Legalább annyi kérdést ébreszt, mint amennyire választ ad a kórházak központosított internetes várólistája, amit néhány napja a nagyközönség is böngészhet az egészségbiztosító honlapján (). A három fő menüpont segítségével elvben egyébként bárki megtudhatná, hogy az adott kórházban mikor kerül sorra, csakhogy a helyzet az, hogy a listának nincs túl sok köze a valósághoz. Ez a hiányosság egyébként a böngészéséből is meglehetősen gyorsan kiderül. Az "utolsó tervezett műtét időpontja" rubrika alapján például több olyan kórház is van, ahol egy hónapja vagy két hete egyetlen műtétet sem végeztek, miközben bőven van várakozó betegük. Hogy pontosan mi történt az ilyen intézményben, a legutolsó, a hetekkel ezelőtt elvégzett műtét óta, azt csak találgatni lehet: talán elfogyott a műtéti keret, de az is lehet, hogy fölmondott a sebész, és azóta nem találtak másikat. Óriásit nőttek a kórházi várólisták - HáziPatika. (Erre az egészségbiztosító sajtóosztálya sem tudott magyarázattal szolgálni. ) Vannak más furcsaságok is: e lista szerint például a Kecskeméti Megyei Kórházban hiába nincs várakozási idő a csípőprotézis-műtétre, mégis van 153 sorban álló betegük.
Ez esetben a beteg az ellátást az igénybevételére történő alkalmasság orvosi vizsgálattal történő megállapítását követő - a várólistán elfoglalt helye szerinti - lehető legkorábbi időpontban kapja meg. A halasztás a beteg intézményi várólistán elfoglalt helyét kedvezőtlenül nem módosíthatja, amennyiben azonban annak szakmai feltételei fennállnak, az adott beavatkozás más - az intézményi várólistán lévő soron következő - betegnél is elvégezhető. A beteg alkalmasságát az ellátás igénybevételére a kezelőorvos jelzi a várólistát vezető személynek, aki az értesítést követően a kezelőorvossal egyeztetve megjelöli az új időpontot. Amennyiben az intézményi várólistán szereplő beteg állapota miatt a beteg ellátása - az ellátás várható időpontját megelőzőn - azonnal szükséges, a beteg a várólista sorrendtől függetlenül igénybe veheti az ellátást. A beteg legkésőbb az ellátás várható időpontját megelőző 5. A pandémia a várólistákat is eltorzította | Weborvos.hu. napig kezdeményezheti az intézményi várólista vezetéséért felelős személynél, illetve az intézményi várólista kezelését végző személynél az ellátás várható időpontjának későbbi időpontra történő halasztását, amennyiben a halasztás nem a beteg állapotában bekövetkezett változás miatt szükséges.
A várakozási idő 0-1127 nap között alakul, vagyis akár több mint három évig kell türelmesnek lenni ahhoz, hogy a műtét megtörténjen. Szintén nagyon hosszú a várólista a térd- és csípőprotézis műtétek esetében, utóbbira 6529-en várakoznak, előbbire 7700-an. Csípőprotézis esetében a maximum várakozási idő hat és fél év is lehet, térdprotézisnél pedig több mint nyolc év. További részletek a cikkben.
A fotó illusztráció, forrás: Getty Images Megnövekedett kereslet, megnövekedett bevétel Az ellátási oldalon a járvány új lehetőségeket is teremtett a magánszektornak, hiszen az állami ellátást annyira leterheli a koronavírusos betegek gyógyítása, hogy számos területen - egyes járóbeteg-ellátásokban, képalkotó diagnosztikai vizsgálatokban, elektív műtétekben, illetve poszt-COVID-kivizsgálásokban - egyre nagyobb teret nyernek a privát szolgáltatók. A megnövekedett kereslet a bevételeken is érzékelhető, amit Rékassy Balázs egészségügyi szakközgazdász is megerősít. Csípőprotézis várólista kecskemét nyitvatartás. Mint mondja, "korábban csak 15-20 ezer forintos vizitekre jöttek el az emberek, vagy esetleg az 1-2 százezer forintos, egynapos sebészeti műtétekre, ma már egyrészt a (kontrollvizsgálat) vizitdíj inkább a 20-30 ezer forintos kategória, másrészt soha nem látott mértékben nőnek a műtéti beavatkozások számai a magánegészségügyi intézményekben". Nincs motiváció Rékassy felhívta a figyelmet arra, hogy ugyan az orvostársadalom nyugodtabban végzi munkáját a fizetésemelést követően, azonban a munkahelyi motiváció csökken.
A várból gyönyörködhetünk a Kvarner-öböl és Rijeka kikötőjének panorámájában. A vár közelében áll a Trsati Szűzanya temploma és a hozzá kapcsolódó, fogadalmi ajándékokkal telezsúfolt kápolna is. Az egyik legismertebb horvát zarándokhelyhez 561 lépcső vezet a városból, a zarándokok ezen keresztül érkeznek a Trsatra. A horvátországi tüzek miatt kialakult helyzetre figyelmeztetett a KKM - belfold.ma.hu. Rijeka központjában az egykori magyar kikötőváros, Fiume emlékeivel ismerkedünk, sétálunk a Korzón és a kikötőben, valamint a piacot is útba ejtjük. Továbbutazunk Opatijába, a Monarchia nemessége és Ferenc József császár által kedvelt tengerparti üdülőhelyre, ahol kellemes sétát tehetünk a Lungomare sétányon, Abbázia elegáns villái és szállodái árnyékában, strandolhatunk a kristálytiszta Slatina strandján és megpihenhetünk az egykori botanikus kert fái alatt. Strandolásra, napozásra is lehetőséget ad a délután, majd vacsora előtt visszatérünk a szállodánkhoz a Krk-szigetre. 5. nap - Strandolás Reggeli után még egyszer belevethetjük magunkat a szállásunkhoz közel eső partszakasz hullámaiba, ugyanis csak dél körül indulunk vissza Magyarországra.
Természetesen nem okozunk nekik csalódást és megetetjük őket. A hajókirándulás végén Krk óvárosát fedezzük fel. A sziget "fővárosa" középkori jellegével még ma is egy erődítmény, amelyet teljesen körbevesznek a város vastag falai, megmaradtak városkapui és a XII. századi Frangepán erőd masszív tornyai. A város kővel burkolt utcái és terei egyik ámulatból a másikba ejtik az embert: több érdekesség is megtekinthető, a Frangepán erőd maradványai mellett a Mária mennybevitelének szentelt katedrális. Városnézésünk során a hangulatos kikötőbe is ellátogatunk, nézelődünk a számos bolt kirakata előtt és a szabadidőben megpihenhetünk valamelyik bájos étterem teraszán egy finom ebédet is elfogyaszthatunk. A program után autóbuszunkkal vidáman térünk vissza szálláshelyünkre. 4. nap - Városnézés és fűrdőzés a Monarchia hangulatában (Rijeka, Opatija) Fakultatív programunk keretében elhagyjuk a Krk-szigetet és először Rijekába látogatunk. Autóbuszunkkal Trsat várához látogatunk, ahol már a római korban állt erődítmény, majd a Frangepánok építették a ma is álló várfalakat.
Pórul járhatnak azok a magyarok, akik csupán a postai úton megküldött védettségi igazolványt viszik magukkal a horvátországi nyaralásra, mert ez kevés lesz a határátlépéshez – derül ki a konzuli szolgálat szerdai tájékoztatásából. Ez alapján a Horvátországba történő beutazás magyar védettségi igazolvánnyal csak akkor lehetséges, ha a beutazó bemutatja a védettséget igazoló kártyát és a papíralapú oltási igazolványát. A magyar–horvát határ átlépése csak a második oltás után 14 nappal lehetséges. Ez az a lap, amin mindkét oltás időpontját jelölik, és az oltó- vagy a háziorvos adja át, miután beadta az oltást. Érdekesség az ügyben, hogy az oltottságot igazoló, érvényes védettségi igazolvány tulajdonosa ugyanolyan jogokat élvez, és ugyanazokat a szolgáltatásokat veheti igénybe, mint a horvát védettségi igazolvány birtokosai. Ugyanez a helyzet, ha Montenegróba utazna, ugyanis nem fog messzire jutni, ha nem viszi magával a plasztik mellett a papírt is. A konzuli szolgálat honlapja szerint az oltottak számára akkor lehetséges a beutazás, ha rendelkezésre áll, ugyanis ott azt kell igazolni, a határ átlépése előtt legalább 7 nappal korábban megkapta a megfelelő adagot az oltásokból.