Ezért a korábbi tervek leporolása helyett szinte nulláról kell elindítani a gondolkodást arról, hogy milyen közlekedésfejlesztési megoldással lehetne egyszerre javítani a leginkább érintett területen élők életminőségét, és egyben a város egészének közlekedését. Egy 2017-es kormányhatározat nyomán a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) elindította az Aquincumi híd megvalósíthatósági tanulmányának készítését. Hétköznapokon megindult a forgalom az Északi összekötő vasúti hídon. A megvalósíthatósági tanulmány és az első lakossági kérdőív arra keresi a választ, hogy milyen közlekedési kapcsolatok fejlesztésére van szükség ahhoz, hogy térségben lakók könnyebben, a kerülőutak csökkentésével elérjék a számukra fontos úticélokat, ugyanakkor a gépjárműforgalomból adódó terhelés ne haladja meg a híd által nyújtott előnyöket. A tervezéshez nélkülözhetetlen a budapestiek véleményének közvetlen megismerése is. " A kérdőív célja, hogy a tervezők megismerhessék az érintett lakosság mindennapos közlekedési igényeit, problémáit, a várható konfliktuspontokat, amelyeket a tervezés során kezelni szükséges ahhoz, hogy a könnyebb közlekedés és a nyugodt, élhető városi környezet igényei egyszerre érvényesüljenek.
Pedig Kossuth Lajos már építése közben, 1842-ben javasolta, hogy Széchenyiről nevezzék el. Egészen 1915-ig a Széchenyi Lánchídnak tulajdonképp nem volt neve (Fotó: Both Balázs/) A millennium környékén, 1895-1896-tól egész mozgalom bontakozott ki a híd átnevezésére, és a következő évtizedben számos beadvánnyal, javaslattal, petícióval bombázták különböző szervezetek a kormányt. Ám az akkor hajthatatlan volt, a Pénzügyminisztérium, a híd kezelője így reagált az Építő Ipar 1906. január 28-i száma szerint: "[…] a híd elnevezését megváltoztatni a gróf Széchenyi István emléke iránti nagy kegyelet dacára sem találta célszerűnek, minthogy a híd mai elnevezése alatt szerepel törvénykönyveinkben, ezen a néven ismeretes az egész világon, ily cím alatt ismertetik azt a szakkönyvek és ekkép az egy félszázadoknál öregebb elnevezés megváltoztatása kétségtelenül csak zavart idézhetne elő. SPECIÁLTERV Építőmérnöki Kft.. " A kormány álláspontja 1915-re megváltozott, az átkelő akkori újjáépítésekor elnevezte Széchenyi Lánchídnak. Igaz, a minisztérium 1906-os jóslata valóra vált, hiába telt el azóta 106 év, a hivatalos iratokon kívül senki sem használja a Széchenyi elnevezést.
Ennek eredményeként a szerelvények jelenlegi áthaladási sebessége emelkedni fog, így a vonal és a híd rekonstrukcióját követően a vonatok menetideje csökken, ezzel is biztosítva, a gyorsabb eljutási lehetőséget. A változásból adódó kellemetlenségekért az utazóközönség szíves megértését kérjük!
A MÁV ennek nyomán írt ki tervpályázatot 1909-ben, amire a kilenc ajánlat közül a legolcsóbbat választották, ez a Fischer Henrik és Fia nevű cég ajánlata volt. A munka 1910 végéig tartott, közben Kölber Ernő MÁV-főtanácsos irányításával a híd vasszerkezetét "házon belül" megtervezték, majd le is gyártatták. A szerelési munkálatok 1911 elején elkezdődtek, de csak 1913 novemberében került sor az új híd próbaterhelésére, amit már igazi mozdonyokkal és teherkocsikkal végeztek. A híd egyik vágányát november 18-án, a másikat egy héttel később adták át a forgalomnak. Északi összekötő hidayah. A MÁV azt tervezte, hogy a régi híd helyére is egy hasonlót építenek, a vasútvonalat pedig négy vágányúra bővítik, sőt az is felmerült, hogy a régi hídon beindul a villamosközlekedés, de ezeket az elképzeléseket meghiúsította a világháború, és az 1877-ben átadott hidat inkább lebontották. Ideiglenes, állandó A másodjára épült összekötő vasúti híd ugyanúgy a következő világháború áldozatává vált, mint az összes budapesti Duna-híd, a visszavonuló németek 1944 szilveszterén robbantották fel.
A társaság árbevételének ma már a 97 százaléka származik külföldről, ebből is 35 százalék az Egyesült Államokból. A gyártás 70 százalékban Magyarországon történik, a munkatársaik száma pedig megközelíti a 140 főt. Mondhatjuk, hogy a Nanushka hazánk legismertebb exportcikke lett. Elképesztő eredmény ez a nemzetközi divatiparban. Mindössze három év alatt hússzoros volt a növekedés! Interjú Sándor Szandrával, a Nanushka alapítójával. Szerencsés találkozás volt Baldaszti Péter és Sándor Szandra kapcsolata; ők nem csupán az üzletben, hanem a magánéletben is egy párt alkotnak. A közgazdasági végzettségű Péter értette, mire van szükségük a befektetőknek, így könnyen megtalálták a hangot az új tulajdonossal, a GB & Partners-szel is. "Ez azért hosszú tárgyalási folyamat volt – hangsúlyozta Gubicza Ágoston, az alapkezelő többségi tulajdonosa, a Nanushka igazgatósági tagja. De mi Szandrában és Péterben nagyon erős szakmai partnerekre és szövetségesekre találtunk ahhoz, hogy valóban megújítsuk s új növekedési alapokra helyezzük a vállalatot. Inspiráljuk, támogatjuk egymást, és sokat tanulunk a másiktól.
Asset 4 Asset 1 Sándor Szandra Sándor Szandra - Nanushka (31), a Nanushka divattervezője Következetesen, kompromisszumok nélkül világszínvonalat képvisel – így ajánlották figyelmünkbe Sándor Szandrát, akinek divattervező cége, a Nanushka tavaly bekerült a PortfoLion befektetési portfoliojába, cége pedig egy év alatt 400 százalékkal növelte a külföldi kiskereskedőinek számát. A márkanév Sándor Szandra gyerekkori beceneve, és 2004-ben azután alapította azonos nevű cégét, hogy visszatért Angliából, ahol a London College of Fashionben tanult divattervezést. Azt mondják, hogy elképesztően elszánt, óriási teherbírása és fegyelme van, amikor a tervezésről van szó. Mikor döntötte el, hogy divattervezéssel akar foglalkozni? 17 éves koromban. Ki a példaképe? Kik inspirálták? Konkrét példaképem nincs, de nagyra tartom Isabel Marant, Phillip Lim és Alexander Wang munkáit is. Mit jelent a kreativitás? Az emberben lévő alkímiai műhelyt, ahol különböző inspirációk a saját szűrőnkön keresztül átalakulnak, és ezáltal egy megújult értelmezést és alakot kapnak.
Ennek eredményét úgy mutatta be, hogy míg tavalyig inkább a lehetőségek találták meg őket, most már "saját maguk kormányozzák a hajót a nekik tetsző irányba". Újabb Jeremie-s divatcég A PortfoLion Zrt. után a Jeremie program második körében a Veres Tibor tulajdonában lévő Venturio Kockázati Tőkealapkezelő Zrt. is a divatiparba fektetett. A kiszemelt label a USE Unused divatmárka, melyet közös diplomakollekcióval 2004-ben indított a Füzes Eszter, Godena-Juhász Attila, Tóth András-trió. A Venturio a befektetést arra szeretné felhasználni, hogy az elkövetkezendő két év alatt Nyugat-Európában és Amerikában is ismert márkává váljanak.