The post Február 1-től a Sláger FM-en jelentkezik Liptai Claudia és Pataki Ádám az ÉdesKettessel appeared first on Tovább >> - 2021. 01. 25. Új műsorvezető-párossal indítja a 2021-es évet a 95. 8 Sláger FM Kiss Orsi és Kovács Áron visszatér a 95, 8 MHz-re. The post Új műsorvezető-párossal indítja a 2021-es évet a 95. 8 Sláger FM appeared first on Tovább >> - 2021. 13.
A Stereo FM (korábban Rise FM) igazán fiatalos rádió, folyamatosan bulizós zenékkel várják a hallgatóságot. Egy buli ráhangolódásaként is biztosak lehetünk, hogy megfelelő választás a Stereo FM, a pörgős zenékkel könnyen megalapozhatjuk a party hangulatát.
16. Nagyszabású tehetségkutató és új műsor a 95. 8 Sláger FM programkínálatában Egyedülálló zenés rádióshow, a Hangadó keretében keresi a tehetséges előadókat a 95. 8 Sláger FM. Azonban nem ez az egyetlen újdonság a rádiónál. Szerdán rajtol el a 'Hétköznapi példaképek, nem hétköznapi történetei' című műsor, Kende-Hofherr Krisztina műsorvezetésével. Nagyszabású rádiós showműsort, a Hangadót indítja útjára a 95. A rádió olyan tehetséges, vállalkozó szellemű, amatőr-hobbi énekesek jelentkezését várja, akik szívesen megmutatnák ország világ előtt, hogy mire is képesek... 02. Online rádió rise fm toronto. 22. Új műsorokkal várja a tavaszt a 95. 8 Sláger FM Rengeteg újdonsággal indította a 2021-es évet a Sláger FM, amely februárban újabb műsorral gazdagítja kínálatát. Továbbra is a valaha volt legnagyobb slágereket hozza el a hallgatóknak a 95. A zenei változatosság mellett persze a hallgatók legfrissebb hírekkel, közérdekű információkkal való tájékoztatása, ellátása sem marad el, 2021-ben sem. Sőt, a rádió a közönségkedvencnek számító műsorai mellett több újdonsággal, újítással vág neki a tavasznak... Február 1-től a Sláger FM-en jelentkezik Liptai Claudia és Pataki Ádám az ÉdesKettessel Minden hétfőn férjével, a cukrászmester Pataki Ádámmal közösen vezeti majd az ÉdesKettes című műsort Liptai Claudia a Sláger FM-en.
De a karddal faragott világot egy másik kard ledöntheti, s újjáfaraghatja nagyon is gyorsan. Maradandót csupán az eke farag. " Sokszor és sokféle módon előkerül – egymást váltva az évszázadok során – a harcos és a földműves, s az író valahogy mindig a fölműves oldalán áll. Kard és kasza – Wikipédia. S hogy a nyolcszáz oldalból mi az, ami a fantázia szülte igazság, s mi az, ami tényeken alapuló valóság, nem kell – nem is tisztünk – szétszálazni. Talán nem is fontos. Én ebben a két kötetben nem találtam kivetnivalót, s talán, ha a jelen cikk elején emlegetett "nemzeti, keresztény, konzervatív, fehér, hetero, felsőbbrendűen magyar" kigyúrtak elolvasnák – és meg is értenék! – a regényt, akkor nem lenne rá szükségem, hogy Wass Albert megvédjen a vonaton. A Kard és kasza című regény helyre tehetné azokat, akik ma Wass Albertre hivatkozva fényesítik rozsdává porlott kardjaik árva markolatát.
1930-as években termékek bővítésével már fűrészeket, fogókat, késeket, szecska- és répavágó késeket és vívópengét gyártottak, amit elláttak védjegyekkel is. A Kaszagyár tulajdonosa és vezetője 1945-ben külföldre távozott, ezért a gyár addigi formájában megszűnt. A háború, szentgotthárdi befejezése után 1945 április 8-án 153 dolgozó vette fel a munkát. Szentgotthárdi Kasza és Kovácsművek Rt lett a gyár neve 1952 júliusáig, amikor megszűnt a részvénytársasági jellege, és a gyár neve Szentgotthárdi Kaszagyár lett. A fő termékek továbbra is a kasza, sarló, kapa, és a vívópenge volt. 1963-ban a Szentgotthárdi Kaszagyár összevonásra került a szombathelyi és a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárral. Az összevonás több gazdasági előnnyel járt. Végső profil lett a régi kéziszerszámgyártás mellett a talajművelő gépek, a gyümölcsosztályozók, a sertés- és malac önetetők gyártása. KARD ÉS KASZA - SZEMTANÚSÁG - REGÉNYEK. Ekkor kerültek alkalmazásba a légkalapácsok, a farkaskalapácsok helyett. A nyolcvanas évekre a termelt villamos energia már nem tudta ellátni a gyárat, a csatorna fenntartása gazdaságtalanná vált, ezért betemették.
Ajánlja ismerőseinek is! A századfordulót és főleg Trianont követően a magyar epikának az a vonulata, amely számot vetett a magyar sorskérdésekkel, illetve vállalkozott a "hol tévesztettünk utat? " lelkiismeret-vizsgálatára, vissza-visszatért Erdély etnikai arculata megváltozásának problémájához. Ez a látszatra demográfiai-nemzetiségi kérdéskör etikai problémává sűrűsödött az írók tollán, hiszen rendre fölvetődött az erdélyi birtokos osztály felelőssége: miért tűrte, sőt mi okból segítette, hogy a jóval olcsóbb munkaerőt képező román parasztság foglalja el a magyarföldművesek helyét, melynek következtében néhány évszázad alatt a bevándorolt román ajkú népesség Erdély nagy területein többségbe került. A magyar lakosság szórványosodása a legdrámaibb módon a Mezőségben ment végbe - ennek a problémakomplexumnak és tájnak a történelmi tablóját, hatalmas etikai-emberi freskóját alkotta meg Wass Albert. Vásárlás: Kard és kasza - Krónikás írás (2020). A kétkötetes regény két mezőségi falu: Bölényes és Miklósdomb (azaz Vasasszentgothárdés Cege) kora középkortól az 1950-es évek második feléig terjedő krónikája.
A mitikusság a középkor világában kalandozva szemléleti jegy lehet, a legújabb kor és szereplői azonban nem mítoszi nagyságúak és szerepűek. Az Erőssek első házát egy Buzát nevű ember építette, Koppány törzsének leszármazottja, aki István király német lovagjainak és talján papjainak haragja elől menekült ide "az Öreg Isten hűséges magyarjai" védelmébe – forrásként az elbeszélő megemlíti, hogy valami "krónika szerint", de rögvest meg is jegyzi: mindez "csak találgatás". Kard és kasza könyv. Monda vagy legenda, hasonlóan ahhoz, hogy a Kós Károly és Makkai Sándor által is megörökített Buzát egyik fia Szent Lászlótól kapott nemesi címet, mert a kunoktól s egy vad bölénytől megvédte a királyt – erre utalhat a család utolsó lakhelye, Bölényes és erre a címerében (mint a Wass családéban is) a bölényfej. Már az alaphelyzet világosan kirajzol egy ellentétet: a szálláshelyüket szabadon választó Erőssék szembekerülnek a feudális földtörvénnyel, illetve a Szent Korona-eszmével, mely szerint a föld a koronáé, a király szava dönt, kié legyen vagy kitől vegyék el.
Az első kötet (Krónikás írás) a Szent István halálát követő évtizedektől, a 11. század derekától hatalmas panorámaképben idézi föl a táj történelmét és nemzedékről nemzedékre változó népéletét, elsősorban a létküzdelmeket mutatva föl, főként azt, miképp szerzett hont kardjával a magyarság Erdélyországban. Ez a nagy ívű, az első világháborúig tartó történelmi tabló jószerivel csak bevezető, előtörténeti áttekintés a második kötethez (Szemtanúság), amelynek epikus anyaga nagyrészt már az író személyes élményein, történelmi és emberi tapasztalatain alapszik, ilyenformán a maga - a magyar és arisztokrata -tanúságtétele abban a morális "perben", amely az erdélyi magyar arisztokrácia felelősségét vizsgálja. És persze annak az eszmei mondandónak az igényes megjelenítése, hogy nem elegendő karddal megszerezni a hazát, de azt gondos és előrelátó munkával, szívós kitartással - azaz kaszával - meg is kell tartani! A feszesebb szerkezetű, valóban regény kompozíciójú rész is teljességérzetet kelt, de immár nem a történelmi sors teljességéét, hanem az emberi sorsét, hiszen fölvonultatja a mezőségi társadalom minden képviselőjét, jellemző rétegét és alakját: az arisztokratát, a hivatalnokot, a román pópát, a zsidó kereskedőt, az egyszerű embereket, románokat és magyarokat.