Pár napja eszembe jutott, hogy gyönyörű virágú gumós begónia (Begonia x tuberhybrida) gumók kaphatóak faiskolai üzletekben, virágboltokban. Gondoltam, talán írni kellene arról, miért érdekes ez a növény és mire figyeljünk, amikor elültetjük gumóit. Lássuk csak… A növény a Begonia nemzetség egyik csodaszép virágú faja. A nemzetség a nevét Michel Begonról, San Domingo tizenhetedik században élt kormányzójáról kapta. Hogy miért? Nem tudni, talán ez volt az egyik kedvence, vagy valaki emléket szeretett volna állítani elődének. A növény maga Amerika, Ázsia, Afrika szubtrópusi, trópusi területein őshonos, gumókat, vagy rizómákat képez, lágyszárú növény, vagy éppen félcserje. A ma ismert fajták Dél-Amerikában élő vad fajok keresztezésének eredményei. Az első hibrid fajtát 1869-ben hozta létre egy angliai kertészeti cég főkertésze. Ezt követően Európa sok országában kezdtek foglalkozni a faj nemesítésével. Először üvegházi növényként lett népszerű, csak évtizedekkel később lett keresett nyári kerti dísz.
A "hagymás növények" közé szokták tévesen a gumós növényeket is sorolni. Fontos különbség, hogy a hagymások kitartó szerve egy tönkből és az azon fejlődő hagymalevelekből áll (pl. tulipán). A gumós növények kitartó szervét ha átvágjuk, többnyire homogén állományú szövetet látunk, amin kis hajtás vagy hajtások helyezkednek el (pl. gumós begónia). Vannak átmeneti, hagymagumós növények is (kardvirág). A hagymásokhoz még a koloncos gyökérrel rendelkező dáliát is sorolják néha.
A gazdaboltokban, a nagyáruházak kerti osztályán, vagy a különféle gardencenterek kínálatában egész évben előfordulnak szép színes képekkel illusztrált hagymás-gumós növények. Ezek között kínálnak télálló és fagyérzékeny növényeket is. Jelen cikkünkben abban szeretnénk segíteni, hogy melyek azok a hagymás-gumós növények, amelyeket a tavasz kezdetén lehet ültetni, és melyek azok, amelyeknek ültetésével meg kell várnunk az őszt. A fő elhatárolási szempont ezen kérdés megválaszolásában, hogy az adott növény fagyérzékeny vagy télálló-e. A mi klímánkon is télálló növényeket ugyanis ősszel célszerű ültetni, míg a fagyérzékeny növényeket a komolyabb fagyveszélyek elmúlta után, azaz többnyire március vége, április közepe környékén érdemes a szabadföldbe telepíteni. A leggyakoribb tavasszal ültethető, fagyérzékeny hagymás-gumós növények közé a kardvirág (Gladiolus), a dália (Dahlia), a liliomok egy része (Lilium), a gumós begónia (Begonia tuberhybrida), a mesevirág (Achimenes), a csodagumó (Sauromatum), a Jakab-liliom (Sprekelia formosissima), tigris-virág (Tigridia) tartozik.
Nem árt tudni ugyanakkor, hogy ezeknek a hagymáit ősszel fel kell szedni, mivel telente az életképességüket a szabadban elvesztenék. Ehhez képest tavasz helyett ősszel érdemes ültetni a hóvirágot (Galanthus), a téltemetőt (Eranthis), a jácintot (Hyacinthus), a tulipánt (Tulipa), a szellőrózsát (Anemone), a cikláment (Cyclamen), a csillagvirágokat (Scilla), a sáfrányt (Crocus), a tőzikét (Leucojum), a nárciszt (Narcissus), a Puskin-virágot (Puschkinia), a kockásliliomot (Fritillaria), a gyöngyikéket (Muscari). Ezen télálló, sok évig egyhelyben élő hagymás-gumós növények többsége egyre mélyebbre húzódik a talajban, így érdemes legalább 3-5 évente a visszahúzódásuk után kiásni, és a töveket szétosztva új helyre ültetni őket. De ezt ne a tavaszi kerti munkák körében végezzük, hanem szintúgy majd az ősz vége felé. Fontos ugyanis megjegyezni, hogy ezeket a növényeket tavasszal legfeljebb hajtatott, cserepes formában ültessük, mert egyébként a tavasszal ültetett hagymák többsége elpusztulna. A hagymás növények között egyébiránt többnyire külhonos növényeket találunk és általában külföldi kertészetek termesztik őket.
org/wikipedia/commons/9/99 /John_Hunyadi_%28 Chronica_Hungarorum%29. jpg Szilágyi Mihály Kapisztrán János: //upload. org/wikipedia/ commons/f/fd/Szil%C 3%A 1 gyi_Mih% C 3%A 1 ly. jpg: //upload. org/wikiped ia/commons/8/82/Jan_Kapistr%C 3% A 1 n. jpg Hadműveletek Nándorfehérvárnál: //upload. org/wikipedia/commons/b/bc/N%C 3%A 1 ndorfeh%C 3%A 9 rv%C 3%A 1 ri_csata_v%C 3%A 1 zlata. jpg Az egykori vár fémből készült makettje Saját készítésű kép (2012) Saját készítésű kép (2012) A vár mai állapotában Saját készítésű kép (2012) 1456 l l Hunyadi János Zimonyban a csata után 2 héttel pestisben meghalt Pár héttel később Újlakon Kapisztrán János is l 1690 -ben VIII. Hunyadiak - Érettségi tételek. Sándor pápa szentté avatta Kapisztrán Szent János életének jeleneteit ábrázoló oltárkép: //upload. org/wikipedia/commons/4/43/San_Giovanni_da_Capistrano. jpg Hunyadi János sírja a gyulafehérvári érseki székesegyházban: //upload. org/wikipedia/commons/3/38/Gyulafeh%C 3%A 9 rv%C 3%A 1 r_Hunyadi_J%C 3%A 1 nos_s%C 3%ADrja. jpg Arany János: Szibinyáni Jank (részlet) …Járt vadászni farkasokra; Mint védője a keresztnek, Megrontója büszke tarnak, Idegen nép hőse is lett Derék hőse a magyarnak…
Szakít támadó politikájával és aktív védekezésbe fog. Mivel a török sem kezdeményezett összecsapást állóháború alakult ki a két ország között. 1470-ben Mátyás többször átengedte a törököt III. Frigyes tartományaiba. Ezen felbuzdulva a török Váradig benyomult és Szabácsnál várat építetett. Mátyásra hatalmas nyomás nehezedett. Kénytelen volt válaszolni erre a lépésre, ezért zsoldosaival elfoglalta a várat. Folyamatosan fejlesztette a déli végvárvonalat, aminek kettős szerepe volt: Kivédte a portyákat ill. támadásokat indítottak innen A nagyobb támadásokat felfogták addig, amíg megérkezett a felmentő sereg. 1479-ben a török betört Erdélybe, és foglyok ezreivel akart kivonulni, de Báthori István (erdályi vajda) Kenyérmezőnél megállította őket. Bosszúból a következő évben Mátyás Boszniát és Szerbiát is megtámadta. Hunyadi jános törökellenes harcai. Mátyás Ny-i tervei miatt nem akart háborút a törökkel, így 1483-ban 5 évre békét kötöttek, amit 1520-ig megújítottak a magyar királyok. Ez persze nem jelentett igazi békét, csak a nagyibb hadjáratok szüneteltetését.
-Eközben a szultán békeajánlatot tett Ulászlónak, és 1444 nyarán megkötötték a drinápolyi békét. A tíz évre szóló békeszerződés tárgyalásainak közepette Magyarországon és Európában tovább folytak a háborús előkészületek -A béke megkötése után alig három hónappal, 1444 szeptemberében a magyar hadsereg ismét átlépte az országhatárt. Fekete-tenger irányába, ám a velencei-bizánci flotta nem tudta megakadályozni az ázsiai török erők európai átkelését. Ez már előre vetítette a hadjárat kimenetelét, a támadó magyar-havasalföldi sereg mindössze 18 ezer főt számlált, így az egyesült török erőkkel szemben semmi esélye sem lehetett. Az 1444 novemberében vívott várnai csatában a törökök győztek, elesett Ulászló király, a pápai legátus, több magyar főpap és főúr. Hunyadi jános törökellenes hercai . Az 1445-ös országgyűlés V. (Utószülött) Lászlót (1445–1452–1458) ismerte el királynak 1448-ban megint megkísérelte ütközetre kényszeríteni a szultánt. Az egyesült magyar-havasalföldi sereg a szerbiai Rigómezőnél – az 1389-es csata színhelyén – a szultán által személyesen vezetett török hadaktól ismét vereséget szenvedett.