A rendelet ellen mintegy 20 indítványozó fordult az Alkotmánybírósághoz az alkotmánybírósági törvény 26. § (2) bekezdése alapján. Az Alkotmánybíróság az indítványokat egyesítette, és egy eljárásban bírálta el. Az indítványozó munkavállalók álláspontja szerint annak az alaptörvényi feltételnek, hogy alapjogot korlátozni csak szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan lehet, az alapvető jogok veszélyhelyzeti korlátozásának is meg kell felelnie. A védőoltás felvételének elmulasztásához fűzött joghátrány pedig olyan súlyos anyagi és erkölcsi következményekkel jár, amelyek nincsenek arányban a pandémia visszaszorításának céljával. Elszúrták a kötelező oltásról szóló rendeletet - Az én pénzem. Azzal továbbá, hogy a szabályozás az oltást a munkáltató intézkedésén keresztül de facto kötelezővé teszi, sérti a testi és lelki integritáshoz való jogot. Az indítványozók aggályosnak tartották azt is, hogy az oltatlanok homogén csoportjában hátrányt szenved az, akinek munkáltatója a védőoltás felvételét (más munkáltatókkal szemben) kötelezővé teszi, jóllehet a munkáltatóknak az oltás szükségessége megállapítására sem szakmai, sem egyéb képesítése nincsen.
Mint ismeretes, kedden döntött az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa a védettségi igazolványt szabályozó kormányrendelet alkotmányosságáról. A testület legfrissebb tájékoztatása szerint két további, koronavírussal kapcsolatos ügyben vizsgálódnak: a koronavírus elleni védőoltás egészségügyi dolgozók számára való kötelezővé tételével és a természetes immunitás alapján kiállított, ellenanyaghoz kötött igazolvány kiállításának feltételeivel összefüggésben. Kötelező oltás: ki felel, ha a munkavállaló rosszul lesz? - Adó Online. Az alkotmánybírák a kötelező védőoltásos ügyben állnak közelebb a döntéshez, hiszen az ügyet már kiszignálták előadó alkotmánybíróra, míg utóbbinál az eljárás jelenleg főtitkári előkészítő szakaszban van. Az Alkotmánybíróság Hivatala szerint az egészségügyi dolgozók kötelező védőoltása miatt október 15-ig mintegy 250 alkotmányjogi panasz érkezett. Az azonos szövegű típusindítványokat IV/3010/2021., illetve IV/3234/2021. ügyszám alatt vették nyilvántartásba. Negyvenen támadták meg a természetes immunitás alapján kiállított igazolványt Az Alkotmánybíróság tájékoztatása szerint a természetes immunitás alapján kiállított, ellenanyaghoz kötött igazolvány kiállításának feltételeivel összefüggésben – szintén indítványminták alapján – benyújtott alkotmányjogi panaszok jelenleg főtitkári előkészítő szakaszban vannak.
Sok kérdés merül fel a munkáltató által kötelezővé tehető oltás kapcsán. Ezek közül is kiemelkedik, hogy felelőssé tehető-e a munkáltató azért, ha kötelezővé tette az oltást és az egy munkavállalónál mellékhatást okoz. A kötelező oltást szabályozó kormányrendelet ezt a kérdést nem rendezi, a Munka Törvénykönyve pedig nincs felkészülve egy ilyen esetre, emiatt minél mélyebbre ásunk a felelősségi kérdésekben, annál bizonytalanabb lesz a válasz, így ezt összegezte a Niveus Consulting Group. A munkáltató által okozott károkra vonatkozó szabályok szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak mindazt a kárát, amelyet a munkaviszonnyal összefüggésben okoztak. A konkrét személy megnevezésének hiánya is jól mutatja, hogy a munkáltató gyakorlatilag bármilyen kárért felel, nem csak azért, amit ő maga okozott. Kormanyrendelet kötelező oltás. A munkáltató csak akkor nem köteles megtéríteni a kárt, ha azt valamilyen rendkívüli, előre nem látható és a munkáltató ellenőrzési körén kívüli körülmény, vagy csak és kizárólag a munkavállaló saját elháríthatatlan magatartása okozta.
Ahogyan azonban a rendkívüli jogrendben hozott törvény hatályát az Országgyűlés már több alkalommal meghosszabbította egyáltalán nem kizárt, hogy a december határidőt követően is fennmaradhat a veszélyhelyzet, ezáltal pedig a korlátozó rendelkezések. 8. Tehető-e kivétel? Kormányrendelet kötelező oltás. Kiemelendő, hogy a munkáltatónak a most bevezetett korlátozások ellenére is meg kell tartania az olyan alapvető munkajogi követelményeket, mint például az egyenlő bánásmód. Ez álláspontunk szerint azt jelenti, hogy a védőoltási kötelezettség nem írható elő általánosságban a munkavállalók számára, a munkáltatónak minden munkavállaló vonatkozásában egyedileg, az adott munkakör sajátosságára tekintettel is vizsgálnia kell, hogy mennyire szükséges és arányos a kötelező oltás elrendelése. 9. Személyes adatkezelés A Kormányrendelet egy külön szakasza foglalkozik az adatvédelemmel, mely szakasz előírja, hogy a munkáltató, mint személyes adat kezelheti a munkavállalók védettségi igazolványában, valamint az orvosi szakvéleményben szereplő személyes adatokat.
Egydózisú vakcina esetében (ilyen például a Johnson & Johnson Janssen névre hallgató oltóanyaga) a 45 napos határidő az oltás beadásának napja szerint vizsgálandó, kétdózisú oltóanyag esetében pedig az első dózis beadásának napja az irányadó, tehát kétdózisú vakcina esetében a munkavállalónak elegendő a megszabott határidőn belül csupán az első dózist felvennie. A második dózist az oltóorvos által meghatározott időpontban kell felvenni. A munkáltató természetesen megszabhat hosszabb határidőt is az oltás felvételére, azonban a 45 napos minimumot mindenképpen be kell tartania. Ahogyan az oltás felvételének kötelező előírását, a határidő kialakításának szempontjait sem kell indokolnia a munkáltatónak, arról saját jogkörében maga dönthet. 4. Tájékoztatási kötelezettség A Kormányrendelet figyelembe veszi azt a körülményt, hogy jelenleg is igen sok ember dolgozik otthonában home-office munkarendben, akiket a munkáltató írásban, papír alapon csak igen körülményesen tudna megszólítani. Ennek megfelelően a munkáltatónak elegendő email útján tájékoztatnia a munkavállalókat arról, hogy a szervezetben dolgozók számára előírja a védőoltást, mint a munkavégzés feltételét, nem szükséges a kollégákat írásban, papír alapon tájékoztatnia a bevezetendő munkáltatói intézkedésről.
Gondoljunk csak bele, teljesen más kockázatnak van kitéve egy egylégterű irodában, 25 másik kollégával dolgozó ügyfélszolgálatos, mint egy szabad ég alatt, kültéri munkát végző munkatárs. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a döntést munkakörönként, az adott munkakör jellemzőit figyelembe véve hozzák meg a munkáltatók, nem általános jelleggel, mindenkire kiterjesztve. Kiváló példa a hibás döntésre az, amikor mérlegelés nélkül minden dolgozóra meghozzák a döntést az oltás szükségességéről, holott az állomány 20%-a távmunkában dolgozik, nincs közvetlen fizikai kapcsolatuk más kollégákkal, s így nem is fenyegeti őket a fertőzés veszélye. Az ő esetükben egy ilyen döntés – és így az oltásra kötelezés is - minden bizonnyal jogellenes lesz. A munkáltató a döntés meghozatala után köteles meghatározni a védőoltás felvételének határidejét, ami egydózisú oltóanyag esetén a védőoltás, kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás első dózisa tekintetében legalább 45 nap kell, hogy legyen. Kétdózisú oltóanyag esetén a védőoltás második dózisát az oltóorvos által meghatározott időpontban kell majd felvennie a munkavállalónak.
A támogatássorozat első négy ütemében már 114 szabadvízi strand jutott 12 milliárd forint támogatáshoz. A strandfejlesztési program szerves része azoknak a fejlesztéseknek, amelyekkel a kormány Magyarország megújulását támogatja, ezen erőfeszítéseknek köszönhetően a turisztikai ágazat újra a hazai gazdaság húzóágazatává válhat.
Meghatározás A Tisza-tó, más néven a Kiskörei-víztározó Magyarország legnagyobb mesterséges tava. Ez az oldal azért jött létre, hogy összegyűjtse és tematikusan rendezve bemutassa, a témával foglalkozó, legjobb weboldalakat. Kellemes böngészést kívánok! Tisza-tó strandok - Vendégvélemények, képek, leírások - Szallas.hu programok. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Strandok Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés
Fejlődik a Tisza-tavi szabadstrand és az egész Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Tisza-tó kiemelt fejlesztési térség. Ennek részleteiről a héten tartottak sajtótájékoztatót az érintettek Abádszalókon. 2017. nyarától a kormány egységként kezeli a Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Tisza-tó kiemelt turisztikai fejlesztési térséget. A döntéssel a Balatoni; a Sopron - Fertő-tói; valamint a Tokaj, Felső-Tisza, Nyírségi után ez lett az ország negyedik kiemelt turisztikai régiója. Újabb szabadstrandok újulnak meg a nyárra - alon.hu. A vendégéjszakák száma a teljes kiemelt térség vonatkozásában megközelíti az 1, 7 milliót, melyből a Tisza-tavi térsé gé 2017. előtt 300 ezer volt átlagosan éves szinten. 2017-ben azonban a Tisza-tavi térség a hazai átlagot jóval meghaladó – több mint 20%-os - mértékben növelte a kereskedelmi vendégéjszaka és vendégforgalmi adatait az előző évhez viszonyítva - mondta el Piroska Miklós, a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács elnöke a mai sajtótájékoztatón, amelyet a nemrégiben megkezdett Tisza-tavi szabadstrand fejlesztések kapcsán tartottak Abádszalókon.
APARTMANJAINK MÁR FOGLALHATÓK! A RING-A-TÓ AZ A HELY... ahonnan nem kell este hazamenni ahol feltöltődhetsz az idegőrlő hétköznapok után ahol aktívan, mégis a természettel együtt lélegezve kapcsolódhatsz ki ahol elringat a nyugalom A Tisza-tóban az a csodálatos, hogy ezer különböző arca van. A Tisza-tavi strandok is ugyanígy különbözőek, mások és mások. Megtalálja itt a számítását az, aki sok ember között a nyüzsgésre vágyik, megtalálja az, akinek pörgés helyett a nomádabb pihenés a kedvence, és nem az számít, hogy milyen kiszolgáló épületek vannak, és megtalálják a fiatalok is, akik a "zajosabb", aktív kikapcsolódást keresik. A kiskörei strand és apartmanparkban végre a természetközeliséget kedvelő, a nagyváros zajától és feszített életmódjától elvonulásra vágyó, a minőséget kereső fiatalok és családok is megtalálják a számításukat. EZ A RING-A-TÓ STRAND ÉS APARTMANPARK! AHONNAN NEM KELL ÉJSZAKÁRA HAZAMENNI Az egyik legkülönlegesebb szolgáltatás a strandon az, hogy szálláshelyet is biztosít.