Szabó Magda születésének 100. Miklósa Erika közösségi sztáradatlapja. Portré- és ráadáskoncertjének első száma után hangzott el ez a mondat Miklósa Erika szájából s a magabiztos önirónia attitűdje rögtön imponálónak bizonyult. Születésnapja előtt jelentette be hogy anya lett. A korábbi kapcsolataiból nem lett gyereke és negyvenévesen érezte. Tündéri családi fotót posztolt Miklósa Erika a Facebook-oldalán. Az apropó pedig nem volt más mint a Kossuth-díjas művésznő kislányának Bíborkának a születésnapja. Barely three years later at the age of 19 as the youngest ever she joined the Hungarian State Opera. Egy kis bakonyi templomban ismét asszony lett a világhírű operaénekesnő. Abban egyetértettek hogy szeretnének gyermekeket. Because of her good singing skills she chose to be a singer. Harmadszorra is férjhez ment Miklósa Erika. Erika Miklósa welcomes you on her official Facebook. A híres operaénekesnő Miklósa Erika és férje mindennél jobban imádják örökbefogadott kislányukat. Az operaénekesnő tavaly májusban nem sokkal a 45.
A hírhez tartozó kép(ek) ingyenesen letölthető(ek) a következő internetcímen: A Károli Gáspár Református Egyetem által létrehozott adományalapba 2. 500. 000 Forint került elhelyezésre, ezen felül a jótékonysági koncerten adománygyűjtő persely került kihelyezésre, emellett bankkártyás fizetés keretében is felajánlhatták adományaikat a résztvevők. Bankkártyás fizetéssel összesen 311. 000 Forint került utalásra, készpénzben összesen 1. 041. 000 Forint összegű adomány gyűlt össze. A főiskola javára banki átutalás keretében eddig 394. 000 Forint érkezett a korábban megadott gyűjtőszámlára. A jótékonysági est sikerességét olyan magyar művészek támogatták, mint Miklósa Erika, a Magyar Állami Operaház Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas Érdemes művésze, Kokas Katalin Liszt Ferenc-díjas hegedű- és brácsaművész, Kokas Dóra csellóművész és férje, Maxim Rysanov nemzetközi hírű brácsaművész is fellépett. Maxim Rysanov ma már Magyarországon él, de Ukrajnában, Kramatorskban született, édesapja orosz származású, édesanyja ukrán, családja jelenleg is a háború sújtotta térségben, Kárpátalján él.
Ha mennem kell, fontos, hogy a családom is jöhessen velem – árulja el, ahogy azt is: a 25 év bőröndből élés annyira megviselte, hogy tényleg nagyon nehezére esik már a csomagolás is. Nem akartuk másra bízni a lányunkat. Sokszor hazamentem próba után, leváltottam, hogy tudjon ő is dolgozni vagy a ház körüli, kerti dolgokat intézni – mesélte az énekesnő. EXTRA AJÁNLÓ Az operaénekesnő és férje három éve fogadták örökbe kislányukat, egy ideje pedig tervezik, hogy bővítik a családot. Ismét újszülöttet szerettek volna adoptálni, de a szabályok szerint, maximum 45 éve lehet a szülő és a gyerek között, így arról lecsúsztak, ráadásul az örökbefogadási procedúrát is előről kellett kezdeniük. Miklósa Erika most úgy gondolja, saját maga szülné meg második babáját. Nem szeretném, hogy Bibi egyedül maradjon, arra törekszünk, hogy mindenképpen legyenek testvérei. Vagy természetes módon, vagy örökbe fogadva, de biztos, hogy lesz. Érzem – mondtaa a Családvarázsban az operaénekes. Biológiailag normálisak vagyunk, nincs akadálya, hogy legyen gyermekünk.
Ha minden a világhírű opera-énekesnő tervei szerint alakul, lányuk hamarosan kistestvért kap, sőt, az sincs kizárva, hogy ugyan Bíborkát örökbe fogadták, a következő csöppség természetes úton érkezik. A Kossuth- és Liszt-díjas koloratúrszoprán hat éve él boldog házasságban mérnök férjével, Zsolttal. Három éve vették magukhoz Bibit, és mivel mindketten nagy családban nőttek fel, s a mai napig szoros viszonyt ápolnak testvéreikkel, szeretnék, ha lányuk is így cseperedne fel. – Bibinek is fontos, hogy ebben a szemléletben nőjön fel. Nem szeretném, hogy egyedül maradjon, arra törekszünk, hogy mindenképpen legyenek testvérei. Így gyorsan átszerkesztettük az egészet, most azokat a helyeket járjuk be itthon, amelyeket eddig még nem barangoltunk be a Partitúrával. Tizenöt adást forgatunk ebben a harmadik szériában is. Emellett fontos feladatom zsűrizni a Virtuózok című tehetségkutató műsor új, nemzetközi változatában: a V4 országok plusz Szerbia vesz részt ezen a versenyen, 6-tól 18 éves korig mérhetik össze a határon innen s túlról érkező fiatalok a zenei tudásukat.
- A csángó névről nagyon sokat vitatkoznak, eredetéről is. De arról is, hogy tulajdonképpen kik a csángók. Szőcs János történész muzeológus foglalkozott a csángó kérdéssel és újat is sikerült hoznia. Mióta beszélünk csángókról? - 1772-ben Zöld Péter a gyimesieket nevezte így, azt mondta, hogy Lunkán lakó magyarok, akiket még csángóknak is hívnak. Egy másik írásában pedig, ami a Magyar Könyvházban jelent meg 1783-ban, azt mondta, hogy a moldvai csángók egy része a Felcsíki havasokon lakik, ahol földműveléssel nem foglalkozhatnak, így állattartásból élnek – mondta Szőcs János történész - Ki volt Zöld Péter? Kik a székelyek 2017. - Ő csíkszentléleki plébános volt, a madéfalvai veszedelem előtti ellenállási mozgalom legjelentősebb csíki képviselője. Szemben állt azzal, hogy a székelység jogait nem vették figyelembe, lábbal tiporták azokat. Letartóztatták, fogságban voltak. Ő megszökött a fogságból és Moldvába ment. Ekkor elfogták Madéfalván, újból Gyulafehérvárra kísérték és később, 1765. április 8-án elítélték négyévi rabságra.
A csíki székelyek a XVIII. század végétől a XIX. század elejéig arra mondták, hogy csángó, aki moldovai eredetű, római katolikus volt és magyar anyanyelvű volt. Jobbára gyimesiek voltak. - Beszélünk gyimesi csángókról, moldvai csángó magyarokról, de beszélünk barcasági, sőt dévai csángókról is. Mi a különbség ezek között a népcsoportok között? - A dévaiak tulajdonképpen székelyek, Bukovinából jöttek Dévára 1888-tól. Ők bizonyos okok miatt elfogadták ez az elnevezést, valójában székelyek, legnagyobb részt csíki eredetű emberek. - A moldvai magyarság, a moldvai csángó magyarok nagy része is székely, hiszen a különböző veszedelmek, háborúskodás idején elvándoroltak innen. Kivándoroltak Moldvába, így a madéfalvi veszedelem után is. - A XV. Kik a székelyek? - Kvízkérdések - Egyéb tudományok - néprajz, népszokások. század végétől lehetett érzékelni, hogy volt elvándorlás, majd a XVI. században a jobbágyosítás miatt került sor ilyen esetekre. Később is, például a Rákóczi-féle szabadságharc idején Csíkból nagyon sokan megtorlások elől bemenekültek Moldvába. Egy részük valószínű, hogy ott is maradt.
Milyen részletek derültek ki eddig a székely írás használatáról? Kik és mit írtak így? Benkő Elek: Van egy 16-17. századi feliratokkal kivételesen sűrűn elborított középkori templomunk (Berekeresztúr, Marosszék), de az arányok ott sem utalnak tömeges használatra, körülbelül 40 latin betűs feliratra jut egy darab "rovásírásos" emlék. Kik azok a székelyek? Milyen nyelven beszélnek?. Egy személy latin betűkkel is, és székely írással is megörökítette a nevét, a feliratot hátrahagyók többsége fiatal diák volt, aki értelemszerűen latin betűkkel tanult írni. Nem tudjuk, hogy ők székely írást helyi iskolai tanulmányaik során, vagy családi környezetben sajátították-e el, az előbbi valószínűbbnek tűnik. A leggyakrabban neveket írtak le velük – többször papi személyek, akik hivatalból ismerték a latin betűs írást és jól-rosszul a latin nyelvet is –, itt arra gondolunk, hogy a papok vagy a mesterek nevüket úgy örökítették meg székely írással a templomok falán vagy egyházi rendeltetésű kőfaragványokon, hogy az olvasható is legyen, de bizonyos fokig rejtve is maradjon.
************************************************ *Székelyföldön nem ismeretlen e mondást: "Székely szarta a magyart! ", mely tézist jómagam is osztok, de ettől eltekintve én még magyarként nőttem fel és az volt mindig a tudatomban, hogy a székelyföldi is pont olyan magyar, mint az anyaországi magyar, csak ez utóbbi a hiányos történelmi ismeretei okán kicsivel több hülyeséget hord össze mivel sokuk számára már az is meglepő tény, hogy itt is magyarul beszélnek. De afelől hogy ők is ill. "műnk" is magyarok vagyunk, sosem volt kétségem, csak a "hazait" székelynek hívják; kb. Kik a székelyek 5. így fogtam fel én a határon átívelő nemzet fogalmát. Ugyanakkor kisebbségi magyarként örömmel tölt el a tudat miszerint az utóbbi években egyre erőteljesebben bontakozik ki és erősödik a székely öntudat és az ezzel járó nemzeti öntudat ébredése. Ám amikor az ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket hallok miszerint: "a székely nem a magyar nemzet egy része, hanem egy erős regionális (helyhez kötött) identitás" önkéntelenül is felmegy a pumpám.
Ezek után joggal felmerül bennem a kérdés: vajon magyarnak vallják -e magukat: a jászok, a palócok, a matyók, a hajdúk netán a gyimesi csángók. Ami meg minket székelyeket illet, jómagam Szélyes Sándor: Székely Karácsony c. A MAGYAROK TUDÁSA: Az én népem - a székely nép. versének egy sorával határoznám meg nemzetiségem: "a székely is magyar csak egy kicsivel több", mert a mi népünk az anyaországtól elszakítva is képes volt megőrizni magyarságát, ápoljuk a hagyományainkat, és erős nemzeti öntudattal rendelkezzünk. Magyarabbak vagyunk mint Ők ott a határ túloldalán, magyarabbak mint sok anyaországbeli szájhősködő, díszmagyar! Asztalos István ********************************************************************************************************************************
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!