Ebben az esetben pedig a nemzetközi összehasonlítás már nagyon drámai eredményhez vezet, a százezer lakosra jutó, 14 napos kumulatív halálozásban Magyarország ugyanis az EU/EGT tagállamok között a 3. legrosszabb eredményt mutatta Csehország és Belgium után október végén. Covid-halálozás: valóban Magyarország vezeti a listát?. Négy, kockázatot jelző indikátorból négy rossz A fertőzési láncok megszakítása és korlátozó intézkedések nélkül a koronavírus reprodukciós rátája (R) - ez a szám mutatja, hogy egy fertőzött hány embernek adhatja át a vírust - 2, 5 - 3 lehet. Augusztus végén, a közösségi terjedés beindulásakor ez az R szám 2, 2-n állt. Jakab Ferenc virológus az MTA-n tartott szerdai előadását követő kérdésekre válaszolva most 2 - 2, 5 -es reprodukciós rátáról beszélt. Minden arra utal, hogy az exponenciális gyorsulás mellett még messze vagyunk a csúcstól, ráadásul a fertőzés most már az összes korosztályban nyílegyenesen tör fölfelé. Az ECDC kockázatértékelése szerint komoly aggodalomra okot adó járványügyi helyzetű ország az, amelyre a szervezet négy indikátora közül legalább kettő igaz.
Ausztria számai viszont elég riasztóak: két hét alatt 14-ről 655-re ugrott a fertőzöttek száma (a fenti grafikonon a március 13-i adatok a legfrissebbek, azóta is meredeken emelkedik a görbe). Csak egyetlen halálos áldozat van; a magyarnál sokkal robusztusabb osztrák egészségügy még állja a sarat.
A hivatalosan regisztrált esetek háromszorosa, tehát akár 18 milliónál is több lehet a COVID-19-ben elhunytak valós száma világszerte - állítja egy új kutatás. A koronavírus-járvány számlájára írható halálesetek egy részét maga a fertőzés, a többit pedig az ahhoz kapcsolódó szövődmények okozták. Mint ismert, a koronavírus-fertőzés súlyosbíthatja a már meglévő, más egészségügyi problémákat is, például a szív- vagy tüdőbetegséget. Egy új kutatás szerint azonban az eddig hivatalosan regisztrált, 6 milliós halálozási adat közel sem felel meg a valóságnak. Mennyien halhattak meg valójában? A Washingtoni Egyetem 191 országban és térségben vizsgálta a valóságos globális halálozási adatokat. Tragikus március: Magyarországot sújtotta legjobban a harmadik hullám a térségben - Privátbankár.hu. Arra voltak kíváncsiak, hogy az elmúlt években mennyivel többen haltak meg a világjárvány kitörése előtti időszakhoz viszonyítva. Az úgynevezett többlethalálozás kiszámításához a kutatók különböző kormányzati honlapokon, a World Mortality Database, a Human Mortality Database és az Európai Statisztikai Hivatal oldalain gyűjtöttek adatokat.
A Washingtoni Egyetem adatai szerint azonban a tényleges szám 460, azaz 100 ezer lakosra kivetítve tizenhétszer nagyobb az eltérés a regisztrált és becsült adatok között. Ez az eltérés, azaz szorzó Azerbajdzsán és Kazahsztán esetében 14, 5, Albánia esetében 6, Oroszország esetében megint csak több mint 5, Ukrajna és Románia esetében 3. A magyar helyzetkép A mortalitási ráta hivatalos és becsült adatai között a legkisebb az eltérés Magyarországon, ahol a szorzó csupán 1, 3. Ez azt jelenti, hogy a Washingtoni Egyetem tanulmánya szerint 34 százalékkal nagyobb az elhalálozási arány a hivatalosnál. Ezzel a becsléssel Magyarország a dobogós helyezésről lecsúszott a 16. Brit tudósok: háromszor több lehetett a Covid-19-ben elhunytak száma - Napi.hu. pozícióra. A hivatalos adatok sok más országnál jobban tükrözik a valóságot. Többen haltak meg a hivatalos statisztikánál A szakértők egyetértenek abban, hogy a koronavírushoz köthető halálesetekről szóló hivatalos jelentések alulbecsülik a járvány halálos áldozatainak tényleges számát. Egyes országokban csak a kórházakban bekövetkezett haláleseteket regisztrálják, vagy csak azokat, amikor a betegről bebizonyosodik, hogy fertőzött.
18 milliónál is több lehet a COVID-19-ben elhunytak valós száma. A kép illusztráció, forrása: Getty Images A becslések szerint a többlethalálozás aránya országonként és régiónként drámai mértékben változott, de a tanulmányban kiszámított átfogó globális arány alapján minden százezer emberre 120 halálozás esett. A számítás szerint a 2020 eleje és 2021 vége közötti két évben mintegy 18, 2 millió haláleset következett be a COVID-19 miatt - ez háromszor annyi, mint a ténylegesen regisztrált, 6 millió körüli szám. Hol a legmagasabb a halálozási arány? Sok a koronavírus-fertőzött a menekültek között. A kutatás szerint a legmagasabb halálozási arányok Latin-Amerikában, Európában és a Szaharától délre fekvő afrikai országok alacsonyabb jövedelmű országaiban voltak. De a halálozások száma néhány magas jövedelmű országban, például Olaszországban és az Egyesült Államok egyes részein is meglehetősen magas volt. A legmagasabb becsült többlethalálozási arányú öt ország Bolívia, Bulgária, Szváziföld, Észak-Macedónia és Lesotho.
Néhány országban – köztük Japánban, Egyiptomban és több közép-ázsiai országban – a tanulmány szerint a halálesetek valós száma több mint tízszerese a bejelentett adatoknak. Hol haltak meg a legtöbben a járvány következtében? A tanulmányt két táblázatban foglalták össze. Az elsőben azt mutatták ki, hogy mekkora a különbség a regisztrált és a tényleges elhalálozások között abban a 20 országban, ahol a legtöbb áldozatot követelte a járvány. Az "eltérés" oszlop a regisztrált és becsült túlhalálozás különbségének a szorzója. Oroszországban például ötször nagyobb a koronavírus áldozatainak száma a hivatalosnál, Japánban tízszeres, Egyiptomban több mint tizenkétszeres az eltérés. Kazahsztán pedig még ennél is jobban alulbecsülte az áldozatok számát: tizennégy és félszer többen haltak meg az állam által regisztrált adatokhoz képest; 5620 helyett 81 696-an.
A pályázatokat elektronikus úton kell benyújtani a Belügyi Tudományos Tanács online pályázati felületén, legkésőbb 2020. október 1-én 24:00 óráig. A pályázatokat 2020. november 15-ig bírálják el. A tartalmi és formai követelmények, az elbírálás szempontjai és menete részletesen olvashatók a pályázati kiírásban. A beérkező tanulmányok közül a bíráló bizottság témánként az első három helyezettet pénzjutalomban részesíti, valamint különdíjat adományozhat. A díjak átadására a Belügyi Tudományos Tanácsnak az MTÜ 2020 belügyi fejezet ünnepi zárásaként megrendezett ülésén kerül sor. Belügyi tudományos tanács. További információ e-mailben kérhető Sabjanics Istvántól, a Belügyi Tudományos Tanács titkárától kérhető e-mailben.
Női Gimig-Index 2022: női igazgató nincs a TOP10 gimnáziumban #O36 A gimnáziumigazgatók a középiskolai intézmények első számú felelős vezetői és képviselői. A Női Gimig-Index (= Női Gimnáziumigazgatók Index, NGII) az első tíz* legkiválóbb gimnázium igazgatói vagy igazgatóhelyettesei között a nők és a férfiak száma alapján került összeállításra a Nőtárs Alapítvány által első alkalommal 2022. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM. januárban. A Női Gimig-Index 2022 értéke 13/25. Ami azt mutatja, hogy a TOP10 gimnáziumban 13 női igazgatóra vagy igazgatóhelyettesre 25 férfi jut (34% női arány). Az egyes gimnáziumok között jelentősek a különbségek. Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium az egyetlen, ahol a női vezetőkből több van: 3 női és 2 férfi igazgató/-helyettes dolgozik ebben az intézményben (60% arány).
2022. március 31., csütörtök 14:33 PÁLYÁZAT Országos Vízügyi Főigazgatóság TÉRINFORMATIKUS (Térinformatikai és geodéziai referens) munkakör betöltésére A pályázat benyújtásának határideje: 2022. április 30. A pályázat elbírálásának határideje: 2022. május 01. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt. ) 20/A. Hírek › BELÜGYMINISZTÉRIUM ORSZÁGOS KATASZTRÓFAVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG. §-nak megfelelően pályázatot hirdet Geodéziai és térinformatikai referens munkakör határozatlan időre, 4 hónapos próbaidővel történő betöltésére. Tevékenységét az Műszaki Téradat Szolgáltató Főosztály, Térinformatikai Osztály osztályvezetőjének közvetlen alárendeltségében végzi. Foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő Munkavégzés helye: 1012 Budapest, Márvány utca 1/D. A munkakörbe tartozó feladatok: Végrehajtja a Térinformatikai Osztály feladatköréhez kapcsolódó feladatokat. Ennek keretében: A vízügyi ágazat térinformatikai feladatainak ellátása; A vízügyi ágazat geodéziai, távérzékelési tervének összefogása; Téradatbázisok menedzselése, téradatok szerkesztése; Webtérképek készítése; Térképek előállítása bármely eszközre, papír alapra, vagy egyéb tájékoztatási célra; Vízügyi adatok központi kezelése (tér és leíró); Adatszolgáltatások ellátása; Részvétel a téradatokkal kapcsolatos eljárási rendek, szabályzatok kidolgozásában; A geodéziai feladatokkal kapcsolatos elemzések készítése, kérdések megválaszolása.
Slide Az OIF pályázati felhívása Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, valamint az OIF Tudományos Tanács közös pályázatot hirdet olyan pályamunkák elkészítésére, melyek a legális és illegális migráció, illetve a menekültügy történetével, aktuális kérdéseivel, valamint problémáival foglalkoznak. Slide Publikálási lehetőség a megújult Rendvédelem folyóiratban A Rendvédelem online folyóirat megújult formában várja a belügyi ágazatokra és a rendvédelmi területre vonatkozó, ezen területeket érintő gyakorlatorientált, tudományos igényű kéziratok beérkezését. A kéziratok lehetnek tanulmányok, kutatási jelentések, elméleti elemzések vagy átfogó, szintetizáló tudományos munkák, konferenciaelőadások publikációi, a rendészettudomány területén meghirdetett pályázatok helyezettjeinek pályamunkái. Kormányzat - Belügyminisztérium - Közigazgatási Államtitkárság - Hírek. A megjelent cikkek DOI azonosítót kapnak, valamint felkerülnek az MTMT adatbázisba.
Egy összegben hathavi fizetésüket kapnák meg a rendvédelmi dolgozók 2022 elején úgynevezett fegyverpénz gyanánt – írja a a Belügyi Érdekegyeztető Tanács (BÉT) és a Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács (RÉT) üléseinek jegyzőkönyve alapján. Ha a kifizetés megtörténik, akkor mintegy 900 ezer és 2 millió forint közötti összeget kapnának az illetékesek. Arról már korábban az MTI is beszámolt, hogy a Belügyminisztérium megkezdte a hivatásos állományban lévőknek juttatandó "fegyverpénz" kifizetésének kidolgozását és a vonatkozó jogszabályok módosításának előkészítését. Ehhez megtartották a munkáltatói és a munkavállalói oldal képviselőinek részvételével a konzultatív fórumot a Belügyminisztériumban. A kormány ugyanis biztosítja a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló állománynak a jövő év elején a háromévente adható hathavi rendvédelmi szolgálati juttatást, az úgynevezett "fegyverpénzt", amennyiben a gazdaság növekedése az idén meghaladja az 5, 5 százalékot. Az intézkedés az előzetes számítások szerint 178, 1 milliárd forint költségvetési forrást igényel.