Mátyás élete végén számos alkalommal megeskette híveit, hogy Jánost ültetik majd a trónra, ennek ellenére az ország legbefolyásosabb főurai 1490-ben Jagelló Ulászlót hívták be az országba. Corvin János támogatók nélkül maradt, apja halála után a kincstárral és a Corvinákkal elhagyta Budát, a csontmezei csatában viszont vereséget szenvedett a főuraktól, és behódolt II. Ulászlónak (ur. 1490-1516), átadva Pozsony, Tata és Komárom várát is. A Jagelló-uralkodó Mátyás törvénytelen fiát horvát és szlavón báni méltósággal jutalmazta, amit 1498-ban örökletessé is tehetett. Végül Frangepán Beatrixszal kötött házasságot, ezáltal Horvátország egyik legbefolyásosabb dinasztiájával került rokonságba. A frigyből két gyermek, Kristóf és Erzsébet származott. Mátyás fia, Corvin János I.. Corvin váltakozó szerencsével harcolt az oszmánokkal bánsága idején (1501-ben felmentette pl. Jajca erődjét), 1504-ben pedig kísérletet tett a nádorság megszerzésére is. Itt azonban kudarcot vallott, visszatért Horvátországba, ahol a harctéren terjedő pestisben hamarosan elhunyt.
Részben ennek alapján ítéltetett meg, hamis képet festve személyiségéről, hiszen későbbi tevékenysége és a török ellen folytatott eredményes délvidéki harcai ennek épp az ellenkezőjét bizonyítják. Politikai cselszövés, ármánykodás, intrika és besúgás kísérte Corvin János rövidre szabott életét, nem kímélve magánszféráját sem. Vajon hogyan alakult volna az ifjú élete, ha azok a főurak, akik apja előtt felesküdtek a hűségére, nem pártolnak el tőle? Mennyiben változott volna a történelmünk, ha az uralkodásra több szempontból is alkalmatlan Jagelló Ulászló - vagy ahogy azóta is emlegetjük: Dobzse László - helyett Hunyadi Mátyás fia kerül az ország trónjára? Mátyás fia, Corvin János I. - Árulók diadala-Benkő László-Könyv-Lazi-Magyar Menedék Könyvesház. Ezekre a kérdésekre is keresi a választ a szerző háromkötetes alkotása, amely plasztikusan és izgalmasan mutatja be a korabeli bel- és külpolitikai viszonyokat és történéseket. 3 799 Ft ragasztott kötött Szállítás: 1-3 munkanap
Benkő László Főoldal Könyv Történelem Mátyás fia, Corvin János I. - Árulók diadala A nagy uralkodó egyetlen, törvénytelen fiával sokáig mostohán bánt a történelmi emlékezet. Mivel Beatrix királynétól nem született örököse, Mátyás őt jelölte a trónra. Igyekezett törvényes utódjának elismertetni, de hirtelen bekövetkezett halála ebben megakadályozta. Apja halála után Corvin János hercegre kemény idők vártak. Örökségéből az egyházi és a világi nagyurak - akik nem fogadták el Mátyás döntéseit, és kizárólag a saját érdekeiket tartották szem előtt - ilyen-olyan címeken részt követeltek, és mindent megtettek annak érdekében, hogy megakadályozzák trónra lépését. Ugyanakkor Mátyás özvegye, Beatrix is ellene dolgozott, hiszen mindenképpen királyné akart maradni, ha már királynő nem lehetett. Könyv: Mátyás fia, Corvin János I. (Benkő László). Ilyen körülmények között a hercegnek villámgyorsan fel kellett nőnie, hogy érdekeit eredményesen képviselhesse. Zömmel politikai ellenfelei és ellenségei tollából maradtak az utókorra azok az írásos anyagok, amelyek azt sugallják, hogy Corvin János felkészültség, műveltség, politikai érzék és tettrekészség tekintetében meg sem közelítette apját.
Ismerkedjünk Velük! Ajánljuk mellé: Árpád Kódex Atilla Kódex A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos. Szállítási és fizetési módok
forrás: A Pallas nagy lexikon (Magyar Elektronikus Könyvtár)
2021. január 10. Új tanerő érkezik a gimnáziumba, a csinos, fiatal Pali. Felbolydul az iskola, minden lány a sármos tanár úrba szerelmes, kivéve az iskola éltanulóját, Balázs Ágit. Természetesen mint már annyiszor a történelemben, Palinak nem kell más, csak az okos, csinos és elérhetetlen Ági, akit megijeszt a férfi rámenőssége, és elmenekül. Pali ezután az iskola bombázójánál, Olgánál keres és talál vigasztalást, miközben továbbra is Ágiba szerelmes. Bocsánatot kér hát a lánytól, és bevallja, hogy lefeküdt Olgával. Esős vasárnap – Polónyi Gyöngyire emlékezünk. Van-e jövője ennek a kapcsolatnak még a történtek után? Fotó: MTVA/Médiaklikk Romantikus szerelmi háromszögtörténet a hatvanas évek Budapestjén, Fényes Szabolcs felejthetetlen melódiáival. Esős vasárnap január 10-én, 14:15-től a Dunán! Forgatókönyvíró: Pongrácz Zsuzsa Zene: Fényes Szabolcs Operatőr: Vagyóczky Tibor Rendezte: Keleti Márton Szereplők: Polónyi Gyöngyi (Balázs Ági) Tordai Teri (Bakonyi Olga) Mécs Károly (Kaszás Pali) Béres Ilona (Hegedűs Erzsi) Halász Judit (Korompai Ica) Kálmán György (fényképész) Páger Antal Komlós Juci Bodrogi Gyula Pévai Ibolya
Gimnazistaként debütált. 1942. április 13-án született Budapesten. Már a gimnázium 4. osztályában sztár lett, amikor megkapta az Esős vasárnap c. Kultúra: Elhunyt Polónyi Gyöngyi - NOL.hu. film főszerepét. Társai, Béres Ilona, Halász Judit és Tordai Teri is itt debütáltak, egyszerre indult a négy színésznő pályája. Kezdetben Polónyi Gyöngyit is sokat foglalkoztatta a film és a TV. Fűre lépni szabad, A kőszívű ember fiai, Napló szerelmeimnek… Fotó: Fortepan A diplomázás után Pécsre szerződött, majd a Thália színházban játszott, csaknem három évtizedig. Erős, főként drámai karakterek megformálása után élete egészen másfelé kanyarodott: az egyik pesti kórházban végzett jószolgálatot beteg, idős, elhagyott emberek mellett. 2012. április 16-án érte a halál.
Polónyi Gyöngyi – forrás: Arcanum "Hogy mi szerint döntöttem akkor? A szerint, hogy mi volt éppen a fontos. A színház volt az, mindenekelőtt. Kétszer védekezés mellett maradtam terhes, a legelején viszont abszolút tudatlanságból és felelőtlenségből, csupán ráhagyatkoztam a sorsra. Egyszerűen így éltem és gondolkodtam. Az első műtétnél sokkal inkább a testi megpróbáltatás jelentette a traumát, érzelmileg alig érintett meg az egész. Ezért jöhetett könnyen a második, és az összes többi, úgy, hogy nem szólalt meg a lelkiismeretem. Most már tudom, hogy minden egyes "beavatkozás" után sérült a lelkem. Akkor merült fel bennem először, mit is jelent az abortusz, amikor harminchárom évesen a már nagyon is akart és vágyott babát elvetéltem. Szörnyű volt, de még akkor is csak egy olyan "előzményként" fogtam fel a korábbi műtéteket, amelyeknek fizikai következményeként el kellett veszítenem a gyerekemet. Aztán a következőt, bár nagyon keservesen, de kihordtam, és egészségesen meg is szültem. 25 évig nem filmezhetett, pedig imádta a közönség. Ahogy előtte sem, utána sem gondolkodtam én az abortuszkérdésről, nem foglaltam állást sem mellette, sem ellene, egyszerűen éltem tovább a saját elképzeléseim szerint.
Sokan csodálták gerincességét, amiért ezek után beperelte a filmgyárat. Ugyan minimális kártérítést megítéltek neki, de nem kevesebb, mint huszonöt évig nem kapott filmszerepet. Polonyi gyöngyi lánya. Tévéfilmekben (például a Jövedelmező állás, A tündérlaki leányok, A peleskei nótárius, a Forduljon Psmith-hez, A körtvélyesi csíny) láthatta őt a nagyközönség ezalatt, a vászonra pedig a 2011-es Moszkva tér- ben tért vissza: alakításáért elnyerte a kritikusok díját. 2000 és 2004 között elnöke volt a Maszk Magyar Országos Színészegyesületnek, tanított a Pesti Magyar Színiakadémián (a korábbi Nemzeti Stúdióban), és kuratóriumi tagként részt vett az Aase-díjak odaítélésében. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: Béres Ilona 2013. március 15-én a Magyar Érdemrend középkeresztjével Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd 1973-ban Jászai Mari-díjat kapott, 1983-ban érdemes művész, 1996-ban kiváló művész lett, 1992-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét vehette át. 2000-ben "emlékezetes film- és színházi szerepformálásaiért, a közönség odaadó és igényes szolgálatáért, művészi életútja elismeréseként" megkapta a Kossuth-díjat.
És ebben a filmben szerepelt több pályakezdő fiatal – köztük Tordai Teri. A szépséges tehetség pillanatok alatt népszerű lett itthon, jobbnál jobb ajánlatokat kapott, megcsodálhatta őt a közönség egy másik kultikus filmben, a Mit csináld felséged 3-tól 5-ig? című alkotásban is. Futott a szekér, de a java még hátra volt. A java: Nyugat-Németországban, Terry Torday néven. Történt ugyanis, hogy 1965-ben Magyarországon forgattak egy német vígjátékot, amelyben Tordai Teri is szerepelt, nem is akárkivel, azzal a Dietmar Schönherrel, aki aztán évekkel később az Orion űrhajó főszereplőjét, McLane parancsnokot alakította és lett hihetetlenül népszerű. De ugyancsak partnere volt az a Götz George, aki majdan Schimanski felügyelőt alakította. Csoda-e, ha Németországban is sztár lett? Évekig játszott odakint, méghozzá engedéllyel. Szerepelt sorozatokban, mozifilmekben, ám itthon az irigyei, rosszakarói elterjesztették róla, hogy "Nyugaton pornográf alkotásokban mutogatja bájait…" Pedig szó sem volt ilyesmiről!
Nem a dívák, a rögtön kategorizálható színésznők, vagy a harsány előadók műfajához tartozott. Franciás eleganciája, könnyed karakterformálási képessége, lágy hangja, finom vonásai és lelki mélységei mégis generációjának egyik meghatározó alakjává emelték Polónyi Gyöngyit. A '90-es évek elején egy váratlan fordulat következtében elhagyta színpadi hivatását, hogy egy másfajta missziót szolgáljon, vallomása szerint vezeklésként. Hogy miért? Az 1942-ben született Polónyi Gyöngyit idézzük: "a jó színésznek közvetlen élmények nélkül is meg kell tudni teremtenie a szerepével járó lelki szituációkat. " – Polónyi Gyöngyi (Film Színház Muzsika, 1962/ 42. 30. Arcanum) Napfényes macskakő, "Neonfényes Budapest" Polónyi Gyöngyi mindössze tizenhét éves volt élete első forgatásán. Makk Károly egy ifjúsági bulin pillantotta meg őt, és azonnal tudta, hogy megtalálta a régóta keresett női arcot filmjének főszerepére, a pályakezdő Tordy Géza mellé. A Fűre lépni szabad (1960) friss, szellős hangulatának, humorának, megnyerő castingjának, és persze slágerének (Kovács Erzsi: Rejtély) köszönhetően átütő sikert aratott a közönség és a kritika körében egyaránt.
Pfeifer Ignác (1868-1941) vegyészmérnök, egyetemi tanár vezetése alatt az Anker köz 2-ben működött 1910 és 1919 között a szabadkőműves szellemiségű Galilei Kör. Pfeifert a Tanácsköztársaság alatt a szociális termelési népbiztosság vegyészeti osztályának vezetőjévé nevezték ki. Az Anker-palota előtt 1915. szeptember 12-én avatták fel a Nemzeti Áldozatkészség szobrát, amelyet Sidló Ferenc mintázott meg. 1924 novemberében a szobrot eltávolították a Deák térről és a Ludovika udvarán állították fel. Budapest 1944-1945-ös ostroma után a szobrot szétdarabolták. Már csak az épület nagysága miatt is, a hatalmas méretű bérháznak rengeteg híres lakója volt. 1911-től például itt élt dr. Bródy Dániel lapszerkesztő, fővárosi képviselő; a negyvenes évektől dr. Buzágh Aladár (1895-1962) Európa-hírű kémikus, akadémikus; a második emelten Szondi Lipót (1893-1986) a sorsanalízis kidolgozója tengette napjait. Ösztöndiagnosztikai tesztje Szondi-teszt néven vált világhírűvé. Szintén itt hajtotta le álomra a fejét Kálmán Béla (1921-) fotóművész, aki 1945-től önálló műtermet is berendezett az Anker-palotában.