-ben, és Trianon emlékére adta neki ezt a nevet, miután Kolozsvárt már lefoglalták az erdélyi rakott káposztának. Ha ez nem lenne elég, bonyolítsuk még egy kicsit a képet, egy másik történet szerint az óbudai Weiss kocsma tulajdonosának felesége találta ki ezt az ételt, méghozzá Brassóy Károly asztalos mester születésnapjára. Ezek közül azonban egyik sem teljesen fedi a valóságot. Akkor mi lehet az igazság? Az ételnek semmi köze Brassóhoz, sőt az apró jelző is feltehetőleg csak akkor került a nevébe, amikor valaki túl kicsire vágta a húst. Csáky Sándor "A huszadik század szakácsművészete" című könyvében találhatjuk a leghihetőbb a brassói aprópecsenye eredetére vonatkozó történetet, mégpedig azt "a brassói pecsenye eredetileg bélszínből készült paradicsomos, vörösboros, gombás változatban, tarhonyával, és ismeretlen szakácstól származik. Brassói aprópecsenye | Sylvia Gasztro Angyal. " De legyen bárhogy, mi ugyanannyira szeretjük, mutatom is a receptet a következő oldalon! A brassói aprópecsenye receptjéért lapozz a következő oldalra!
Mostani írásunk apropója, hogy perdöntő bizonyítékot találtunk: Papp Endre nem adhatta a brassói aprópecsenye nevét, és ezen a néven már a háború előtt is ismerték egyik leghíresebb magyar ételünket. Jelenlegi tudásunk szerint a brassói aprópecsenye szóösszetétel a Budapesti Hírlap 1930. december 7-i számában bukkan fel első ízben: "(Erzsébet királyné-szálló) IV., Egyetem-utca 5. Brassói aprópecsenye | Mindmegette.hu. éttermében minden este különleges erdélyi ételek. (Erdélyi fatányéros, brassói aprópecsenye, szebeni flecken, stb. )" Itt receptet még nem olvashatunk, de Az Újság, 1942. május 25-i számában már igen. Feltűnő, hogy kockázott, pirított burgonya már ebben is van, tehát ez a korai recept jellegében nagyon hasonlít a maira, még akkor is, ha majoranna helyett petrezselyem, sertéshús helyett pedig (ahogyan Dózsa is jelezte) marhahús bukkan fel, valamint nincs szó fokhagymáról: "Egy fej hagymát és egy szál sárgarépát karikára vágva egy kanálka zsírban megfuttatunk. Adunk hozzá személyenként 7 deka kis kockára vágott marhalapockát, sózzuk, paprikázzuk és időnként egy kis víz hozzáadásával fedő alatt puhára pároljuk.
Majd kapott érte harminc forint újítási díjat. Csíki Sándor gasztronómiai szakíró figyelt fel arra, hogy brassói aprópecsenye néven tulajdonképpen kétféle ételt jelölnek a régebbi keletű ételleírások, szakácskönyvek. Azonos névvel "az egyik egy szárazabb, fokhagymás, burgonyás sült hús, leginkább vetrece, a másik egy szaftosabb, lecsós, esetenként zöldborsós étel, leginkább tokány. " Szintén ő idézi az étel brassói eredete mellett kardoskodó Dózsa György szakácsot, aki szerint "a második világháború előtt a brassói egy fokhagymás marhatokány volt, aztán a háború után voltak keveredések és változások. Újabb adatok a brassói aprópecsenyéről | Demokrata. […] Ma tehát már sertésszűzből készül. A fűszerezésekor pedig törött borsot, majoránnát és összezúzott fokhagymát használnak. Pirospaprika nincs benne. " Mindezidáig egyetlen háború előtti említését ismertük a brassói aprópecsenyének, ami már önmagában megkérdőjelezte Papp Endre történetét saját névadásáról. Igaz, a Csáky Sándor-féle A huszadik század szakácsművészete című könyvének 1936-os kiadásában szereplő receptben bélszín lebernyege (pacsni), gomba, paradicsom, vörösbor szerepel, és tarhonyával kínálják, vagyis teljesen más karakterű ételről van szó, mint a mai brassói.
Számos ételünk kötődik földrajzi helyekhez vagy személyekhez, a brassói aprópecsenye eredete azonban meglehetősen homályos. A közkedvelt húsos egytálétel eredeti összetétele és nevének története egyaránt vitatott. Egy óbudai legenda a millenniumi időkre datálja az étel keletkeztét. Ekkoriban történt, hogy Brassóy Károly asztalosmester majoránnás pecsenyét rendelt a születésnapjára a helyi Weiss kocsmában. Ám a kocsmáros felesége, Pepi néni apróra vágta a sertéshúst, hogy soknak tűnjön, majd összekeverte a máskor garnírungnak feladott tarhonyával, és az ételnek a "pecsenye Brassóy úr kedvére" nevet adta. Csáky Sándor, A huszadik század szakácsművészete című könyv szerzője bélszín alapú, paradicsommal, vörösborral, gombával, tarhonyával készülő, ismeretlen eredetű fogásként írja le a brassóit. Egy másik feltételezés szerint a receptet Gróf Nándor, a MÁV Utasellátó szakácsa találta ki 1948-ban, a Budapest–Brassó menetrend szerinti járaton. Az ő brassóija egy fokhagymás, borsos, pirított burgonyás tokány volt.
Fotó: képernyőkép/YouTube Az egyik legrejtélyesebb ételünk. Igazából ma sem világos, hogy Brassó városához köze van, vagy valamelyik budapesti étteremben ötlötték ki az elnevezését. A brassóiról legendák egész sora keletkezett. Eredeztették óbudai vendéglőből, és a MÁV háború utáni Budapest-Brassó járatának szakácsától egyaránt. A máig legismertebb történet szerint (amelynek mostanáig e cikk írója is helyt adott) szülőatyja a régi vendéglős dinasztiában született Papp Endre, a budapesti Mátyás Pince üzletvezetője. Önéletrajzában (A vendéglős és híres vendégei) ő maga rekonstruálja a nevezetes étel megszületésének körülményeit. A háború után gyakori húshiány idején egy ízben 1071 darab sertésfarkat raktak le a vendéglő raktárában. Papp Endre gondolkodott, mit kezdjen vele, majd a séffel lefaragtatta a farkakat, a kevés húst hagymás zsírban megpirította, hozzátett ezt-azt, krumpli mindig akad a konyhán, és máris elkészült az új étel. Papp Endre történetesen jól ismerte az erdélyi gasztronómiát, és emlékezett egy brassói rostélyos nevű román ételre, valamint létezett a szász brassói sertéscsülök is, disznófarkas kompozícióját tehát brassói aprópecsenyének keresztelte.
SZTE BTK Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék. [2015. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 17. )
Készítsünk oranzsádot és citronádot: a narancs vagy citrom héját apró kockákra vágjuk, néhány napig hideg vízben, naponta cserélve áztatjuk. Majd 1 kanál gyümölcshéjhoz 1 kanál cukrot adunk, és annyi vizet, hogy éppen ellepje. Addig főzzük, amíg a lé elfő róla. Hűtőben hetekig eláll, és a gyümölcskenyerekhez felhasználható. Beküldő: Marcipán
Körben dongaboltozatos folyosó helyezkedik el. A fürdőnek ez a része ma is áll, magját alkotja a komplexumnak. Az uszoda - gyógyuszoda és szauna - 1896-ban épült, megnyitásakor Budapest második fedett uszodája volt. Rudas Gyógyfürdő és Uszoda - Budapesti strandok, budapesti fürdők. Több év felújítási munkálat után 2005 decemberétől ismét a látogatók rendelkezésére áll a létesítmény. Vízösszetétel: Nátriumot is tartalmazó kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos és szulfátos, radioaktív hévíz, melynek fluoridion-tartalma is jelentős. Idült és félheveny ízületi gyulladások Porckorongsérv Idegzsábák Csontrendszer mészhiányos állapotaira Víz alatti vízsugármasszázs Uszoda (29 Celsius fokos úszómedencével) Ivókúra Komplex fürdőgyógyászati ellátás (nappali kórház komplex fizioterápiás részleggel) Lábápolás Orvosi gyógymasszázs Aroma-relax masszázs Frissítő masszázs Nedvesgőz és hőlégkamra Kereskedelem Bazárárusítás Árak < Rudas Fürdő belépőjegyek (HUF) Termál napi belépőjegyek Napi kabinos gőzbelépő hétköznap 2 900 Napi kabinos gőzbelépő hétvégén 3 200 Éjszakai belépőjegy (péntek, szombat 22.
A Rudas Fürdő a XV. században a török uralom idején épült. A gőz részlegen továbbra is átélhető a régi hagyományok szerinti fürdőzés, azaz a férfiak és a nők hétköznapokon külön, kötényben fürdőznek. Férfi és női napok vehetőek igénybe. Közös fürdőzésre csak hétvégeken nyílik lehetőség. A Rudas fürdő egyedülálló a budapesti fürdők között abban, hogy pénteken és szombaton éjszaka is nyitva tart. Családias hangulatban várja azokat a vendégeket, aki a hétköznap gondjait nem egy fergeteges buliban tombolva, hanem a forró termálvízben ücsörögve szeretnék elfelejteni. Kipróbálhatóak az egyedülállóan magas hőfokú medencék! Rudas Gyógyfürdő, Budapest - GOTRAVEL. A termál részen 42 Celsius-fokos medence található. Az uszodában pedig 29 Celsius-fokos vízben lehet úszni a hosszokat. Az épületegyüttes a Duna part világörökségi helyszínné nyilvánított részén áll, Budapest arculatának egyik meghatározó eleme. A fürdő Budapest négy, eredeti török fürdőjének egyike, jelen állapotában elhanyagolt, városképi szerepét nem tölti be, ezen kíván változtatni a jelenlegi rekonstrukció.
2022. 01. - 12. 31. Éjszakai fürdés programok hazai fürdőkben. RÉSZLETEK IDŐPONT A SZERVEZŐK AZ IDŐPONT ÉS A PROGRAMVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJÁK! Pontos cím, geokód, térkép Kevés az információ? Ha valamit nem talál, további információkat kérhet szerkesztőségünktől. Információkérés Országos eseménynaptár
A sokszor nem éppen olcsó jegyárak ellenére egyre gyakrabban találkozni azzal, hogy a meghirdetett éjszakai fürdőzésekre már napokkal korábban elővételben elfogynak a jegyek. S ez utóbbi még a szerencsésebb eset, mert voltak arra is példák, hogy egyes fürdőzésekre egyszerűen nem fértek be a bejáratnál összegyűlt emberek. A mostanában a Széchenyi Gyógyfürdőben rendezett cinetripek leginkább a külföldiek körében kedveltek. Ugyanakkor – Budapestnél maradva – a Rudas Gyógyfürdőben is minden pénteken és szombaton 22 óra és hajnali 4 között éjszakai fürdőzést tartanak. Az elmúlt hetekben rendszeressé váltak a zuglói Paskál Fürdőben rendezett SzaunaPéntekek, amelyek során éjszakába nyúló szaunás-fürdős kikapcsolódáson vehetnek részt a vendégek. A Paskálban ezzel azt a trendet lovagolják meg, ami szintén az elmúlt években vált elterjedtté: szaunaprogramokkal kötik egybe az éjszakai fürdőzéseket, ezek főleg a téli időszakban nagyon népszerűek. A fürdők piacára viszonylag későn belépő Demjéni Gyógyfürdő például elve azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy maratoni hosszúságú a nyitvatartásuk az év minden egyes napján – legalább könnyű megjegyezni.