A programba Bulgáriából, az egykori NDK-ból, Lengyelországból, Romániából, az ex-Szovjetunióból, az egykori Cseszlovákiából és Magyarországról válogattak be jelentős filmeket, amelyek 1977 és 1989 között születtek. A program a Berlinale után országos turnéra indul, Németország-szerte. A Kutya Éji Dala mellett ebben a szekcióban találhatjuk Jeles András Kis Valentinóját is, amit először vetítenek le Németországban, illetve Vető János Trabantománia c. 1982-es rövidfilmjét is. A Berlinale a legnevesebb európai filmfesztiválok egyike, az idei az 59-ik lesz a sorban, és a február 5 és 15-e között megrendezett kéthetes rendezvényen közel 400 filmet mutatnak be. A több, mint 200 ezer eladott jeggyel a Berlinale nem csupán egy kiemelkedő európai filmes találkozó, de egyben a világ legnagyobb nézőközönségét is vonzó filmfesztivál is. A fesztivál hivatalos honlapja ez:
Színes, magyar filmdráma, 140 perc. A "Kutya éji dala" cím vagy a prérifarkas vonítása abból az ismert jelenségből indul ki, hogy a kutyák megugatják a holdat, ez az animális és a kozmikus kapcsolat állandóságára és rendszerességére utal. Az emberek bonyolultabb formában ugatják meg a kozmoszt. A film hat szereplőnek a szálait követi olyan formában, hogy töredékes jelenetek, töredékes életszeletek játszódnak le az ajtó mögött. A hat szereplő a társadalom különböző prototípusait jeleníti meg /volt tanácselnök, álpap, Attila, a kísérletező zenész, csillagász, a kisfiú, a mindenfelé nyitottság, a katonatiszt, a szép ösztönös feleség/, a rendező mindegyik személyt azonos közelségből láttatja. Az álmok pedig szerves összekötő anyagává válnak e kis töredék életeknek. rendező: Bódy Gábor író: Csaplár Vilmos forgatókönyvíró: Bódy Gábor operatőr: Johanna Heer zene: Vidovszky László producer: Schlett István látványtervező: Bachmann Gábor vágó: Kornis Anna Szereplők: Bódy Gábor (Pap) Fekete András (Tanácselnök) Derzsi János (Katonatiszt) Méhes Marietta (Feleség) Grandpierre Attila (Csillagász) Ferdinándy Gábor (Barát) Seres Gabriella (Tüdőbeteg nő) Gubala Zsolt (fiú)
1985-ben 39 évesen önkezével vetett véget életének. Egy egész nemzedéket sokkolt a hír, amikor a 90-es években kiderült, hogy a magyar titkosszolgálat szerződéses ügynöke volt. Október 11-én 18 órától utolsó játékfilmjét, A kutya éji dalá -t nézhető meg a Bizottság-kiállítás filmprogramjában. A vetítés után Kovács András Bálint esztéta beszél a filmről, a rendezőről és a korról, amelyben mindez megtörténhetett. A kutya éji dala c. film hátterében a földhözragadt, egyszeri, szűk emberi élet és a metafizikai sugallatú, egészében soha meg nem érthető világegyetem, a felfoghatatlan értelmű létezés fájdalmas kontrasztja rajzolódik ki. Kisszerű sorsok és a csillagokra nyitott emberi értelem. Lüktető indulatok, csillapíthatatlan gyűlöletek és a csillagok hideg fénye. Új pap és egy csillagász érkezik a hegyi faluba, ahol meglehetősen különös figurák élnek: például a tolószékével száguldozó tanácselnök, a robbantással kísérletező tüzértiszt és annak fiatal felesége, aki elhagyja a férjét egy underground zenekarért.
Az új érzékenység posztmodern jegyében ábrázolja a világot, kerüli az univerzális magyarázatokat, a nagy történeteket és a programadó állításokat, helyette álomszerű, töredékes szerkezet, személyes hangvétel és önreflexív gesztusok jellemzik. Fontos a társművészetekkel, különösen az underground zenei kultúrával való kapcsolata, az alternatív zenekarok gyakran ténylegesen is megjelennek a cselekményben. A radikális, kísérletező formájú filmek a késő Kádár-korszak az ellenkultúrájának fontos megnyilvánulásai. Bódy alkotása ebből a szempontból különösen összetett jelentésű. A film szerepelt a montreali és a taorminai filmfesztiválokon, tovább növelve az alkotó nemzetközi ismertségét. Egy emlékezetes jelenet Ebben a részletben három műfaj, a hagyományos játékfilm, a koncertfilm és a riport keveredik. A csillagászt alakító Grandpierre Attila valóban csillagász, de egyben a VHK frontembere is, aki a történet szerinti szerepe mellett zenei előadóként is megjelenik. A töredezett, álomszerű jelenetekben a videótechnika különböző minőségű felvételei kerülnek egymás mellé.
Bódy Gábor olyan alkotó, aki nem választotta szét a film teoretikus, illetve gyakorlati szintjét, állandó átjárást teremtve meg így közöttük, filmelméleti kérdéseket fogalmazott meg a filmkészítés folyamatában, és minden filmelméleti írását nagyon konkrét filmpéldákhoz kapcsolta – ez a szintézisteremtés végigkövette munkásságát. 2006-ban, 14 évvel ezelőtt jelent meg Bódy Gábor Egybegyűjtött filmművészeti írásai nak első kötete, egy trilógia első részeként, Zalán Vince szerkesztésében. Hosszú várakozás után, idén, 2020-ban foghatják kezükbe az olvasók a 2. kötetet, a Magyar Művészeti Akadémia kiadójának gondozásában, amely struktúráját tekintve követi a korábbi kiadványt, a grafikai szerkesztés ismerős azoknak, akik forgatták, olvasták az előző kötetet. A sorozat második része – Gelencsér Gábor szerkesztésében – a konkrét filmalkotói munka hátterében jelen lévő írásos dokumentumokat teszi elérhetővé. A kötet előszava, előhangja azonos az első kötetben megjelent szöveggel, amelyet Tarr Béla jegyez.
|4x-9|+1 = 3x+2 Itt a bal oldalon az abszolút értékes tag legalább nulla, tehát a bal oldal legalább 1. Vagyis felírhatjuk ezt a kikötést: 3x+2 ≥ 1 (Vagyis ez még szigorúbb is annál, mint hogy 3x+2>0) 3x ≥ -2 x ≥ -2/3 A kikötésre azért lehet szükség, mert a végén a megoldások lehet, hogy ellentmondanak neki, és azokat ki kell dobni. Bár az a helyzet, hogy ha az abszolút érték miatti intervallumokat jól kezeli az ember, akkor ilyen kikötésre nincs szükség. Na most a megoldás: Az abszolút értéket el kellene hagyni, mert amíg ott van, addig nem igazán tudjuk megoldani. Kétféleképpen tudjuk elhagyni: - ha a belseje pozitív, akkor simán elhagyhatjuk - ha a belseje negatív, akkor mínusz eggyel szorozni kell, úgy hagyhatjuk el, hisz a negatív érték abszolút értéke pozitív lesz. Az x különböző értékeinél vagy pozitív, vagy negatív lesz az abszolút érték belsejében lévő kifejezés, ezért különböző x intervallumokon máshogy kell dolgozni. Először meg kell határozni ezeket az intervallumokat. Akkor vált az intervallum, amikor éppen 0 a kifejezés értéke.
Például az ABS (-3) értéke 3, az ABS (3) értéke pedig 3, mivel az ABS funkció egy szám nullától való távolságát adja vissza. Hogyan találja meg egy egész szám abszolút értékét? Abszolút érték nak, -nek Egész számok. Az egy egész szám abszolút értéke a numerikus érték tekintet nélkül arra, hogy a megjelölés negatív vagy pozitív. A számegyenesen ez a szám és a nulla közötti távolság. Kapcsolódó kérdésekre adott válaszok Mi a - | - 3 abszolút értéke? Az abszolút érték nak, -nek 3 van 3. Az abszolút érték a 0 értéke 0. A abszolút érték a & mínusz 156 értéke 156. Magyarázó Hogyan különbözteti meg az abszolút értéket? Az első lépés a abszolút érték x-ből az sqrt (x ^ 2) formába, majd alkalmazza a láncszabályt a különbségtétel. Vegye figyelembe, hogy a derivált nak, -nek abszolút érték x értéke 0-nál nem differenciálható. Magyarázó Mi a tört abszolút értéke? Ahogy Judith mondta abszolút érték 'Csak a nullától való távolság pozitív vagy negatív irányban van. Az 1/2 és -1/2 az | 1/2 | ban ben abszolút feltételekkel és bármelyikre igaz érték | x |.
Ha abszolút tizedesre gondolsz érték akkor az 1/2 értéke 0, 5, de az 1/3 nem rendelkezik tizedesértékkel. Magyarázó Ki hozta létre az abszolút értéket? Karl Weierstrass Tudós Mit csinál || jelent a matematikában? ' || ' Eszközök hogy "egymással párhuzamosan" Például: Egy négyzet, amelynek. Tudós Hogyan oldja meg az abszolút értéket? Abszolút értéket (értékeket) tartalmazó egyenletek megoldása 1. lépés: izolálja az abszolút érték kifejezést. 2. lépés: Állítsa be az abszolút érték jelölésen belüli mennyiséget egyenlő + és - mennyiséggel az egyenlet másik oldalán. 3. lépés: Oldja meg az ismeretlent mindkét egyenletben. 4. lépés: Ellenőrizze a választ analitikusan vagy grafikusan. Tanár Hogyan csinálod az abszolút értéket az algebrában? Abszolút érték egyenletek olyan egyenletek, ahol a változó egy abszolút érték operátor, mint | x-5 | = 9. A kihívás az, hogy a abszolút érték egy szám függ a szám előjelétől: ha pozitív, akkor megegyezik a számmal: | 9 | = 9. Ha a szám negatív, akkor a abszolút érték ennek ellentéte: | -9 | = 9.
-2/3-nál is nagyobb persze... ---- Ha több abszolút értékes kifejezés (az egyszerűség kedvéért nevezzük ezentúl AÉK-nak őket) is van, akkor nem kettő, hanem több intervallum lesz, vagyis még több esetre esik a megoldás. |x-4| - |3x+1| = 8 Az első AÉK-nak x=4-nél nulla az értéke, tehát ez egy intervallum-határpont lesz. (Ennek az egyik oldalán az AÉK értéke pozitív, a másikon negatív. ) A második AÉK x = -1/3 esetén lesz nulla, tehát ez is intervallum-határ. Sorbarakva tehát -1/3 és 4 a két intervallum-határ. Ezek 3 intervallumot határoznak meg: x < -1/3 -1/3 ≤ x < 4 4 ≤ x Érdemes a számegyenesre felrajzolni ezt a két pontot (-1/3 és 4), ott egyértelműen látszik a 3 intervallum. Aztán ki kell számolni, hogy az egyes intervallumokon az egyes AÉK-k pozitívok vagy negatívok? A legegyszerűbb úgy csinálni, hogy kiválasztunk egyetlen értéket az intervallum közepéről, és megnézzük, hogy annál az x-nél milyen az AÉK. 1. intervallum egyik pontja x=-1. AÉK1: (x-4)=(-1-4)=-5, negatív AÉK2: (3x+1)=(3·(-1)+1)=-3+1=-2, negatív 2. intervallum egyik pontja x=0.