században. Egy ma is használatos definíció szerint a rendszer egy bizonyos határon belül valamilyen cél érdekében együttműködő elemek halmaza. Pontosítva egy csoport kölcsönható, egymással összefüggő vagy egymástól kölcsönösen függő elemek, amelyek része a komplex egésznek. Mindehhez hogyan kapcsolható a gondolkodás? Hogyan "kell" rendszerben gondolkodni? A gondolkodás művészete. A rendszerszemlélet nem csupán egyfajta látásmód, például látjuk a lényegi részeket, vagy képesek vagyunk kiemelni azt, amire szükségünk van, hanem egy újszerű gondolkodásmód. A jobb és a bal agyfélteke összehangolt működése. A racionális és asszociatív gondolatok összhangja. A rendszerszemléletben gondolkodást és egy rendszerben a működés eredményét nagyban befolyásolja a jobb és bal agyfélteke kapcsolata vagy a kapcsolat hiánya. Ha visszagondolunk történelmi időszakokra, akkor a korai filozófusokra, mint Platón, Szókratész és Arisztotelész, akkor megállapítható, hogy a logikus és vertikális gondolkodás fejlesztése volt a cél. A középkor és reneszánsz idején, Kopernikusz és Galileo korában az analitikus gondolkodás visszaszorítása volt jellemző és nagyobb hangsúly helyeződött a jobb agyfélteke működésére.
Kattintson a borítólap képére az olvasáshoz! Trikál József: A gondolkodás művészete Két dolog csodálatos az élők világában: az ösztön és az értelem. A kettő két természet jele. Az ösztön tudás tanulás nélkül, a gondolkodás tudás tanulással. Az ösztön az élővel születik. A gondolkodás a gondolkodni akarás gyümölcse. Az ösztön ajándék, a gondolkodás siker. Az ösztön természeti képesség, a gondolkodás győzelmes munka kincse. A gondolkodás emberi nagyságunknak forrása. A primitív ember éppúgy gondolkodik, mint a művelt ember, és mind a kettő a végtelenben él. Vallás mindenütt van, a vallás pedig a végtelennel való foglalkozás. Mily ellentmondásnak látszik: a semmi a végtelennel ölelkezik. És úgy van! Joseph O'Connor: A rendszerelvű gondolkodás művészete (Bioenergetic Kft., 1998) - antikvarium.hu. Mi az ember a mindenséggel szemben? Mi a föld a mindenséggel szemben? Semmi. És a végtelen terek és végtelen idők mégis az ember gondolkodó lelkében, a semminek a tükrében tükröződnek. Dicsőségünk a gondolkodás. A gondolkodó ember a végtelen felé törekvő ember. De nem az eredményben van a végtelenség, hanem a törekvésben.
XXI. századi gondolkodás - A látás művészete Rendszerszemlélet a munkában. Egy gyors, igaz nem teljes körű felmérés alapján az internetes álláshirdetések 30%-nál elvárás a rendszerszemlélet. Persze ezek egy része informatikai vagy műszaki munkakör, ahol a korábban hagyomán Egy gyors, igaz nem teljes körű felmérés alapján az internetes álláshirdetések 30%-nál elvárás a rendszerszemlélet. Persze ezek egy része informatikai vagy műszaki munkakör, ahol a korábban hagyományosan is értelmezhető volt a rendszerszemlélet. Még azt gondolom, hogy a vezetői munkakörökben is gyakori elvárás. Azonban egyre több az adminisztratív vagy back office pozíció is, ahol ez alapkövetelmény. A lényege természetesen érthető. Mi lehet a munkáltató elvárása, amikor ezt írja a hirdetésbe? Lényeglátás? Gyors problémamegoldás? Hatékony működés? Trikál József: A gondolkodás művészete :: SZIT archív könyvek. Ha megkérdeznénk a munkáltatókat, hogy mit értenek pontosan ez alatt vajon mit reagálnának? Tény, hogy a fogalom evidens használata már mindennapos. System thinking - Rendszerben gondolkodás "Meggyőződés, hogy a dolgok közötti kapcsolat vezet el a változáshoz" - John Blakey, co-author of Challenging Coaching A rendszerszemléletet először a fizikában alkalmazták a XIX.
SYNOPSIS A három Hajdúnánási fiatal energiatermelő térkővel szeretné meghódítani a világpiacot. Az övék még nem robbant fel, nem úgy, mint amerikai konkurensüké, ezért bízva bíznak abban, hogy termékük kedvelt lesz. Idén kezdik a sorozatgyártást új üzemükben.
A gondolataink hatással vannak a többi emberre. Megtanuljuk, hogy felelősek vagyunk gondolataink minőségéért, és hogy eldönthetjük, hogyan alakítsuk gondolatainkat. Ily módon megválaszthatjuk életünk irányát. Rájövünk, hogy mi magunk vagyunk saját életünk szerzői. A gondolatok az univerzum legkreatívabb erői, és ha a gondolatban rejlő lehetőség megvalósul, hatalmas spirituális fejlődés indul el az egyénben. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy milyen hatalma lehet egy gondolatnak, és milyen mértékben képes befolyásolni a körülöttünk lévő világot. Egy gondolat nem "csak egy gondolat", hanem élő erőként működik. Szvámí Sivánanda szerint egy jó, pozitív gondolat háromszorosan áldott. Először is hasznos annak, aki gondolja, másodszor hasznára válik annak, akire vonatkozik, végül hasznos az egész társadalomnak, hiszen javítja az általános mentális légkört. Másrészről viszont egy negatív gondolat háromszorosan átkozott. Először is káros arra, aki gondolja, másodszor árt annak, akire irányul, és végül kárt okoz az emberiségnek, hiszen beszennyezi az egész mentális atmoszférát.
A jóga megtanítja, hogy az életben elért sikereinknek és boldogságunknak valójában egyetlen oka van: a saját gondolataink. Az életmódunk és a tapasztalataink gondolkodásmódunk közvetlen eredményei. Akik vagyunk, és amit eddig elértünk, az mind a gondolataink következménye. Kezdetben ezt meglehetősen nehéz lehet elfogadni, de ahogy egyre mélyebbre hatolunk elménk mélységeibe, felfedezzük, hogy ez így van. Azzá válsz amit gondolsz.
A 21. század a hálózatok forradalmáról szól, hiszen ebben az évszázadban ismertük fel a kapcsolódás fontosságát – s ez teremti meg a hálózatkutatás szükségességét is. " A beszélgetésről készült felvétel itt látható, hallható. Exkluzív interjú Barabási Albert-Lászlóval a "magenta podcaston".