség, minden áron, az emberekért.
Hogy mekkora birodalom tartozott az uralkodói címéhez, jól mutatja az alábbi felsorolás egy 1917-es törvénycikkből: "I. Károly Isten kegyelméből Ausztriai császár, Magyarország e néven IV., Apostoli Királya, Cseh, Dalmát, Horvát-Szlavonországok, Galicia, Lodoméria, Ráma, Szerb, Kún és Bolgárországok, úgy Illyria, Jeruzsálem stb. királya, Ausztria főhercege, Toscana és Krakkó nagyhercege, Lotaringia, Salzburg, Steyer, Korontán, Krajna és Bukovina hercege, Erdély nagyfejedelme, Morvai őrgróf, Fel- és Al-Szilézia, Modena, Parma, Piacenza, Guastalla, Osviecim és Zátor, Teschen, Friaul, Raguza és Zára stb. hercege, Habsburg, Tyrol, Kyburg, Göre és Gradiska grófja, Trient és Brixen fejedelme, Fel- és Al-Luzsica s Isztria őrgrófja, Hohenembs, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg stb. grófja, Trieszt, Kattaro és a Szláv őrgrófság ura" (forrás: Wikipédia) Fejléckép: jelenetkép a IV. Károly koronázása (1916) c. archív filmből (Fotó: Filmalap - Filmarchívum)
A Károlyi Mihály vezette népköztársaság rövid idő múlva megbukott, de az őt követő kommunista hatalom sem tudott megbirkózni a vesztes háborút követő társadalmi, gazdasági és az ország szuverenitását fenyegető külpolitikai problémákkal. A Horthy Miklós vezetésével 1919 júniusában Szegeden zászlót bontott Nemzeti Hadseregnek azonban sikerült az antant támogatását megszerezve kiépítenie hatalmát az országban. A kommunisták ellen sikerrel harcoló Nemzeti Hadsereg főparancsnokából, Horthy Miklósból kormányzó lett, és ezzel párhuzamosan a magyar kormány 1920 márciusában az ország államformáját királyságban határozta meg, amelynek élén a kormányzó állt. Így lett Magyarországból király nélküli királyság. A királyság visszaállítása jogilag lehetőséget adott IV. Károlynak a visszatérésre, hiszen a lemondott uralkodó és az őt támogató Habsburg-párti, karlistáknak hívott legitimisták az eckartsaui nyilatkozatot úgy értelmezték, abban Károly csak az államügyek viteléről mondott le, a trónról nem. Károly visszatérését azonban elő kellett készíteni.
Tárlatról tárlatra / KONTAKT Rádió (87, 6 MHz) 2017. február 6. A műsor felépítése: II. Bemutatjuk / Utolsó felvonás. IV. Károly koronázása, Magyar Nemzeti Múzeum A műsor vendége: Gödölle Mátyás történész, a kiállítás kurátora "A Doberdó Hőse". Kratochvil Károly altábornagy, a sokoldalú hazafi – 2017. január 20. - 2017. március 31. Borzalmak tiport országútján... A tábori posta és tartalék távírda szolgálata az első világháborúban – 2015. október 9 - 2017. március 31. Budapest, Várkert Bazár / Déli Paloták (Ybl Miklós tér 2-6. ) Újvilág született II. A háború urai – 2016. november 28. december 31. Pécs, JPM Néprajzi Osztály (Rákóczi út 15. ) Idegen ég alatt. Oroszföldön meggyötörve... / Málenykij Robot 70 – 2016. november 4 - 2017. március 31. Büszke nők Veszprémben – 2016. december 6. - 2017. "Ilyen nagy dolog a Szabadság?... " emigráció - forradalom - művészet – 2016. április 2. Magyar Nemzeti Levéltár, Bécsi kapu tér Nyomot hagytak: Évszázadok, személyiségek, aláírások – 2016. március 15.