Megjósolhatatlan a nyilvánosságra került tanácsadói testületi vélemény alapján, hogy miként dönt WHO, rákerül-e az ideiglenes vészhelyzeti gyógyszerlistára a Sinopharm által kifejlesztett oltás – mondta a Népszavának Kökény Mihály, a WHO konzultánsa, korábbi egészségügyi miniszter. Az ENSZ segélycsomagokba csak olyan gyógyszerek, vakcinák kerülhetnek be, amelyek szerepelnek ezen a listán. A mostani minősítés addig érvényes, amíg a WHO szerint tart ez a világjárvány. A várható döntésben a szakmai kétségek mellett geopolitikai szempontok is közrejátszhatnak majd. Érkezik az új Sinopharm-vakcina a delta variáns ellen Kínából - Portfolio.hu. A Sinopharm mellett szól, hogy már 45 országban 60 millió embernek adták be, főként fejlődő országokban. A másik oldalon a fejlett államok éreztethetik rosszallásukat amiatt, hogy egy olyan oltóanyag kerül a segélycsomagokba, amit sem az amerikai, sem az európai gyógyszerhatóság nem minősített. A Népszava kérdéseire a WHO azt válaszolta: a tanácsadó csoport a múlt héten kezdte meg a Sinopharm értékelését arról, hogy felkerüljön-e a vészhelyzeti felhasználási listára.
Kezdjük ott, hogy ha egy ilyen mutáns megjelenne, ami ellen kevésbé védenének a most alkalmazott vakcinák, az nagyon nagy baj lenne. De a vírusvariánsok követése ma már sokkal gyorsabb, így akár három hónap alatt is elkészíthető új, hatékony vakcina. Felhívnám a figyelmet arra, hogy helytelen az a fanyalgás, ami a védőoltások gyártási idejét övezte. Sokszor hallottuk azt a kérdést, hogy hogyan lehetett egy év alatt kifejleszteni a koronavírus ellen védőoltást. Tudni kell, hogy ahogyan a repülőgépipar, a számítástechnika, vagy az autóipar is jelentősen fejlődött az elmúlt években, ugyanúgy a vakcinagyártás is óriási fejlődésen ment át. Korábban négy-öt évig tartott egy védőoltás kifejlesztése. A technika fejlődése mellett ma már jóval kevesebb idő alatt lehet elkészíteni új, hatékony vakcinákat. Ráadásul a mostani világjárvány olyan lökést adott a vakcinafejlesztésnek, ami korábban nem volt elképzelhető. Most még gyorsabban lehet előállítani új védőoltásokat, mert rengeteget tanultunk az elmúlt egy év alatt.
"Ennek az lehet az oka, hogy a második részoltás utáni órákban és napokban a vakcina hatására olyan erős immunválasz alakul ki, ami stresszreakciót okozhat a szívben "- idézte az NBC News Buddy Creechet, a Vanderbilt Egyetem Orvosi Központjának szakértőjét. Véleménye szerint, ha a két részoltás között több idő telik el, akkor több időt adunk az immunrendszerünknek az erős és tartós immunválasz kialakítására, ami csökkentheti a mellékhatások kialakulásának kockázatát.
Az én módszerem: az ötleteket eleve új blogposzt-vázlatként, vagy facebook-vázlatként jegyzem fel (mert most már a facebook oldalra is tehetsz vázlatokat! ), rögtön meg is írva az első pár mondatot, vagy akár az egész vázlatot. Így ha éppen kevés időm van, vagy ihlettelen vagyok, akkor sincs gond, hiszen csak a félkész posztot kell befejeznem. Így született a mai poszt is. Tudod, mikor írtam fel magamnak? Hónapokkal ezelőtt, de akkor épp nem illett bele a terveimbe, így hát megírtam vázlatnak. Most viszont pont aktuális – már csak gatyába kell rázni, és publikálni: így lehet 10 perc alatt blogbejegyzést írni! PRO TIPP: Amikor lemented, fűzz hozzá valami megjegyzést, hogy mi fogott meg benne, melyik gondolatról mi jutott eszedbe. Ez egyrészt azért fontos, mert így tutira emlékezni fogsz, és nem ülsz felette órákig, hogy "ezzel mégis mit akartam? " FONTOS! Ez nem azt jelenti, hogy másold le a cikket, vagy add ki sajátodként. Jó szóbeli előadást tartani – Hogyankell.hu. Én azokról az esetekről beszélek, amikor valamiről eszedbe jut valami más – ami a saját gondolatod.
Érdemes vázlatot írni: így látod magad előtt a referátum logikai menetét, és tudni fogod, miről kell még beszélned. A közönség számára is készíthetsz ilyen vázlatot, ezt hand out-nak nevezzük. Ezzel követhetőbbé teszed előadásod. A segédeszköz segíti a munkát, de fontos, hogy párhuzamban legyen az előadással. Ha pl. powerpoint-os előadást készítesz, ne írj túl sokat a diákra, emelj ki pár fontos momentumot, és azokat szerepeltesd vázlatosan. (Ha túl sokat írsz, elvész a lényegi információ, valamint kisebb betűmérettel kell dolgoznod, ami távolról nehezen olvasható) Érdemes sok képet használni szemléltetésként, hiszen kutatások szerint a hallgatóság az olvasottak 10%-át, a hallottak 20%-át, és a látottak 30%-át jegyzi meg. Hogyan kell vázlatot írni online. Több ábra, diagram, táblázat, kép máshogy hat, mint a száraz szöveg. Az első benyomás az előadóról központi szerepet játszik későbbi megítélésében, 20%-a mindig megmarad a hallgatóságban. A beszélő külső megjelenése, az, hogy miről és hogyan beszél lényeges momentum. Éppen ezért: Ajánlott kisebb terpeszben állni; a zárt állás nem a legjobb, mert zárkózottságot, a nagy terpesz pedig nagyképűséget sugall.
Válasszon egyet a célkitűzések közül, az érvekkel, a témával vagy a jelentés alapját képező tapasztalattal együtt. Ha meggyőző és elemző jelentést kell készítenie, dolgozzon ki egy értekezését a munka felépítése érdekében. Itt van háromféle megközelítés: Hasonlítsa össze és hasonlítsa össze két könyvet, két eseményt vagy két embert. Ehhez a munkához erős kritikus elemzési képesség szükséges. Bemutatja egy történelmi esemény okát és következményeit. Mutassa be, hogyan történt, figyelembe véve mind a mainstream tényeinek kitettségét, mind a meggyőzőbb alternatív érveket. Ehhez sok kutatást kell végeznie. Mutassa be, hogy egy élmény megváltoztatta Önt, és hasznosítja kommunikációs készségeit. Te is tudsz ütős szöveget írni! Megmutatjuk, hogyan csináld.. { "SmallUrl": ": / / / images_en / thumb / 5 / 5b / / v4-460px "" bigUrl ":": / / / images_en / thumb / 5 / 5b / Write-an / "" smallWidth ": 460" smallHeight ": 345" bigWidth ": 760, "bigHeight": 570} Szerezze be a felhasználható információs anyagot. Leginkább a cikk utolsó részébe kell beírnia, nem a vázlatba.
A vázlatot a szakirodalom átolvasása (nem belemélyülése) után készíted el, elvileg ekkor már fejben összeállt a dolgozat, tudod, hogy mit és hogy szeretnél. Írás közben - ahogy elmélyedsz a szakirodalomban - mégis adódhatnak új ötletek, láthatod más szemszögből a témát vagy megfogalmazódhatnak újabb kérdések, ami természetes, ezért nem baj, ha a dolgozat végére kicsit más lesz a felépítés (azaz változik a tartalomjegyzék), persze megtartva az eredeti célokat és irányvonalat. A tartalomjegyzet úgy szerkeszd meg, ahogy azt majd a dolgozatban is feltünteted. Szerepeljen benne minden fejezet és alfejezet és abban a rendszerben legyen, ahogy a dolgozatba szánod (ez a legelterjedtebb: 1., 1. 1., 1. Hogyan kell vázlatot írni e. 1. 1). Öt számozott címfokozatnál többet (ha csak nagyon nem muszáj), azonban ne alkalmazz, amennyiben mégis, akkor a tartalomban csak eddig tüntesd fel a címkéket. Trükk: amikor elkezded írni a dolgozatot, másold be a szabályosan címsorozott tartalomjegyzéket a dolgozatba, így ezzel már nincs dolgod, csak írod a megfelelő fejezetcím alá a szöveget, ráadásul így munka közben könnyű keresni, illetve ha ötleted adódik egy-két szóban beírni, de ide másolhatod a netes források linkjeit vagy az adott fejezethez használni kívánt egyébb irodalom szerzőjét, címét, stb.