Második világháborús repüléstörténeti relikvia csapódott a földbe 2019. október 2-án a második világháború egyik leghíresebb és repülőképesként fennmaradt Boeing B-17 típusú négymotoros nehézbombázója sétarepülésre indult a Bradley Nemzetközi Repülőtér betonjáról. A felszállás után a személyzet műszaki problémát észlelt, ezért úgy döntött, félbeszakítja a programot, és visszatér a repülőtérre. A leszállási manőver közben azonban a gép a földnek csapódott, és kigyulladt. A Boeing B-17, a legendás "Flying Fortress" vagyis a "repülőerőd" az egyik legnagyobb számban gyártott amerikai bombázógép volt, amely a második világháború csaknem valamennyi hadszínterén bevetésre került. Gátrombolók: öngyilkos bevetésre indult a különleges kommandó 1943. 2 világháború pokol a tenger alatt full. május 17-én kora hajnalban a Möhne -duzzasztógátnál állomásozó német légvédelmi alegység szolgálatos őrszemei tompa, de egyre jobban erősödő motorzúgásra figyeltek fel. A holdfényes éjszakában három brit Lancester nehézbombázót pillantottak meg, amelyek teljes gázzal és szinte a vízfelszínt súrolva száguldottak a hatalmas betonépítmény felé.
1927-től volt a Palladis Rt. kiadó vállat lektora. Ettől kezdve számos regényt fordított a kiadó számára. 1936-tól használta fordítóként a Félegyházy Endre álnevet amikor más kiadók számára is kezdett fordítani. 1928-ban néhány hónapig a Főváros című lap szerkesztője volt. Sokat utazott, tartózkodott külföldön. 2 világháború pokol a tenger alatt teljes film. Bejárta Angliát, Franciaországot, Görögországot, Németországot, Olaszországot, Bulgáriát és Romániát. Három-három évet élt Isztambulban és Párizsban, egy évet Milánóban, ahonnan a Nemzeti Újság on kívül A Nép, a Pesti Hírlap és a Szózat című lapokat tudósította. 1939-től volt a Nemzeti Újság hírrovatának vezetője. Halálát léprák, szívgyengeség okozta. Műfordításai [ szerkesztés] Dr. Endre Dénes néven: ( David Friedrich Strauss) Strauss Frigyes: Dsiggi-dsiggi – Parcus Leó kalandjai a boliviai őserdőkben, Dabubia kiadó, Budapest-Wien, 1926 [3] Ponson du Terrail: Egy király ifjúsága I. – A szép aranyművesné, Palladis, Budapest, 1928; Kalandos Regények 1., 1932 Ponson du Terrail: Egy király ifjúsága II.
A 2. világháború legnagyobb rajtaütései A 2. világháború műkincskeresői A 80-as évek legnagyobb pillanatai A 90-es évek legnagyobb pillanatai A Biblia elveszett arcai A bibliai tíz csapás A brit vasút nagy napjai A Csendes-óceán kannibáljai A Csorda A dinók igazi arca Afrika nemzeti parkjai A Harmadik Birodalom bukása A jövő tudománya Stephen Hawkinggal Alvilág Kft. A második világháború – belülről Amerika nemzeti parkjai Antarktisz Apokalipszis: az első világháború A poligámia hívei Áttörés a jövőbe Autómágusok A világ legveszélyesebb állatai A Zambézi Az emberiség hajnala Az utolsó háborús hősök Bajtársak a harcmezőn Bolygónk vándorai Dönts, vagy meghalsz! Drágakövek nyomában Drog-nyomozók: Kábító prostituáltak Escobar: Az ember a név mögött Eszement játékok Eszement tudomány Európa véres meséi Explorer 2. Keresés » Múlt-kor történelmi magazin. 0 Fidel Castro: az elveszett akták Futár a világvégére Garázs varázs Géniusz – Stephen Hawkinggal Géniusz a kutyám Gyapot a divat növénye Gyáróriások – szuperautók Hackeld meg az életet!
A szovjetek is a tudománnyal példálóztak a Szputnyik–1 esetében, ám a sorok közötti üzenet akkor is világos volt: nézzétek csak, mire vagyunk képesek, sehol sem tudtok elbújni a fegyvereink elől. Elbillent a mérleg nyelve Nagyjából ugyanezt közvetítette a Nautilus útja is. Mivel a két szuperhatalom eközben gőzerővel fejlesztette a tengeralattjárókról indítható rakéták technológiáját is, ezúttal a szovjet stratégák feje főhetett. Az az amerikaiak hamarosan teljesen észrevétlenül közelíthetik meg az ország északi partjait tengeralattjáróikkal, amelyek a jég alatt bujkálva, majd hirtelen feltűnve bármikor megelőzhetetlen csapást mérhetnek a szovjet haderőre és polgári lakosságra. Hiába lépett hadrendbe még ugyanebben az évben az első szovjet atomtengeralattjáró is, a kölcsönös fenyegetés mérlege már soha nem billent annyira ki a szovjetek javára, mint a Nautilus útja előtti rövid időszakban. A Pokol bejárata Hashima: bányasziget az óceánban. Illusztráció: USS Nautilus/Wikipedia
SYNOPSIS 1962. 2 világháború pokol a tenger alatt 6. október: Négy szovjet tengeralattjáró egy titkos misszió keretében Kuba felé tart. A "kubai rakétaválság" néven ismert katonapolitikai konfliktus súlyosságát jól jelzi, hogy a torpedóik nukleáris robbanófejekkel vannak szerelve. Az USA időközben zárlat alá veszi a szigetet, ami tovább növeli a feszültséget - így amikor a B-59 nevű tengeralattjárót felfedezik az amerikai hadihajók és vízibombákat indítanak feléje, kis híján atomháború tör ki a nagyhatalmak között.
A távolban Hasima-sziget Japánban, 2019. június 5-én Bár Tokió a mai napig tagadja, illetve csorbítja annak jelentőségét, hogy a két világháború között a Felkelő Nap országa kb. 50 ezer külföldi kényszermunkást "alkalmazott" volna ipari üzemeiben és bányáiban-, visszaemlékezők szerint 1939 és 1945 között több mint 5000 koreai és kínai rabszolga dolgozott csak a hashimai bányában. (A japán háborús gépezetnek termelő Mitshubishi gyárakban 34 százalék volt a külföldi munkások száma). A munkások szörnyű körülmények között dolgoztak és éltek. Volt, aki szinte soha nem látta a napvilágot, mindennaposak voltak a kegyetlenkedések, az apróságokat is halállal torolták meg a felügyelők. 2. világháború: Pokol a tenger alatt. A háború végéig 1300 kínai és koreai vesztette életét a hullám- és betonfalakkal övezett munkatáborban, főként betegségek, alultápláltság és a kimerültség miatt. A rabok ekkor kezdték el a szigetet a "Pokol kapujának", vagy a "Pokol lépcsőházának" nevezni. Az újkori rabszolgatartásnak "köszönhetően" a hashimai széntermelés 1941-ben évi 411.
Címke szerint