Pheidiasz Olümpiai Zeusz Szobra

Sunday, 02-Jun-24 00:54:46 UTC

A ruhájára állatokat és liliomokat véstek. A trónban található elefántcsont -, arany -, ébenfa – és drágakő-intarzia is. Éveken keresztül látogatók és hívők százait vonzotta a templom a világ minden tájáról. Az ülő szobor az egész templomhajót elfoglalta. A szobor elefántcsont ból készült (technikailag az elefántcsont magába szívja a nedvességet, hogy minél tovább bírja ki épen a szobor. ) Az elefántcsont ot aranyréteg borította, és egy pazar trón on ült, amit cédrusfából faragtak ki. Római Birodalom - Pheidiasz Zeusz-szobra Olümpiaban.. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Napjaink Görögországában egyik jellegzetesség az ókori világ hét csodája közt. Krisztus után 394 -ben, 800 évvel később Olimpiát követően, elszállították a szobrot Konstantinápolyba, a Bizánci Birodalom központjába. Történészek szerint egy tűzvész ben pusztult el ez a remekmű. De létezik egy másik történet is: az 1. században, Caius Caesar (Caligula) át akarta szállíttatni a szobrot Rómába, de terve csúfos kudarccal végződött, amikor a munkásai által készített állványzat leomlott. Kr.

  1. Római Birodalom - Pheidiasz Zeusz-szobra Olümpiaban.

Római Birodalom - Pheidiasz Zeusz-Szobra Olümpiaban.

[7] Titus Livius szerint amikor a római generális Aemilius Paulus meglátta a szobrot, úgy érezte, mintha magával az istenséggel találkozott volna. [8] Dión Khrüszosztomosz görög szónok kijelentette, hogy az ember a szoborra tett egyetlen pillantás után elfelejtené minden földi gondját. [9] Egy legenda szerint, amikor megkérdezték Pheidiaszt, honnan szerezte az inspirációt – hogy megmászta-e az Olümposzt, hogy láthassa Zeuszt, vagy Zeusz maga jött le az Olümposzról, hogy Pheidiasz láthassa –, a szobrász azt mondta, hogy Homérosz Iliaszának néhány sora ihlette őt. Pheidiasz állítólag Pantarkeszt, a 86. olümpiai játékok (i. 436) Ókori görög birkózás számának győztesét, is megörökítette a szobron, amikor Zeusz kisujjába a Pantarkes kalos ("Pantarkesz gyönyörű") szavakat véste, illetve egy reliefen a szobor lábán, amin Pantarkesz megkoronázza magát. [10] Ennek kapcsán terjedt el a feltételezés, hogy Pantarkesz Pheidiasz szeretője ( eromenosz) volt. Pauszaniasz leírása szerint, "amikor a szobor elkészült, Pheidiasz imádkozott Zeuszhoz, hogy mutassa jelét, hogy kedvére való-e a szobor.
A szobrászt börtönbe vetették, és Plutarkhosz szerint ott is halt meg, ám egy másik, korabeli forrás arról ír, hogy kiszabadult, és Olümpiába ment. Ott megalkotta főművét, Zeusz 12 méter magas arany-elefántcsont ülőszobrát Panainosz és Kolótész közreműködésével, amelyet az ókori világ hét csodájának egyikeként tartanak számon. [2] Művei [ szerkesztés] Az Akropoliszon feltárt, úgynevezett Elgin-márványok alapján ismerjük művészi alkotásait. A 160 m hosszú frízen megörökíti a Panathénaia-ünnepi felvonulást, a metopék 92, mitológiai harcokat ábrázoló domborművet tárnak elénk. Pheidiasz szobrokat szentelt Athéna születésének, illetve az istennő és Poszeidón vetélkedését Attikáért. A domborművek eltérő vonásai valószínűsítik, hogy a mester csak vázlatokat, útmutatást nyújtott a szobrászoknak a művek elkészítéséhez. A frízeken egyúttal nyomon követhető Pheidiasz művészi fejlődése is: amíg a korai metopéken szigorú, klasszikus hatás érződik és később, mint például a keleti oromcsoport alkotásaiban, a mester kiérlelt egyéni stílusa, addig a fríz utolsó darabjain már a klasszikus ábrázolásmód felbomlása fedezhető fel.