Seregi János, a Magyar Természetjáró Szövetség elnökhelyettese szerint ezzel a beruházással olyan generációt tudnak nevelni, akik számára a természet szeretete és védelme belső igény lesz, egy magától értetődő feladat. Erdő Háza Ökoturisztikai Látogatóközpont és Vadaspark - Részletek - Sopron Régió. Fotó: Fekete István Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség turizmus szakmai igazgatója arról beszélt, hogy hazánk turisztikai kínálata a következő években teljesen meg fog újulni. Részletezte, hogy a cél az volt, hogy a turisztikai térségekben frissített kínálattal várják a belföldi és külföldi vendégeket a járványt követően, és ennek egyik "fontos ékköve" az Erdő Háza látogatóközpont. Kitért arra is, hogy a járvány időszakában felértékelődtek idehaza a szabadidő aktív eltöltésének a lehetőségei. Részletezte, hogy a gyalogos, kerékpáros túrák és szolgáltatások iránt megnőtt a kereslet, így fontos, hogy az aktív és ökoturisztikai szolgáltatásokat, létesítményeket hálózatba lehessen kapcsolni, hogy a vendégek ne csak egy lokális célpontot vegyenek igénybe.
Mintegy félmilliárd forintból valósult meg az Erdő Háza ökoturisztikai látogatóközpont a Soproni Parkerdőben, amely természetvédelmi, egészségvédelmi, rekreációs és ismeretszerzési lehetőséget biztosít a látogatók számára. Turizmus Online - Ökorturisztikai látogatóközpont nyílt a Soproni Parkerdőben. Nagy István agrárminiszter az átadó ünnepségen kiemelte, hogy a Tanulmányi Erdőgazdaság (TAEG) Zrt. a Magyar Természetjáró Szövetséggel és a Magyar Turisztikai Ügynökséggel együttműködésben olyan látogatóközpontot alakított ki, amely a fenntartható turizmus minőségi fejlesztéséhez is hozzájárul. A bemutatóterem, a hazai fajokat felvonultató vadaspark és az oktató programok új szemléletmódot képviselnek, mert az erdő egészének szolgáltatásait mutatják be – mondta, hozzátéve, hogy ebben az egységben kell az erdőkre tekinteni, mint legfontosabb természeti erőforrásra. Nagy István felidézte, hogy az AM alá tartozó erdőgazdaságok és nemzeti parkok a 2021 óta tartó fejlesztéseknek köszönhetően évente mintegy ötmillió látogatót fogadnak a kiépített létesítményekben, további több tízmillió alkalommal pedig egészséges környezetet kínálnak sétákhoz, kiránduláshoz és túrákhoz.
Mintegy félmilliárd forintból valósult meg az Erdő Háza ökoturisztikai látogatóközpont a Soproni Parkerdőben, amely természetvédelmi, egészségvédelmi, rekreációs és ismeretszerzési lehetőséget biztosít a látogatók számára - mondta Nagy István agrárminiszter pénteken az átadó ünnepségen a Muck-magaslaton. Új erdei látogatóközpont nyílt az Alpokalján. Nagy István kiemelte, hogy a Tanulmányi Erdőgazdaság (TAEG) Zrt. a Magyar Természetjáró Szövetséggel és a Magyar Turisztikai Ügynökséggel együttműködésben olyan látogatóközpontot alakított ki, amely a fenntartható turizmus minőségi fejlesztéséhez is hozzájárul. A bemutatóterem, a hazai fajokat felvonultató vadaspark és az oktató programok új szemléletmódot képviselnek, mert az erdő egészének szolgáltatásait mutatják be - mondta, hozzátéve, hogy ebben az egységben kell az erdőkre tekinteni, mint legfontosabb természeti erőforrásra. Fotó: Fekete István Az agrárminiszter szerint ma idehaza az átalakuló és megújuló Soproni Egyetem áll a legközelebb ahhoz az oktatási szemlélethez, amely hozzájárulhat az ember és a természet közti harmónia ismételt megteremtéséhez, mert a fenntarthatóság gondolata köré új tudásközpont szerveződik.
ATölgyes-mocsár és két kereszteződés után egy rövid lejtővel elérjük a K jelzést, amin balra fordulunk. 700 méter múlva az aszfaltos Récényi úton jobbra térünk, és egy rövid sétával érjük el a 2021 őszén átadott Erdő Háza Ökoturisztikai Látogatóközpontot a Muck-háznál, vagy is a Muck-határőrörs egykori helyén. Az erdei élményeket magába sűrítő, interaktív bemutatóterem kiállítása abban a pillanatban magába szippant bennünket a tárlat, hogy becsukódik mögöttünk az ajtó. Egy erdőrészletbe csöppenünk, amelynek minden szegletében izgalmas látnivalók bújnak meg. A kiállítótérben a család apraja-nagyjára kalandok várnak, játszva tanulhatunk a bennünket körülvevő erdei világról. A kifutón a hazai erdei vadfajok élő "klasszikusait" ismerhetjük meg szinte testközelből. Innen visszatérünk a sorompóval lezárt kavicsos úthoz, és jobbra kanyarodunk rajta a Z jelzést követve, ami az egykori műszaki határzár (vasfüggöny) nyomvonalán halad, majd a vadkerítés túlsó végénél balra kanyarodik. Az elegyes erdőben hamarosan jobbra fordulunk, és egy sűrű fenyvesben jutunk el a Ferenc-forráshoz.
A fejlesztés részeként egy információs pont és jegyiroda, vendéglátóegységgel kiegészülve nyújt számos, a térségben található attrakciókról turisztikai információt, több jármódban válnak elérhetővé garantált túrák, a legkiválóbb turisztikai szolgáltatókkal való együttműködés jegyében. Az épületből egy impozáns fahídon juthatnak el a látogatók a vadasparkba. A tervek szerint bemutatásra kerülnek itt a vadászható nagyvadfajaink (őz, gímszarvas, dámszarvas, muflon és vaddisznó), valamint néhány, a területen élő apróvadfaj is. Az irodai egységek és az állatok takarmányozását biztosító tároló közösen alkotják a főépülettel a komplexum épületegységét. A látogatók további kényelmét szolgálják majd a kerékpáros-autós és buszos parkolóhelyek, valamint a teljes körű akadálymentesség. Az épületek teljes önellátó mivolta példaként jár el a felnövekvő nemzedék előtt. A beruházással mind Sopron városa, mind az erdőgazdaság egy újabb kiemelkedő állomásához ért el az aktív turisztikai hálózat fejlesztésében.
Különösen ebben a szomorkás, téli időben, olyan érzése van az embernek, mintha megállt volna az idő. 5 / 33 Fotó: Pálvölgyi Krisztina 6 / 33 Fotó: Pálvölgyi Krisztina A település egymástól távolabb eső, 16 kisebb-nagyobb telepből áll. Ezek a telepek az egykori bánya aknái köré épültek. Szerettünk volna benézni a Bányászati Emlékházba, de az ilyenkor télen már nincs nyitva. A kis fehér falú épület 1840-ben épült, és az első gőzgépes szállítóakna gépháza volt. 7 / 33 A Bányászati Emlékházat ezúttal csak kívülről láttuk Fotó: Pálvölgyi Krisztina Brennbergbánya a 2. világháború vége felé két okból is fontos hely lett. 1944 végén itt húzta meg magát egy ideig Szálasi, egy bunkerben az Óbrennbergi út mellett, amit a bányaigazgatóság eredetileg a lakosság számára vájt a hegyoldalba. 1945 elején pedig itt időzött három hónapig az az aranyvonat is, amin a menekülő nyilasok a magyar államtól és a holokauszt áldozataitól megszerzett értékeket akarták kimenekíteni a Német Birodalomba. A vonatot később Salzburgnál tartóztatták fel a szövetségesek.
Kapcsolódó