A miniszter megjegyezte: a délszláv válság sem volt régen, majd 2014-ben megjelent a hibrid hadviselés, megtörtént a Krím annektálása, most pedig a szomszéd országban háború van. Olyan nemzeti haderőt, képességet kell építeni, amely garantálja Magyarország békéjét és biztonságát. A Magyar Honvédség és a vezetői továbbra is a NATO szerves részeként, de önálló képességeket felvonultatva tudják kezelni a mostani helyzetet – jelentette ki a miniszter, megjegyezve, erről közelmúltbeli magyarországi látogatásán Ben Wallace brit védelmi miniszter és Roger L. Cloutier, a NATO Erők Szárazföldi Parancsnoka személyesen is meggyőződött. Haderőfejlesztés és határvédelem A honvédelmi miniszter a haderőfejlesztési program folytatását jelölte ki fő célként. Emellett továbbra is prioritásnak nevezte, hogy a katonák továbbra is segítsék a rendőröket a határokon. A miniszter kiemelte: a katonák 2015 óta rendületlenül részt vesznek a határvédelmi feladatokban. Jelenleg viszont látható, hogy a migrációs válság egyre nagyobb nyomást jelent a magyar határokon – mondta.
Szabó István azt mondta: a katonáknak az is feladatuk, hogy a béke és a biztonság megteremtésével óvják és őrizzék azokat az értékeket, amelyektől Magyarország valóban "magyar ország" marad. Beszédében megemlékezett Kölcsey Ferencről, aki mintegy kétszáz évvel ezelőtt jegyezte le a Himnusz sorait. A Himnusz minden magyar számára olyan nemzeti ima, amely időtől és helytől függetlenül magyar létünk kifejezője – jelentette ki a… Idén is megemlékeztek a hejcei tragédia áldozatairól a katasztrófa helyszínén szerdán. Tizenhat évvel ezelőtt, 2006. január 19-én zuhant le a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejce község fölött magasodó Borsó-hegyre a szlovák légierő csapatszállító repülőgépe. A koszovói békemisszióból Szlovákiába tartó AN 24-es gép fedélzetén utazó 43 békefenntartó katona közül csak egy élte túl a szerencsétlenséget. A katasztrófa helyszínén lévő obeliszket koszorúk sokasága borította be. A megemlékezésen – mint minden évben – ezúttal is jelen volt a tragédia egyetlen túlélő katonája, Martin Farkas, aki elhelyezte elvesztett katonatársai emlékművénél koszorúját.
Kettős feladatra készül a magyar honvédség az orosz–ukrán konfliktus esetleges eszkalálódására reagálva – jelentette ki Benkő Tibor honvédelmi miniszter még szerda este, írja az Index az ATV Egyenes beszéd című műsora nyomán. Benkő szerint abban az esetben kell készülni a menekültek nagyszámú érkezésére, ha a háború átterjed Ukrajna keleti, középső, illetve nyugati oldalára egyaránt. A hondvédelmi miniszter szerint a Belügyminisztériummal karöltve már megtették a szükséges előkészületeket. A háború elől menekülőket fogadóállomásokon átvizsgálják és "osztályozzák" őket. Nem nagy gyűjtőtáborok kialakításáról van szó, mindenkinek a megfelelő helyet keresik majd meg, írják. Benkő szerint a békemissziók alkalmával a várható feladatokra felkészültek már a magyar katonák. A honvédelmi miniszter szerint Magyarország több tízezer fő befogadására is képes. A honvédelmi miniszter szerint fel kell készülni, hogy fegyveres csapatok is átsodródhatnak a magyar határon. Ezt a honvédség nem engedheti meg.
Cikkünk megjelenését követően az alábbi kérdéseket küldtük el a honvédelmi tárcának: - Mire alapozva állította azt Benkő Tibor, hogy a haderőátcsoportosítások nem utalnak támadásra? Milyen honvédségi értékelésre utal a miniszter? Van-e írásos nyoma ennek az értékelésnek és meg lehet-e tekinteni? - Készült-e azóta új értékelés, amely a korábbiakkal ellentétes forgatókönyvet valószínűsített? Hozzáférhető-e ez? - Milyen felülvizsgálatát tervezik az értékelési rendszernek azt követően, hogy téves eredményre jutott, azt megelőzendő, hogy ez legközelebb is megtörténjen? - Az Egyesült Államok, illetve NATO-szövetségeseink megosztottak-e a magyar kormánnyal, illetve a honvédelmi tárcával olyan információkat, amelyek alapján orosz támadásra utalnak a csapatösszevonások? Amennyiben erről a magyar honvédséget tájékoztatták, milyen más jelekből következtettek arra, hogy ez nem fog bekövetkezni? Hírfolyamunkat itt olvashatja:
Benkő Tibor leszögezte: 2017-ben indult a honvédelmi haderőfejlesztési program, amelynek most még csak a harmadánál tartunk. Már ez is olyan nagymértékű előrelépést jelent, hogy határozottan ki tudunk állni a magyar érdekek mellett. Nem kell külföldi megerősítő erő, mert a jelenlegi körülmények között rendelkezünk a szükséges képességekkel. A haderőfejlesztés tehát hatalmas előrelépést jelent a korábbi szinthez képest, ugyanakkor rávilágít arra is, hogy nem szabad a honvédséget úgy leépíteni, mint ahogyan az történt az elmúlt évtizedekben. Mert háborús helyzet egyik napról a másikra is keletkezhet. Mi 2017 óta, vagyis öt éve dolgozunk a program megvalósításán, és mégis csak a képesség harmadánál tartunk. Időt, energiát és pénzt követel – mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter. A címlapfotó illusztráció.
Kifejtette: lehet venni modern technikai eszközöket, ki lehet képezni, fel lehet készíteni a katonákat ezek kezelésére, de érzelmileg is kötődni kell a hazához, hogy ezeket az eszközöket ne csak szakszerűen tudják kezelni katonáink, hogy a haza iránt elkötelezett, lojális, áldozatkész emberek… A napokban megérkezett tíz százalékkal megemelt illetmény után nemsokára érkezik a hathavi fegyverpénz is a katonák számára – közölte Benkő Tibor honvédelmi miniszter. A bejegyzés szerint a kormány ezzel a jelentős juttatással ismeri el és becsüli meg azt az áldozatos munkát, amelyet a magyar katonák a haza szolgálatában tesznek az országban, a határok mentén, missziós szolgálatukban és már harmadik éve a koronavírus-járvány elleni védekezésben. Benkő videóüzenetében felidézte: a fegyverpénzről még 2019-ben döntött a kormány, akkor első alkalommal 500 ezer forint kifizetésével mondtak köszönetet azért az áldozatos munkáért, amelyet a katonák… Magyarország elkötelezett az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) iránt – jelentette ki Benkő Tibor honvédelmi miniszter, miután fogadta Ben Wallace brit védelmi minisztert.