Belföld 2022. március 10., csütörtök 07:33 | MTI A Fehér Ház szerdán cáfolta azokat az orosz állításokat, amelyek szerint Ukrajna nukleáris vagy biológiai fegyvereket fejleszt, "képtelenségnek" és "nyilvánvaló trükknek" nevezve azokat, amelyekkel a jövőbeni orosz agressziót próbálják igazolni. A Fehér Ház cáfolta az ukrajnai tömegpusztító fegyverekről szóló orosz állításokat - Hír TV. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője kijelentette: "Tudomásul vettük Oroszország hamis állításait az állítólagos amerikai biológiai fegyverlaboratóriumokról és vegyi fegyverek ukrajnai fejlesztéséről. Láttuk, hogy kínai tisztviselők is megismétlik ezeket az összeesküvés-elméleteket". Hozzátette: "Ez képtelenség. Ez az a fajta dezinformációs művelet, amelyet az oroszoktól az évek során többször is láttunk Ukrajnában és más országokban, és amelyet megcáfoltak, egyben példa azokra a hamis ürügyekre, amelyekre már felhívtuk korábban a figyelmet, hogy az oroszok ilyet állítanak majd". Psaki úgy folytatta, hogy ez "Oroszország nyilvánvaló trükkje, amellyel megpróbálja igazolni az Ukrajna elleni további előre megfontolt, provokálatlan és indokolatlan támadását".
Hétvégi híradójuk esetében eddig 46 perc volt az átlagos időtartam mostanában, így ott csupán 1 perccel csúsznának túl az új jogszabályi szabályozáson. Az RTL Magyarországnál úgy döntöttek a műsorújság alapján, hogy július 29-től az RTL Híradó nagyjából 8 perccel rövidebb lesz hétköznaponként, azonban az RTL-nél is megoldották, hogy ne legyen kevesebb az aktuális témákat feldolgozó műsor. Jövő hét utántól a Fókusz című infotainment magazinműsor ugyanis nagyjából ugyanannyi idővel hosszabb lesz, mint amennyivel az RTL Híradó rövidebb. A Fókusz így ezután pontban 19 órakor kezdődik majd. A Híradó és a Fókusz körüli átalakítás miatt az esti szórakoztató típusú műsorok kezdési időpontja nem változik. A médiatörvényen a jogalkotók egyébként több más ponton is változtattak, így például megengedőbb lett a jogszabály a rádiók tulajdoni viszonyaival kapcsolatban, valamint hosszabb médiaszolgáltatási jogosultságot biztosít a rádiók számára. Hidvéghi: Az EP még krízishelyzetben is megvonná a hazánknak járó pénzeket - Hír TV. A változásokról itt és itt olvashatnak részletesebben. További, a tévés világra vonatkozó híreket találnak a Media1 tv rovatában.
© 2022 TV2 Zrt. A té felületén megjelenő illusztrációk egy részének forrása: Europress fotóügynökség
Nem tudom ki hogy van vele de engem az ilyen hírek jobban érdekelnek mint pl. : a HírTV stb fél órányi sivalkodás. Persze érdekes a korrupciós ügyek felhozása stb de állandóan ezt hallgatni már ugyan olyan unalmas mint a kormánypárti propaganda A külföldröl szóló hírek pedig többnyire azonos minden csatornán minimális eltéréssel 2017. 14:43 Hasznos számodra ez a válasz? 7/14 anonim válasza: 24% Ha mindenképpen választani kell, hogy melyiket nézzem meg, akkor az M1. A Tények nem híreket közöl, bűntények közlésére vannak színvonalasabb műsorok. Az M1-nél meg legalább tudom, hogy amit hallok, annak a fele sem igaz. TELEVÍZIÓS NÉZETTSÉG 2022.10.HÉT - ONBRANDS - ÉRTÉK ALAPON. Plusz tudom, hogy amiről ott nem beszélnek, az a való világ. 17:19 Hasznos számodra ez a válasz? 8/14 anonim válasza: 27% Az M1 legalább híradó, a Tények viszont színtiszta bulvár (Pl. mikor a nagy seggű nőkről volt szó). 18:08 Hasznos számodra ez a válasz? 9/14 anonim válasza: 95% Egyik sem mindkettő hazudik. Hír tv, Rtl klub, a többi mind a kormány kezében amin folyik az agymosás.
Hangsúlyozták továbbá: 2021 során a csatorna a megnyert esték számának tekintetében is maga mögé utasította a hazai tévés mezőnyt 266 nyert estével. Tarolt az X-Faktor A 18-49-es korcsoportban az év legnézettebb műsorainak 10-es listáján öt pozíciót az X-Faktor műsora foglal el, a filmes top 10-es nézettségi listán pedig 6 szerepel az RTL Klub műsorai közül. Az X-Faktor második élő adása, 2021. november 27-én. Fotó: RTL sajtószoba Mint fogalmaztak, csatornacsoport szinten, a fő kereskedelmi célcsoportban, főműsoridőben az RTL Magyarország nyolc csatornája 25, 1 százalékos közönségaránnyal piacvezető volt a fő versenytárs (a TV2 Média Csoport) 14 adóból álló hazai portfóliójával szemben, ami 23, 5 százalékos közönségarányt ért el. Megemlítették azt is, hogy a Film+ 2021-ben is a harmadik legnézettebb tévé- és a legnézettebb lett magyar nyelvű kábelcsatorna főműsoridőben a kiemelt, 18-49-es korcsoportban – tették hozzá. A TV2 a főműsoridőn kívül szerepel jól A TV2 is közleményt adott ki.
Ők azt emelték ki, hogy 2021 utolsó hónapjában kiemelkedően szerepelt a TV2, mert ezt a csatornát választotta a legtöbb néző a teljes napon a 18-49-es, a teljes lakosságban (4+) és az általuk használt 18-59-es korcsoportban is. Ezután arról írtak, milyen sokan nézték náluk például karácsonykor a Reszkessetek betörőket és szilveszterkor is győzni tudtak a három korcsoportban, sőt főműsoridőben is. Kasza János, Szalay Dániel További híreket talál a Media1-en! Borító: RTL sajtószoba
A 26. hét a TV2 szempontjából még jobban alakult, az átlagos nézőszámban a különbség 20 000-re csökkent, a napi összevetésben pedig háromszor a Tények nyert a Híradó ellen. A dolog apró, de nem elhanyagolható szépséghibája, hogy a TV2 egyik korcsoportot sem tartja fontosnak, ők a reklámozók felé a 18-59-et kommunikálják pár éve (mivel, mondták, a lakosság elöregedett), míg az RTL a 18-49-es számokat. Az Origo meg azt, amiben éppen jobb a Tények, azaz most az össznézőszámot. A 26., előző heti versenyt, mármint a teljeset, az RTL nyerte, a Barátok közt 18-49-ben és a teljes lakosságban is utolérhetetlen volt (az első 3 és első 4 hely az övék volt). A kereskedelmi korcsoportban az RTL műsorai állnak az első 25 helyen, köztük az Oscar című vígjáték a Film+ műsoráról, a TV2 az első ötvenbe a Tények mellé csak egy új Bumm! -adást és egy Ezek megőrültek-ismétlést delegált a saját gyártású fronton. A teljes lakosságban a Tények és a Bumm! menti a kettes számú kereskedelmi tévé gyártóbázisának működését, itt viszont a Tények elég acélos, az első 25-be mind a hét adásuk bekerült, mellettük a Fatmagül című török sorozat is bejutott a legjobbak közé.
A 34. (2) alapján az oklevél és a szakmai bizonyítvány tartalmazza az EKKR és MKKR szintet, valamint a Digitális Kompetencia Keretrendszer szerinti szint jelölését. A Szakmajegyzékben szereplő szakmák elsajátítására kizárólag szakmai oktatás keretében van lehetőség. A Szakmajegyzéket a szakképzési törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. ) Kormányrendelet 1. sz. melléklete szabályozza (utolsó módosítás: a 95/2021. 27. ) Kormányrendelettel). FELSŐOKTATÁS A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) értelmében a Kormány felhatalmazást kapott arra, hogy rendelettel szabályozza az oklevéllel tanúsított végzettség, szakképzettség Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti besorolási rendjét. A törvény 51. § (5) bekezdése kimondja, hogy "Az oklevél [... ] tartalmazza [... ] az oklevél által tanúsított végzettségnek, szakképzettségnek a Magyar Képesítési Keretrendszer, az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását". A 139/2015 (VI. 9. ) kormányrendelet tartalmazza a szakirányú továbbképzés, a felsőoktatási szakképzések és a megszerezhető szakképzettségek, az alapképzések és alapképzésben szerezhető szakképzettségek, valamint a mesterképzések és mesterképzésben, osztatlan képzésben szerezhető szakképzettségek MKKR szintjét, továbbá rögzíti az újonnan létrejövő szakképzettségek MKKR-be történő besorolásának eljárását, módszertanát és felelőseit.
Slides: 17 Download presentation KONFERENCIA A MAGYAR KÉPESÍTÉSI KERETRENDSZERRŐL A képesítési keretrendszer a felsőoktatás szempontjából Sándorné dr. Kriszt Éva a Magyar Rektori Konferencia társelnöke a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora Budapest, 2013. június 27. A legfontosabb kérdések Mit? Hol? Miért? Hogyan? 2021. 05. 18. 2 A képesítési keretrendszer alkalmazása a felsőoktatásban A felsőoktatási sajátosságok: • szabályozás és stabilitás • szabályozás és rugalmasság Igények: • minőség • átjárhatóság • összemérhetőség • oktatói szabadság 2021. 3 A középkori egyetemek hagyományai A középkor első egyetemei (Bologna, Párizs, Krakkó, Pécs) nemzetközi egyetemek voltak, jelentős hallgatói mobilitással (Padovában pl. összesen 22 országból volt hallgató). Széleskörű hallgatói és oktatói önigazgatás volt a jellemző. Rugalmas és demokratikus vezetéssel rendelkeztek: egy-két éves vezetői megbízás, amelyet akár hallgatók is betölthettek. Nem voltak nagy "hatalmi távolságok" oktatók és hallgatók között.
A fejlesztések egy önálló területe, a validáció elősegítheti a formális és az informális tanulás keretei között megszerzett tudás és képesség elismertethetőségéhez szükséges feltételrendszer kialakítását. Fontos cél, hogy a fejlesztések megvalósulása javítja az oktatási és képzési rendszerek átláthatóságát, átjárhatóságát. Kedvezően hathat a magyar diákok és munkavállalók európai mobilitására, érdekeik érvényesítésére. A rendszer működtetése hosszabb távon növelheti a tanulás vonzerejét, erősítheti annak munkaerő-piaci relevanciáját. Magyarországon 2005 szeptemberében kezdődött meg az EKKR hazai megismertetését, értelmezését és adaptálását segítő szakértői munka, a fejlesztő munka azóta is folyik. Ennek köszönhetően 2010-ben – a TÁMOP 4. 3 kiemelt uniós projekt keretében (2) – elkészült az Országos Képesítési Keretrendszer (2012-től a hivatalos elnevezése Magyar Képesítési Keretrendszer) első változata, amely alapját jelentheti a hazai képesítések rendszerezésének, illetve megteremtheti a lehetőségét a magyar képesítések nemzetközi összevethetőségének és elismertethetőségének Ezek a kutatások jelentették a szakmai alapot a fejlesztés újabb, az oktatási alágazatok sajátos feladatainak megvalósítását lehetővé tevő jelenlegi szakaszához.
A képesítéseket a kimeneti elvárások felől átgondolva és tanulási eredményekben leírva nem csak az egyes tagállamok képesítési rendszere válhat átláthatóbbá, egyúttal átjárható tanulási utakat biztosítva az állampolgároknak, de az erre épülő fejlesztések által közvetlenebb kapcsolat teremthető a munkaerő-piaci elvárások és a képesítések kínálata között is. A Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) kidolgozása közel tíz éve kezdődött el és 2015. február 3-án egy fontos fordulóponthoz ért, amikor elfogadták Brüsszelben a hazai keretrendszer Európai Képesítési Keretrendszerhez való megfeleltetési jelentését. Ennek kapcsán az Oktatási Hivatal MKKR Nemzeti Koordinációs Pontja felkérésére a Tempus Közalapítvány 2015. május 6-án a társadalmi konzultációt elősegítő konferenciát szervezett a Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetéséről. A konferencia sok szempontot körbejárva mutatta be az MKKR használatba vételében és további fejlesztésében rejlő potenciált, rávilágítva arra is, hogy egyetlen eszköz sem képes egyik napról a másikra szerves változást elindítani az oktatási-képzési rendszerekben, illetve azok munkaerőpiachoz való kapcsolódásában.
Az oktatási és képzési szolgáltatóknak hatékony segítséget nyújt képzési programjaik megtervezésében, a jelentkezők tanulási eredményeinek azonosításában és beszámításában. Segíti a mobilitást, ugyanis a keretrendszerrel a külföldön megszerzett tudás és képesítés elhelyezhető a hazai képzési és munkaerőpiacon. A tanulási eredményekkel leírt képesítések hatékonyabbá teszik a pályaválasztási tanácsadást. A képesítési keretrendszer elsődleges célja, hogy segítse az oktatási és képzési rendszeren belüli eligazodást. Áttekintést nyújt a hatóságok által hitelesített képesítésekről, ezáltal támogatja a tanulók és a munkavállalók foglalkoztathatóságát, határon átnyúló mobilitását és az egész életen át tartó tanulás lehetőségét. A nemzeti képesítési keretrendszer láthatóvá teszi a képesítési rendszerben bejárható utakat. A képesítésekről szolgáltatott információk segítik az egyéneket és a munkaadókat a képesítések mögötti kompetenciák megértésében és a megfelelő tanulási út kiválasztásában, ezáltal a képesítési keretrendszer támogatja az egész életen át tartó tanulásban való részvételt és a foglalkoztathatóságot.
A 18/2016. (VIII. 5. ) EMMI rendelet (a felsőoktatási szakképzések, az alap- és mesterképzések képzési és kimeneti követelményeiről, valamint a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 8/2013. (I. 30. ) EMMI rendelet módosításáról) írja le a tudás, a képesség, az attitűd, illetve az autonómia és felelősség jellemzőit az MKKR szintleírásával összevethetően. A felsőoktatási képesítések minőségfejlesztésével kapcsolatban bővebb információ érhető el a TÁMOP 4. 1. 3 (Felsőoktatási szolgáltatások rendszerszintű fejlesztése) projekt keretein belül. FELNŐTTKÉPZÉS A felnőttképzés alapvető szabályozását a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény szerint kell alkalmazni, a szabályozás jelentős átalakításon ment át 2019-ben. 2020. szeptember 1-től kiemelten fontos cél a felnőttképzésben a szakképesítésre vagy részszakmára történő felkészítés. Ha a felnőttképzési intézmény a szakképzésről szóló 2019. törvény hatálya alá tartozó részszakmára készít fel, akkor a szakképzési szabályozás is vonatkozik rá.