Később elnyerte az esztergomi érsek, Várday Pál bizalmát, aki 1545-ben kinevezte a drégelyi uradalom és vadászkastély élére, megbízva az utóbbi várrá alakításával. Szondinak nem volt könnyű dolga. A török 1547 –ben és az azt követő években egyre több környákbeli várat foglalt el, Drégely pedig kisméretű, vékony falakkal rendelkező, nehezen védhető erőd volt csupán. Ugyanakkor Drégely kulcsfontosságú helyen feküdt, ami miatt az országnagyok – köztük Ferdinánd király és Erazmus von Teuffel felvidéki főkapitány – a vártól északra fekvő bányavárosok megvédelmezését várták tőle. Szondi éveken át könyörgött ellátmányért, katonáért, ágyúkért, felszerelésért, mindhiába. Csak nagy nehézségek árát tudta még azt is elérni, hogy az erőd létszámát 1552 nyarára 81 ről 146 –ra emeljék. Drégely várában Szondi György várkapitány világát is megidézik. Közben a budai pasa megkezdte 1552-es nagy hadjáratát és 12 ezer katonával javában közeledett Drégelyhez. Az ostrom 1552 július 6-án kezdődött és a pasa szentül hitte, hogy egy fél nap alatt elfújja ágyúival a parányi erődöt.
Ahogyan Hyeronimus Ortelius is leírta: " Az asszonyok is kövekkel, forró vízzel és szurokkal rohannak a falakra, az ellenségben nagy kárt tesznek, s nem is emberek ők, hanem dühös oroszlánok módjára viselkednek. Többek között egy asszony a leányával együtt ott volt a bástyán harcoló férje mellett. Amikor a férfi puskagolyótól eltalálva holtan összerogyott, nem temette el az asszony addig, amíg bosszút nem állt érte. Felkapta férje kardját és pajzsát, rövidesen három törököt levágott… Egy másik asszony követ vitt a fején, hogy az ellenségre dobja, de fejét szétlőtték. Ekkor a leánya kapta fel az édesanyja vérétől pirosló követ és a mélybe zúdította. Két török halt szörnyen, másik kettő pedig megsebesült. " A magyar védők igazi hősökké váltak! A szeptember 29-i roham tehát nem sikerült, a törökök véres fejjel vonultak el a falak alól, s folytatták a falak ágyúzását. Közben Hegedűs István hadnagy és néhány társa titokban tágyalásokat kezdett a törökökkel, de hamar kiderült a tervük, amely szerint kinyították volna a várkaput.
Az oszmán hódítások új iránya ekkor a Felvidék lett, és annak kapuja: Eger. A nagyszabású, 1552-es török hadjárat így rafinált módon két irányból, több vár elfoglalásával Egert tervezte megcélozni. Kara Ahmed másodvezér Drinápolyból indult Erdély ellen, és 1552 június 27-én meg is kezdte Temesvárt ostromát, miközben Hadim Ali budai pasa Drégely ellen vonult, hogy július 6 -án ő is belefogjon a kicsi, ám fontos erőd bevételébe. Terveik szerint gyors győzelmeiket követően, augusztusban már Szolnoknál akartak egyesülni, hogy azután közösen rontsanak Egerre. Ám a két magyar vár ellenállt. Temesvárt Losonzcy István 1900 katonával tartotta, míg a jóval kisebb Drégelyt Szondi György, alig 146 magyar vitézzel próbálta megvédelmezni. Mindkét helyen heroikus küzdelem kezdődött. Szondi György a kutatások mai állása szerint nem volt nemesi származású, csupán kiemelkedő katonai és vezetői képességeinek köszönhette, hogy a kicsiny felső-magyarországi erősség vezetését rábízták. Fiatalon a nádor-helyettes Révay Ferenc szklabinyai (felvidéki) várában tanulta a fegyverforgatást, majd részt vett a mohácsi csatában.
2021. okt 6. 7:57 Nem tudni, miért mentette fel államtitkárát Orbán Viktor / Fotó: MTI Budapest – Október 3-i hatállyal Orbán Viktor miniszterelnök megbízásából megszűnik Juhász Edit, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkárának megbízatása – derül ki az október 5-én megjelent Magyar Közlönyből, amit az Index szúrt ki. Juhász Edit 2018 óta töltötte be a Miniszterelnöki Kormányiroda nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és közműszolgáltatásokért felelős államtitkári posztját. Korábban dolgozott az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál, illetve a fejlesztési tárcánál is: utóbbi helyen két évig postaügyi és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár is volt. Juhász Edit nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és közműszolgáltatásokért felelős államtitkár az MVM Hungarowind Kft. Megvan a távozó államtitkár új feladata - Legfrissebb hírek, információk és összefoglalók minden percben. naperőművének avatásán 2018. november 23-án. / Fotó: MTI/Vajda János Orbán Viktor kirúgás Juhász Edit miniszterelnöki kormányiroda
Juhász Edit 1996 óta folyamatosan kormányzati szolgálatban állt. Juhász Edit megbízatásának megszűnését múlt vasárnapi hatállyal állapította meg a köztársasági elnök, az erről szóló határozat a Magyar Közlönyben jelent meg. A határozat nem felmentésről szól, mert arra utal, hogy az államtitkár maga mondott le. Juhász 2018 óta Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter államtitkára volt, szervezetileg a Miniszterelnöki Kormányirodához sorolva. A nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és közműszolgáltatásokért volt felelős. Pályafutása annyiban szokatlan a Fidesz-kormányok főtisztviselői között, hogy 1996, tehát a szocialista vezetésű Horn-kormány óta folyamatosan kormányzati szolgálatban állt. Jogi végzettséggel mind az első Orbán-kabinet, mind Medgyessy, Gyurcsány és Bajnai idején, mind 2010 után fokozatosan lépegetett a ranglétrán: több tárcánál volt osztályvezető, főosztályvezető-helyettes, főosztályvezető. Juhász Edit – eGov Hírlevél. 2016 és 2018 között a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára volt a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős az akkor oda tartozó kormánybiztosságon.
Név: Email cím: Szektor: Tevékenység:
Pósán László országgyűlési képviselő | Fotó: Kiss Annamarie Pósán László országgyűlési képviselő emlékeztetett a trianoni békediktátum Magyarországot sok szempontból érintette súlyosan, többek között át kellett szervezni a posta igazgatási rendszerét is. Mind mondta, azt látjuk, ahogyan a megcsonkított ország talpra állt, úgy azon belül a különböző egységek is. Papp László, Debrecen polgármestere | Fotó: Kiss Annamarie Papp László polgármester arról beszélt, a Magyar Posta 100 évvel ezelőtti létrejöttét egy hatalmas vereség, az első világháború elvesztése és a trianoni békediktátum hívta életre. Hozzátette, mondhatjuk azt, hogy a postások kivették a részüket az ország újjáépítésében a 20-as évek első felében. Felidézte az 1944-es bombázást is, melynek következtében több mint 1200 ember vesztette életét Debrecenben, a bombázás fő célpontja a nagyállomás és az ottani postai hivatal volt, az 1200 áldozat között nagyon sok postás volt. A polgármester kiemelte, Debrecen nem felejti el a hőseit.