Az eszközt egy plafonon lévő ledes spotlámpában találták. Csőzik László polgármester feljelentést tett a rendőrségen. Néhány nappal ezelőtt egy kamerából és egy mikrofonból álló lehallgatókészüléket találtak az érdi polgármesteri hivatal titkárságán, az egyik alpolgármester irodájában – értesült az. Érd polgármestere, Csőzik László a Facebook-oldalán számolt be a történtekről. Ami első blikkre megállapítható: a kémkamera vette a szobában zajló eseményeket. Ami drámaibb: a kamera pont az asztalon lévő számítógép felett volt, tehát akár a begépelt jelszavakat is venni tudta. Remélem, a nyomozás kideríti, ki és miért szerelte fel, hogyan és kinek továbbította a jeleket – közölte a városvezető. A városvezető szerint ilyennek már nem volna szabad megtörténnie 33 évvel a rendszerváltás után, de a Pegasus-botrányt követően ő már semmin nem tud meglepődni. A szakértő megállapította, hogy az eszköz működött, és alkalmas volt arra, hogy jelet továbbítson. Csőzik László feljelentést tett, és át fogják vizsgálni a teljes hivatalt.
Ugyanis egyrészt valószínűleg működött, és ahogyan beszerelték, az profizmusra vall. © Csőzik László / Facebook Mikor cserélték ezt a lámpát? Lehet-e tudni, mikor került oda? Cs. : Sajnos nem tudjuk, nincs semmi fogódzónk. Mondok két szélsőséget. Az egyik, hogy ez már ott volt az elmúlt ciklusban is. Nem kellett benne izzót cserélni sem? Cs. : Eddig nem. Hogy mikori, ezt nem tudjuk, három-öt éves is lehet akár. A másik szélsőség, ami szintén nem kizárt, hogy egy hónapja tette be valaki. Arra is csak feltételezés van, hogy valószínűleg a Wi-Fi rendszeren keresztül küldte ki a jelet. Azt viszont le lehet ellenőrizni, hogy arra milyen eszközök csatlakoztak rá. Cs. : Igen, ezt nem néztük még meg, mert onnantól, hogy komolyra fordult a dolog, én szóltam a rendőrségnek. Megtettem a feljelentést, lefoglalták bűnjelként ezt a LED-izzót és igazságügyi műszaki, illetve informatikai szakértők kapnak most megbízást, hogy átnézzék. Azokra keresik a választ, amiket ön is kérdezett, hogy mikor tehették ki, mennyi időn keresztül működött, milyen elven és hova továbbította a jelet.
Érd közélete általában Csőzik László jelenlegi és T. Mészáros András korábbi polgármester vitáitól hangos. A két helyi erős ember gyakran ekézi egymást, nemrég Csőzik László annyira kiakadt, hogy még elnézést is kért a stílusa miatt. Legutóbb mosolyogva egy képen pózoltak az ellenfelek. Közben Csőzik László a felesége nyerésére készül az országgyűlési választásokon. Meglepődött az érdi polgármester Érd ellenzéki polgármestere, Csőzik László meghökkent, amikor egy reggelen kinyitotta az asztalán heverő borítékokat és meglátta, hogy a kormány egyik emberétől kapott köszönőlevelet. Mint fogalmazott: "Meglepő helyről kaptam pár napja levelet: a fideszes honvédelmi államtitkár, Németh Szilárd – civilben a most 100 éves Magyar Birkózó Szövetség elnöke – arról értesített, hogy centenáriumi díszoklevelet adományoz városunknak. A BudaPestkö legfrissebb híreit ide kattintva éred el. Mindenki összeállt Az elismerést a közgyűlésen Ancsin László, az MBSZ új főtitkára adta át. És ilyet is ritkán látni: az átadáson összeállt Érd két korábbi vezetője, Harmat Béla és T. Mészáros András, illetve jelenlegi polgármester, Csőzik László az érdi birkózás legendájával, Tar Mihállyal.
Csőzik lapított, vagy tényleg nem tudott róla? Ami Csőzik László konkrét történetét illeti, ő nem vette figyelembe az összeférhetetlenségi ok bejelentésének és megszüntetésének a kötelezettségét. Holott évek óta felügyelőbizottsági tagja a Dimenzió Kölcsönös Biztosító és Önsegélyző Egyesületnek; és ezen a címen mindegy havi 225 ezer forintos jövedelmet kapott a szervezettől. Csőzik tehát a tavaly májusi jogszabályváltozásnak fittyet hányva megtartotta a felügyelőbizottsági tagságát úgy, hogy hosszú hónapokig továbbra is fölvette – immár jogosulatlanul – ezt a jövedelmet. A méltatlansági eljárás elindult, az ügy a jogi és közbiztonsági bizottság elé került, amely elkezdte a kivizsgálást. Érd baloldali polgármestere elment a február 7-i ülésre és együttműködőnek mutatkozott, dokumentumokat is vitt magával. Ezután azonban a polgármester február 10-re rendkívüli közgyűlést hívott össze, amelynek napirendi pontjai között az is szerepelt, hogy határozzanak a jogi és közbiztonsági bizottság személyi összetételének a megváltoztatásáról, beleértve a bizottsági elnök eltávolítását.
A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság ismeretlen tettes ellen nyomoz tiltott adatszerzés bűntettének gyanúja miatt.
Természetesen üdvözöljük a megyei jogú városi címet, már csak azért is, mert Kecskemét elszipkáz minden forrást, ide már alig jut valami. De nem érjük be ennyivel, önálló megyeszékhely szeretnénk lenni, ahogy azok voltunk a II. világháború előtt – jelentette ki Nyirati Klára. Kerestük Esztergom első emberét, a fideszes Hernádi Ádámot is, akinek munkatársa kérésére levelet is írtunk, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Jelenleg 23 megyei jogú város van, a megyeszékhelyek (Budapest kivételével) mellett öt olyan település, amelynek lakosságszáma a döntés idején meghaladta az ötvenezret: Sopron, Nagykanizsa, Dunaújváros, Hódmezővásárhely és Érd. Korábban ugyanis 50 ezres lélekszámhoz kötötték a megyei jogú városi címet a nem megyeszékhelyek esetében. Most nincs ilyen korlát, Esztergomban csupán 28 ezren laknak, aminél több népesebb, megyei jogú városi címmel nem rendelkező település is akad (például Mosonmagyaróvár, Cegléd és a dinamikusan növekvől lakosságszámú Dunakeszi és Szigetszentmiklós).
A másik, hogy amikor nyertünk, komoly érdekeket sértettünk egzisztenciálisan. Az előző vezetés bukásában a korrupciógyanús ügyek nagy szerepet játszottak. Ilyet, miután a városházán átvettük az irányítást, többet is találtunk, számos feljelentést tettünk és átfogó vizsgálatok indultak. Elképzelhető, hogy valamilyen módon köze van az óvodabotrányhoz, amit fél éve kezdtünk el felgöngyölíteni. Ott mi történt? Cs. : Itt az előző korszak alpolgármesterének a rokona kapta meg az összes óvodai közbeszerzést – bővítések, felújítások, építések –, több mint egymilliárd forint értékben tucatnyi közbeszerést nyert el. Az egyiknél észleltek egy kartellt és hetvenmillió forint visszafizetésére kötelezték a városunkat. Ennek kapcsán múlt ősszel elindítottam a legszigorúbb, legalaposabb vizsgálatokat, amelynek az eredménye az a feljelentés, amivel hamarosan kész is vagyunk. Az ügy egyes részleteit már egy hónapja nyilvánosságra hoztam. Ha közeli fogódzót keresünk, lehet, hogy ez játszott közre, valaki talán arra lehetett kíváncsi, hogy mit tudunk.
A döntés a hitelek kamataira is hatással van, két hitelintézet már közzé is tette új kondícióit. 2021. november 16. 16:05 Nincs megállás, újabb emelést jelentett be az MNB alelnöke: elszállhatnak a reálkamatok A lépéssel még a bejelentett 30 bázispontosnál is nagyobb lehet a kamatemelés mértéke, de a pontos számokat csak csütörtökön közlik. 2021. 14:29 Tovább nőtt az alapkamat, retteghetnek a magyarok: mi lesz így a hiteleikkel, befektetéseikkel? Zsinórban negyedszer emelt a jegybanki alapkamaton a Monetáris Tanács: nagy kérdés, hogy mi lesz a lakáshitelek törlesztőivel. 2021. október 22. 16:03 Kiderült az igazság: ki nyer valójában az alapkamat emelésével? Könyörtelen kamatemelési ciklust indított az MNB, ez pedig szép lassan begyűrűzik a mindennapokba is: elmagyarázzuk, milyen hatása lesz ennek a hitelekre, megtakarításokra. 2021. A monetáris tanács 3,40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot | KamaraOnline. október 19. 17:06 Itt az elemzők jóslata: a vártnál tartósabb lehet a drágulás Megjöttek az elemzések. Mutatjuk hogyan értékelik a szakértők az MNB mai lépését.
Pénzügyi elemzők körében kialakult konszenzus szerint kamatemelésről dönt keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, elsősorban a célszintet jelentősen meghaladó infláció és a vártnál erőteljesebb gazdasági növekedés miatt. Ez azt jelenti, hogy drágulhatnak a hitelek, viszont a bankbetétek kamata is emelkedhet. Összeszedtük a legfontosabbakat az MNB mai döntése előtt! A jegybanki alapkamat jelenleg 0, 6% ezt emelhetik 0, 9%-ra, legalábbis az elemzők erre számítanak. A lépésre csaknem 10 év után kerülhet ismét sor. Index - Gazdaság - A Fed lépett az infláció ellen, megemelte a jegybanki alapkamatot. A jegybank alelnöke, Virág Barnabás már május közepén jelezte egy pénzügyi konferencián, hogy "az alapkamat emelésének lehetőségét már a júniusi ülésen érdemes lesz mérlegelni". Elmondta, hogy a tartósan magas infláció kockázata március óta egyértelműen megnőtt, és a gazdaság teljes újranyitásával új szakaszába léphet a monetáris politika. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem árfolyamcélt, hanem inflációs célt követ és ennek függvényében alakítja monetáris politikáját.
Az MNB jövőbeni döntéseire jelentős hatással bírhat a geopolitikai feszültségek fokozódása és ennek forintárfolyamra gyakorolt hatása – húzta alá. Felhívta a figyelmet arra, hogy a monetáris politika további szigorítása elengedhetetlen lesz. Az infláció mérsékléséhez a mostaninál erősebb forintárfolyamra van szükség – tette hozzá. A szakember szerint a monetáris politika nagyobb hatékonyságát segíthetné a transzmisszió erősítése, azaz ha a szigorítás nemcsak a hitel-, de a betéti kamatokban is megjelenne. Alapkamat emelés a kamatstop tükrében: mit tegyenek az adósok?. Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője úgy fogalmazott: a kamatemelés kiszámítható módon folytatódik tovább. Az egyhetes betéti kamatszint várhatóan csütörtökön 30 bázisponttal emelkedik, ezzel tovább közeledik egymáshoz az alapkamat és a rugalmas eszköz – jelezte. Februárban az eddiginél is magasabb, 8, 0-8, 5 százalékos inflációra számítanak a döntéshozók. Az év eleji átárazásoknak köszönhetően tovább erősödött az inflációs nyomás januárban, a fogyasztói árindex 7, 9 százalékkal emelkedett éves bázison, mely közel 15 éves rekordot jelentett – emlékeztetett.
Mindezek visszafogják a gazdasági növekedést; az idei GDP a jegybank szerint a 2, 5-4, 5 százalékos tartományban lehet, és 7, 5-9, 8 százalék közötti tartományban várható éves átlagos inflációs rátát eredményez. A márciusi inflációs adat a februárinál magasabb, 8, 5-9, 0 százalék közötti lesz az MNB várakozása szerint. Az inflációs ráta csökkenésének megindulása tovább tolódik, a mutató 2023 második felében kerülhet a toleranciasávba, és 2024 első felében érheti el a 3 százalékos jegybanki célértéket. A legújabb jegybanki inflációs prognózis részleteit csütörtökön mutatják be – jelezte. A korábbinál szélesebb tartományok jelzik azt, hogy a kilátásokat érintő kockázatok is nagyobbak – mondta. A globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikája a romló növekedési és inflációs kilátások mellett is szigorodott – jegyezte meg. Kitért arra, hogy a háború előttig a magyar gazdaság erős fundamentumokkal rendelkezett, élénkülő pályán mozgott, bár a gyors újraindulás következtében az infláció emelkedő pályán haladt.
Ebben persze az államkötvények mellett számos egyéb kis kockázatú hitelforma, például a babaváró hitel átmeneti megtakarítás növelő hatása is látszik. Ezek bevezetése és népszerűsítése kimondott gazdaságpolitikai célkitűzése is volt a döntéshozónak. Ha nő az alapkamat, az bizony eredményezheti azt is, hogy nőni fognak a bankbetétek kamatai, emiatt pedig nő a megtakarítása kedv. Akkor ennyi, letörték a dráguást? Az MNB kommunikációja szerint az inflációs cél 3 százalékos, amit már ők is legfeljebb 2022-re látnak reálisnak - már, ha még ennél is tovább emelik az alapkamatota jövőben. Különösen azért, mert a legfrissebb inflációs jelentés szerint bár az inflációs ráta májusban 5, 1%-on stagnált, például az adószűrt maginfláció az áprilisi 3, 1%-ról 3, 4%-ra emelkedett. Mivel a jegybank sem számít arra, hogy idén sikerül a 3 százalékos tűréshatár alá szorítani az inflációt, így vélhetően ezen a szinten próbálják stabilizálni a maginflációt. Ebből a tekintetből tehát nem számíthatunk rá, hogy sokkal olcsóbbak lesznek itthon a termékek.
Amundi Alapkezelő Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a szomszédban zajló háború felülírta a jegybank korábbi, 50 bázispontos kamatemelési ütemét. A kamatemelés gyorsítása szimbolikus értékű, mert az irányadó kamatszintet az egyhetes jegybanki betét 5, 85 százalékos kamata jelenti - fejtette ki. Az elemző szerint nagyon nehéz helyzetben van most minden jegybank, így az MNB is, ugyanis a kialakult kínálati válság okozta inflációs megugrásra - amin a háború még tovább rontott - nem nyújtanak hatékony megoldást a monetáris politika tradicionális eszközei. A szakma egy része a legjobb megoldásnak az erőteljes kormányzati beavatkozást látja, ami azonban igen sokba fog kerülni; felmerülhet a jegybanki állampapírvásárlások újraindítása - vélekedett. Equilor Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője azt hangsúlyozta, hogy a jegybank "héja üzeneteket küldött": a korábbinál gyorsabb monetáris szigorításra van szükség, és a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt.