A mészkő olyan üledékes kőzet, melynek a szemcséi üledékgyűjtőben (medencében) jöttek létre az ott élő szervezetek tevékenysége folytán, ritkábban kémiai kiválással. A mészkő a leggyakoribb üledékes kőzet: bár a földkéregnek csak néhány százalékát teszi ki, a felszínen látható kőzetek közt a leggyakoribb kőzetfajta. TAVI ÉS TENGERI MÉSZKÖVEK A mészkövek egyik csoportja szárazföldi (tavi) környezetben képződik, kémiai kiválással. Ezeket összefoglalóan édesvízi mészkőnek vagy travertínónak nevezzük. A mészkövek zöme tengerben képződik, változatos üledékképződési környezetben: árapályöv, sekélytenger, nyílttenger, mélyvízi környezet stb. MÉSZKŐFAJTÁK 1. Helyben képződött biogén mészkőfajták Azok a kőzetek sorolhatók ide, amelyek áthalmozást nem szenvedett, helyben beágyazott élőlények vázából, vagy bekérgező szervezetek életműködésének hatására képződnek. Ide tartoznak a zátonyok és a sztromatolitos mézkövek. 2. Szemcsékből felépülő mészkőfajták Uralkodóan karbonát anyagú szemcsékből felépülő mészkövek, melyekben a szemcsék közötti teret finomszemű mikrit, vagy durvábbszemű pátit tölti ki 3.
A Polgárdi és Kőszárhegy területén elhelyezkedő, paleozoos kristályos mészkövet szolgáltató kőbányák története valószínűleg a római időkbe nyúlik vissza, amikor egy őrállomás működött a területen, bár a Somlyó-és a Szár-hegy környezetében napvilágot látott számos régészeti lelet arról tanúskodik, hogy a terület már a neolitikum óta lakott. A bányák iparban betöltött szerepe a 20. század elejétől válik jelentőssé. Egy kőfejtő működött a Somlyó-hegyen, mely a Batthyány család birtokán helyezkedett el, és nyolc kisebb a szomszédos Szár-hegyen. A Somlyó-hegyen a kőbányászat északkelet felé terjeszkedett, az '50-es évek második felében elérte a Szár-hegyet, aminek letermeléséhez nagy lendületet adott a gépesítés. Ennek köszönhetően termelési eredmények nagymértékben megnövekedtek. A legintenzívebb termelés a '70-es és a '80-as években zajlott, majd a '90-es évektől visszaesett. A mészkövet kezdettől fogva főleg útépítési célokra használták fel. A MÉSZKŐ FOGALMA A mészkő 90%-nál nagyobb CaCO3-tartalommal rendelkezik, a karbonátos kőzetek egyik csoportját alkotja.
Oldaljáratait vasráccsal zárták le. Tetején, oldalán és hasadékaiban a mészkőben kialakult barlangokra jellemző sokszínű és többféle alakzatot formáló cseppkő bekérgeződéseket figyelhetünk meg, az oldalfalakban pedig könnyen kivehetőek a kb. 200 millió évvel ezelőtt itt élt tengeri élőlények, a Megalodon (Megalodus) kagylók megkövült maradványai. A barlangban 14 védett és fokozottan védett denevérfaj fordul elő, egyike a Bakony legforgalmasabb denevér nászhelyeinek. A falon lévő nyomok alapján tudjuk, hogy hajdan népes szülőkolónia élt itt. Tél végén érdekes sztalagmit szerű jég képződmények figyelhetők meg a barlang talapzatán. A többszöri régészeti feltárások eredményeként bebizonyosodott, hogy már az ősember idején is lakott volt. A barlang felszerelés nélkül is járható. Hazánkban minden barlang törvényes védelem alatt áll! Forrás: Hazai Vadász